A görögkatolikus egyház történetét is bemutatják a nagyváradi várban

2017. március 15. szerda 16:10

A görögkatolikus egyház történetét, helyi vonatkozásait bemutató részleg nyílt a nagyváradi fejedelmi palotában található Városi és Vármúzeumban március 10-én, pénteken hatalmas érdeklődés mellett.

Azt követően, hogy tavaly megnyitották a római katolikus, majd a református egyház történetét bemutató részleget, múlt péntek délután a görögkatolikusok kerültek reflektorfénybe. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Virgil Bercea görögkatolikus és Böcskei László római katolikus püspök is.

A görögkatolikusok bihari gyökerei a 17. század végére nyúlnak vissza, amikor a Biharban élő hatvan ortodox pópa nyilatkozatot tett arról, hogy nem akarnak főpásztor nélkül élni, ezért elfogadták Ioan Iosif de Camillis munkácsi görögkatolikus püspök joghatóságát, aki 1694-ben kinevezte Isaia szerzetest vikáriusnak a Várad környéki és Bihar vármegyében élő „egyesült” papok részére. 1713-ban gróf Csáky Imre váradi római katolikus püspök László Pált nevezte ki a bihari görögkatolikusok kanonokjának és esperesének.

Egy 1761-es összeírás szerint akkortájt 126 ezer görögkatolikus élt Erdélyben és körülbelül 26 ezer a bihari térségben. A váradi római katolikus püspökök támogatták az uniós folyamatokat, az önálló görögkatolikus egyházmegyét 1777. június 15-én alapította meg VI. Piusz pápa az Indefessum című bullájával. Ennek első püspöke Moise Dragoş volt. 1780. augusztus 10-én a pápa és Mária Terézia eldöntötték, hogy a belényesi birtokokat az új püspökség fenntartására fogják fordítani, melyet a váradi római katolikus püspökség területeiből választottak le.

A 19. század elején, majd a reformkorban kezdeményezték a magyar liturgikus nyelv használatát, az iratok lefordítását. Hajdúdorogon az 1860-as években mozgalom indult egy magyar püspökség felállítása céljából, az álom végül 1912-ben valósult meg. Trianon után Romániában az 1928-as kultusztörvénnyel ismerték el külön vallásként az ortodoxot és a görögkatolikust, a második világháború után azonban a kommunista rendszer 1948. december 1-jei hatállyal felszámolta a görögkatolikus egyházat; ezt az állapotot csak az 1989-es rendszerváltozás szüntette meg.

Az egyházkormányzat rendjében az adott megyéspüspök felelős a joghatósági területén élő hívekért, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek, illetve milyen nyelven beszélnek, ezért a váradi magyar görögkatolikusoknak is a román nemzetiségű Virgil Bercea a püspöke. Ugyanakkor, bár az egyetemes katolikus anyaszentegyházhoz tartoznak, különlegességük a bizánci rítus, hiszen a II. vatikáni zsinat dokumentumai is kimondták, hogy a keleti katolikusok a keleti rítussal kell gazdagítsák a katolikus egyházat úgy, hogy ezt minél hitelesebben megélik. Emellett a keleti rítushoz való tartozás köteléke számukra erősebb a nemzetiségi hovatartozásnál is, mert meggyőződésük, hogy a szertartásukhoz való ragaszkodásuk nem egy régi hagyományba való görcsös kapaszkodást jelent, hanem a Krisztusba való gyökerezést fejezi ki.

Néhány éve Nagyváradon Vadas Krisztián szervező lelkész újjászervezte a váradi magyar görögkatolikus egyházközséget.

Forrás és fotó: Erdon.ro

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
Vezető híreink - olvasta már?
fogadalomtetelt-unnepeltek-kispest-wekerletelepi-munkas-szent-jozsef-templomban
Fogadalomtételt ünnepeltek a Kispest-Wekerletelepi Munkás Szent József-templomban

Héray Márton az evangéliumi tisztaság melletti elköteleződését ünnepelte a „Krisztus Ügye” Lelki Család (FSO) közösségében. Az FSO fogadalomtételi ún. „szent szövetség” szertartását április 23-án, szentmisében tartották. A fő celebráns és szónok Erdő Péter bíboros, prímás volt.

2017. április 23. vasárnap
diakonusszenteles-gyori-benceseknel
Diakónust szenteltek a győri bencéseknél

Április 22-én ünnepre, diakónusszentelésre hívtak a győri bencés templom új harangjai. Tullner Jób testvért Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát-püspök szentelte fel a felelősségteljes szerpapi szolgálatra.

2017. április 23. vasárnap