A görögkatolikus egyház történetét is bemutatják a nagyváradi várban

2017. március 15. szerda 16:10

A görögkatolikus egyház történetét, helyi vonatkozásait bemutató részleg nyílt a nagyváradi fejedelmi palotában található Városi és Vármúzeumban március 10-én, pénteken hatalmas érdeklődés mellett.

Azt követően, hogy tavaly megnyitották a római katolikus, majd a református egyház történetét bemutató részleget, múlt péntek délután a görögkatolikusok kerültek reflektorfénybe. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Virgil Bercea görögkatolikus és Böcskei László római katolikus püspök is.

A görögkatolikusok bihari gyökerei a 17. század végére nyúlnak vissza, amikor a Biharban élő hatvan ortodox pópa nyilatkozatot tett arról, hogy nem akarnak főpásztor nélkül élni, ezért elfogadták Ioan Iosif de Camillis munkácsi görögkatolikus püspök joghatóságát, aki 1694-ben kinevezte Isaia szerzetest vikáriusnak a Várad környéki és Bihar vármegyében élő „egyesült” papok részére. 1713-ban gróf Csáky Imre váradi római katolikus püspök László Pált nevezte ki a bihari görögkatolikusok kanonokjának és esperesének.

Egy 1761-es összeírás szerint akkortájt 126 ezer görögkatolikus élt Erdélyben és körülbelül 26 ezer a bihari térségben. A váradi római katolikus püspökök támogatták az uniós folyamatokat, az önálló görögkatolikus egyházmegyét 1777. június 15-én alapította meg VI. Piusz pápa az Indefessum című bullájával. Ennek első püspöke Moise Dragoş volt. 1780. augusztus 10-én a pápa és Mária Terézia eldöntötték, hogy a belényesi birtokokat az új püspökség fenntartására fogják fordítani, melyet a váradi római katolikus püspökség területeiből választottak le.

A 19. század elején, majd a reformkorban kezdeményezték a magyar liturgikus nyelv használatát, az iratok lefordítását. Hajdúdorogon az 1860-as években mozgalom indult egy magyar püspökség felállítása céljából, az álom végül 1912-ben valósult meg. Trianon után Romániában az 1928-as kultusztörvénnyel ismerték el külön vallásként az ortodoxot és a görögkatolikust, a második világháború után azonban a kommunista rendszer 1948. december 1-jei hatállyal felszámolta a görögkatolikus egyházat; ezt az állapotot csak az 1989-es rendszerváltozás szüntette meg.

Az egyházkormányzat rendjében az adott megyéspüspök felelős a joghatósági területén élő hívekért, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek, illetve milyen nyelven beszélnek, ezért a váradi magyar görögkatolikusoknak is a román nemzetiségű Virgil Bercea a püspöke. Ugyanakkor, bár az egyetemes katolikus anyaszentegyházhoz tartoznak, különlegességük a bizánci rítus, hiszen a II. vatikáni zsinat dokumentumai is kimondták, hogy a keleti katolikusok a keleti rítussal kell gazdagítsák a katolikus egyházat úgy, hogy ezt minél hitelesebben megélik. Emellett a keleti rítushoz való tartozás köteléke számukra erősebb a nemzetiségi hovatartozásnál is, mert meggyőződésük, hogy a szertartásukhoz való ragaszkodásuk nem egy régi hagyományba való görcsös kapaszkodást jelent, hanem a Krisztusba való gyökerezést fejezi ki.

Néhány éve Nagyváradon Vadas Krisztián szervező lelkész újjászervezte a váradi magyar görögkatolikus egyházközséget.

Forrás és fotó: Erdon.ro

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Külhoni
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papa-nagybojt-nem-szomoru-nem-gyaszos-ido
Ferenc pápa: A nagyböjt nem szomorú, nem gyászos idő!

Február 18-án a Szentatya a déli Mária-imádság előtt a szentmise evangéliumáról, az imádság és a megtérés fontosságáról elmélkedett. Ferenc pápa beszédének teljes fordítását közreadjuk.

2018. február 18. vasárnap
a-jo-szulok-peldaja-brenner-janos-boldogga-avatasara-keszulunk
A jó szülők példája – Brenner János boldoggá avatására készülünk

Brenner József nagyprépost, Brenner János testvére írásával folytatjuk havonta megjelenő rovatunkat, amellyel Brenner János vértanú május elsején Szombathelyen sorra kerülő boldoggá avatására készülünk.

2018. február 18. vasárnap