Hamvazószerda egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

2018. február 19. hétfő 17:55

Február 14-én, hamvazószerdán a püspöki székhelyeken is szentmisével, illetve a hamvazás szertartásával kezdődött meg a húsvéti készület negyven napja, a nagyböjt.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A nagyböjt is tavasz, a lélek tavasza” (Prohászka Ottokár). Lehetőség a változásra, a bocsánatkérésre, megbocsátásra, felkészülés a megváltás örömünnepére.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök hamvazószerdán, február 14-én a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be szentmisét.

A főpásztor homíliájában először arra utalt, hogy nagyböjtöt, amely erőfeszítést, lemondást jelent általában, először negatív érzések veszik körül. Azonban ez az időszak egyben lehetőség a bűnbánatra, amelyet Isten a világ minden korszakában megadott. A mi korszakunkban a mai napon mi kaptuk meg ezt. Hiszen most van az üdvösség napja, az erre alkalmas idő (vö. Joel 2,12–18). Isten felkínálja a szeretetét és azt kéri, éljünk vele, hogy a ránk árasztott kegyelem ne legyen hatástalan az életünkben.

Palánki Ferenc a megtérést hangsúlyozta, amely mindannyiunknak mást jelent: életünk irányának szükséges megváltoztatása, elmélyülésünk megerősítése, kapcsolataink gyümölcseinek, gyümölcstelenségének megvizsgálása. „Induljunk el az Isten által kijelölt úton, legyőzve az akadályokat, és ehhez kegyelmet kapunk Istentől.”

Ezt követően a megbocsátást emelte ki a püspök, amelynek gyakorlása az Istentől való bocsánatkérésünknek is feltétele: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”. Palánki Ferenc rámutatott: ez nem fenyegetés, hanem egy út, ajándék, lehetőség arra, hogy ne cipeljem tovább a haragot, hanem hagyjam ott az út mellett, meg tudjak bocsátani másoknak, saját magamnak.

Imádkozzunk azért is, hogy felismerjük a gőgösségünk táplálta haragunkat, amikor azt bizonygatjuk, hogy nekünk volt igazunk. Nagyobb erő kell ahhoz, hogy letegyük haragunkat, mint ahhoz, hogy tovább cipeljük. Legyen erőnk szembenézni önmagunkkal, azzal, hogy akkor vagyunk erősek, ha megbocsátunk – buzdított a debrecen-nyíregyházi főpásztor. – A megbocsátás Isten kegyelmével igazi program lehet nagyböjtben, gyakorolva az Ő szeretetét, így készülve a feltámadás örömünnepére.

A szentmise végén Palánki Ferenc megyéspüspök megemlítette, hogy idén hamvazószerda egybeesett Szent Bálint, az egymást szeretők, a szerelmesek napjával. Mindkét ünnep Isten szeretetének az ünnepe. „Tele van veled a szívem” — mondják egymásnak azok, akik nagyon szeretik egymást és Isten is ezt mondja nekünk. Engedjük tehát, hogy a mi szívünk is tele legyen Istennel.

A debreceni Szent József Gimnázium mintegy 640 diákja és tanáraik együtt hamvazkodtak. A szentmisét Lipták József és Bancsi Zoltán iskolalekészek mutatták be.

* * *

Egri Főegyházmegye

Ternyák Csaba érsek Ferenc pápa szavaira is emlékeztetett hamvazószerdán, miszerint korunkban sok a hamis próféta, akik bóvlit kínálnak és elveszik az igazi értéket.

Mi, keresztények azonban, ha tudatosan élünk, különbséget tudunk tenni a hamis és valódi értékek között. Nagyböjt időszaka ebben is segít bennünket – fogalmazott az érsek az egri bazilikában bemutatott szentmisén.

Az imádság, a böjt és a jócselekedet megtart bennünket Krisztushoz való hűségünkben, fontos azonban hogy ezeket ne mások elismeréséért tegyük, ne váljunk látszatkereszténnyé. A mai napon arra emlékezünk, hogy porból lettünk és azzá is lesz testünk. De mégsem csüggedünk, mert tudjuk, hogy van bennünk valami, ami túlmutat a földi valóságon és Krisztussal együtt mi is feltámadunk – fogalmazott a főpásztor.

Majd kiemelte: Ez az új világ, mely Jézus Krisztus feltámadásával már megjelent közöttünk, a mi életünkben is csírájában jelen van. Megkeresztelt emberek vagyunk, a feltámadás ott működik bennünk. Azt kívánom mindannyiunknak, hogy ez a remény erősítsen és éltessen bennünket, s hogy húsvét szent ünnepén a hit és a remény dicsősége koronázzon meg és töltsön el bennünket örömmel már most, a nagyböjti felkészülés során is.

A szentbeszéd után a papság az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával megjelölte a hívek homlokát, emlékeztetve a mulandóságra.

* * * 

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi szentmisét hamvazószerdán.

A bíboros homíliájában hangsúlyozta: Isten nem szégyenkezik gyöngeségünk miatt. Ellenkezőleg, szereti, hogy por és hamu vagyunk – hiszen ő formált a föld porából – és meg akar szabadítani, magához akar emelni minket. Jézus szavai az evangéliumban arra szólítanak fel minket, hogy éljük meg nagylelkűen belévetett hitünket. Ne méricskéljük a külső tettek és gesztusok számát, ne az emberek, ne a közvélemény megítéléséhez igazítsuk viselkedésünket, hanem szívből forduljunk hozzá. Jézus evangéliuma nem törli el a törvényt, hanem beteljesíti. És a törvény akkor teljesedik be, ha a szívünkbe írjuk. Az imádság, a böjt és a szegények javára szóló adományok kifejezik, hogy visszatérünk az Úrhoz, levetjük magabiztosságunkat, hogy szívből keressük Istent és hallgassuk tanítását. A most kezdődő bűnbánati idő mintegy törést jelent hétköznapi életünk úgynevezett normális idejéhez képest. Arra szolgál, hogy újra megtaláljuk a szívünket azáltal, hogy hűségesen és figyelemmel hallgatjuk Isten szavát. Csak így tanulhatjuk meg Krisztust követni szenvedése és feltámadása útján.

Homíliáját teljes terjedelmében ITT  olvashatják.

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András győri megyéspüspök február 14-én, hamvazószerdán a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét. Koncelebrált Németh László általános püspöki helynök és Bognár István városplébános, püspöki irodaigazgató, továbbá a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elöljárói, Lukácsi Zoltán rektor és Martos Levente Balázs prefektus, valamint Schmatovich János, a Szentháromság-templom igazgatója. 

Kegyelmi időszak kezdődik mindnyájunk számára – kezdte szentbeszédét a főpásztor. Rajtunk múlik, hogy nagyböjtünk gyümölcsöző lesz, vagy elvesztegetett idő marad. Az önmegtagadás segít a bűnök elleni harcban: erőt gyűjtünk, hogy a Szentlélek segítségével minden helyzetben tisztán lássunk, és állhatatosak maradjunk a kísértésekkel szemben. Világosan megkülönböztetni a jót a rossztól és elkötelezetten szolgálni: ez nem megy másként, csak az isteni kegyelem segítségével és az emberi akarat erősségével.

A nagyböjt olyan lelkileg intenzív idő, amely közelebb segíti Isten szeretetének megtapasztalásához, önmaga megismeréséhez. A böjt mellett nem maradhat el az ima és a jó cselekedet sem. E kegyelmi idő minden korosztálynak szól; minden korban és életállapotban szükséges az önmegtagadás gyakorlása. A szülők feladata, hogy gyermekeiket megtanítsák a lemondásra. Természetesen ez a gyermekek esetében nem fizikai böjtöt, hanem az egyes játékok háttérbe szorítását jelenti, hogy több idő jusson a szeretet gyakorlására, a családtagok iránti odafigyelésre, segítségnyújtásra. A szeretetből fakadó jó cselekedetekkel lehet szerető közösséget teremteni. Ne engedjük, hogy ez a szent negyven nap úgy múljon el, hogy lelkiekben nem kamatoztattuk! – kérte a megyéspüspök. A nagyböjti időben lehetőséget kapunk arra, hogy egyre jobban megértsük Jézus keresztáldozatának ajándékát. Pál apostol figyelmeztet: Jézus a bűnbánathoz kötötte imáink meghallgatását. Az remélheti imádságainak beteljesülését, aki a bűnbánat révén egyre inkább Krisztushoz tartozóvá válik.

A kiegyezés a bűnnel annak a jele, hogy nem ragaszkodunk Jézushoz. Jézus óvta övéit a farizeusok kovászától. Az önmegcsalás a képmutatásban valósul meg: aki nem őszinte szívből tart bűnbánatot, hanem pusztán formaságból teszi azt, amit a vallásos embernek a nagyböjtben tennie kell, nem fog gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt teremni. Jézus a helyes böjtölés, a helyes bűnbánattartás mikéntjére tanít. Az igazi békét, az igazi örömöt, amely a bűnbánat gyümölcse, nem rejthetjük véka alá. A valódi vallásosság szívből jön, szeretetből fakad. Fogadjuk el Jézus hívó szavát, járjunk az életszentség útján, amit ő mutat számunkra. A jótettek, az imádság és a böjt által szülessünk újjá lélekben, erősödjünk meg az Úr szeretetében! Ehhez adjon Isten erőt, hűséges kitartást a szent negyven nap alatt – zárta prédikációját Veres András püspök.

A szentbeszédet követően a főpásztor megáldotta a tavalyi virágvasárnapi barkák hamvát, majd sor került a hamvazás szertartására.

* * * 

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Ünnepi szentmisével nyitotta meg a nagyböjti időszakot Bábel Balázs érsek a kalocsai főszékesegyházban hamvazószerdán. A főpásztor szentbeszédében a hamu jelképéről beszélve kiemelte, több lehetőséget rejt magában e liturgikus cselekmény. Emlékeztetett, hogy az idő véges számunkra, és a hamu lehetőséget kínál az elmélkedésre arról, hogy életünk sátra egyszer összedől. „Emlékezz ember, hogy porból vagy, és porrá leszel.”

Az embernek újra meg kell határoznia élete fő célját. Rá kell döbbennie arra, hogy a pusztán evilági célok sírba szállnak, nem tartanak örökké. A szeretet cselekedetei azonban véglegesek. Semmit sem viszünk magunkkal a földi léten túlra, kizárólag a szeretet cselekedeteit. Mert a szeretet és annak tettei örökre megmaradnak. Ezért fontosak a vallásgyakorlataink – hangsúlyozta az érsek –: az ima, mely ebben az időben még jelentősebb, mint máskor; a böjt, mely által lemondunk szükségtelen dolgokról, melyeket amúgy is itt kell hagynunk; az alamizsna, amely erősíti az embereket az egymás iránt érzett felelősség tudatában.

A szentbeszéd után Bábel Balázs megáldotta a hamut, ő maga is részesült a hamvazkodás szertartásában, és meghamvazta a jelen lévő papokat és híveket.

* * *

Pécsi Egyházmegye

Hamvazószerdán reggel a Szent Mór Iskolaközpont közössége vett részt ünnepi szentmisén a pécsi székesegyházban, este pedig Udvardy György megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét. 

Isten megajándékoz bennünket a szent idővel, a nagyböjt idejével, hogy őszinte bűnbánatot tartsunk, felismerjük istenfiúi méltóságunkat, imádkozzunk a keresztény közösségért, a megtérőkért és méltóvá váljunk arra, hogy húsvét éjszakáját, az újjászületésünket örömmel tudjuk ünnepelni – fogalmazott a főpásztor homíliájában.

Elmondta, hogy amikor a bűnbánat idejét akarjuk megélni, akkor megvalljuk, hogy van bűn, de megvalljuk azt is, hogy van olyan állapot, amikor az ember bűnöktől mentesen, szabadon él, amikor az Istentől kapott szabadsággal jól él. A bűnbánatban beismerjük azt is, hogy gyengék vagyunk.

Mi, keresztények sokkal fájdalmasabban éljük meg a magunk gyengeségét, mert már felfedeztük istengyermeki méltóságunkat, megtapasztaltuk a szentségek erejét, és ennek tudatában éljük meg, hogy van bűnünk – emlékeztetett Udvardy György. – Számunkra tehát a bűn esetében a szeretett személy megtagadásáról van szó, aki életét adta értünk, és mi ezt cseréltük fel semmiségekért. A bűnbánatban felfedezzük ismét, hogy semmi más nem számít, csak az Atya irgalma. A kapcsolatot szeretnénk helyreállítani, újra Krisztushoz tartozni, ezért megváltoztatjuk rossz szokásainkat, amelyek félelemből, gőgből, birtoklásvágyból, versengésből, hatalomvágyból születnek. Isten pedig meghallgat és az alkalmas időben megsegít. Időt ad a megtérésre, időt hagy, hogy új gondolkodásmód alakuljon ki bennünk, hogy lássuk bűneinket, és mindezek fölött az Atya hatalmas irgalmát.

A homília zárásaként a főpásztor az egyházmegye idei mottójával bátorította a híveket: „Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette” (Zsid 10,23). Majd bátorított: ezt éljük meg a nagyböjtben; ragaszkodjunk tehát böjti vallási szokásainkhoz, mert ezek olyan gyakorlatok, amelyek az életet táplálják bennünk.

* * *

Székesfehérvári Egyházmegye

A székesfehérvári Szent Imre-iskola szentmiséjét Ugrits Tamás pasztorális helynök, püspöki biztos mutatta be. Homíliájában három dolgot emelt ki, amit tudatosítani kell a szent negyven nap időszakában: Isten gyermekei vagyunk, bűnbánatot kell tartanunk, Isten segítségével jobbá kell válnunk.

„Nem vagyunk rosszak, mert Istenhez tartozunk, az Ő gyermekei vagyunk – hangsúlyozta Ugrits Tamás. – Az ember sajnos tud rosszat tenni, hibákat elkövetni, ezért őszinte bűnbánatot kell tartanunk. Isten szeret és jó hozzánk, éppen ez ad erőt, hogy belássuk, hibáztunk, rosszat tettünk. Nagyböjt üzenete, hogy az ember jobbá tud lenni Isten erejével, Jézus Krisztus kegyelmével. Az Ő példája nyomán felülmúlhatja önmagát, a kegyelem erejével napról napra növekedhet Lélekben, szeretetben. Így a nagyböjti szent idő végén valóban egy húsvéti feltámadás lehet az életünk, levethetjük a régi embert, és magunkra ölthetjük az újat.”

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Szombathelyen évek óta hagyomány, hogy stációs szentmiséket tartanak a nagyböjti időszakban. Február 14-én, hamvazószerdán az oladi Batthyány-templomban volt az első idei alkalom.

Szentbeszédében Székely János szombathelyi megyéspüspök kiemelte: nagyböjt elején az Egyház hamut hint a homlokunkra, és figyelmeztet: „Emlékezz ember, por vagy, és porrá leszel!” A földi élet véges. Ma még van lehetőség szeretni: szeretni a házastársat, a gyermekeket, szülőket. Ma még van lehetőség arra, hogy jobbá tegyük az életünket.

Ennek  a mondatnak van egy még mélyebb értelme – tette hozzá a főpásztor. – Emlékezz ember, hogy honnan van a léted és az egész világ. Isten alkotott téged, és az ő teremténye vagy. Azért van a világ, mert a teremtő Isten akarta. Az ő szeretete csordult túl és alkotta meg a csillagokat, a világot és minket. Ő álmodott meg mindannyiunkat. Az ő szeretetéből vagyunk, és az ő szeretete felé tart az életünk. Ő vár minket halálunk kapujában kitárt karokkal.

* * *

Váci Egyházmegye

Február 14-én, hamvazószerdán Varga Lajos váci segédpüspök mutatta be a szentmiseáldozatot a váci székesegyházban – ezzel ünnepélyesen megnyitotta a bűnbánat negyven napos időszakát.

Homíliájában Varga Lajos püspök a nagyböjti időszak lényegéről beszélt, amely a keresztény ember életében azt a célt szolgálja, hogy elmélyedjen saját lelkivilágában. Amikor a hívő ember ezt teszi, nemcsak önmagával szembesül, hanem Istennel is, hiszen a lelki vizsgálatot az Ő törvényeinek megfelelően kell elvégeznie.

A lelki tükör sokszor fájdalommal és keserűséggel jár, azonban ha bűnünk terhétől meg tudunk szabadulni, akkor megélhetjük a felszabadulás örömét, ennek forrása pedig a bűnbocsánat – hangsúlyozta a váci segédpüspök, majd így buzdított: „Nézzünk magunkba, végezzünk önvizsgálatot, és a bűnbánaton, illetve az Istennel és az embertársainkkal való kiengesztelődésen keresztül eljutunk a bűnbocsánathoz, amely valódi örömöt és igazi szabadságot nyújt a hívő keresztény embernek.”

 

A szentbeszédet követően a hamvazkodás szertartásában részesültek a hívek, amely arra figyelmezteti a hívő embert, hogy a földi ideje véges.

A liturgián a zenei szolgálatot a székesegyház Szent Cecília kórusa végezte; vezényelt és orgonán kísért Varga László, a székesegyház karnagya.

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

A veszprémi Padányi Katolikus Iskola növendékei a Szent Mihály-bazilikában vettek részt szentmisén hamvazószerdán, és részesedtek a bűnbánat jelében, a hamvazásban. 

A tagozatonként tartott szentmiséket Márfi Gyula érsek, Nagy Károly apát, kanonok, plébános, Felker Zsolt káplán és Darnai János, az iskola lelki igazgatója mutatták be.


Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Pécsi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Váci Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye; Győri Egyházmegye

Fotó: Zelenák Annabella, Egri Főegyházmegye, Győri Egyházmegye/Németh Péter; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Loósz Róbert, Nagy Anikó, Szombathelyi Egyházmegye, Bölönyi Gabriella/Váci Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
az-ember-egyetlen-vigasza-hogy-vegul-az-elo-isten-kezebe-kerul-szaz-eve-szuletett-ingmar-bergman
Az ember egyetlen vigasza, hogy végül az élő Isten kezébe kerül – Száz éve született Ingmar Bergman

Július 14-én emlékezünk meg Ingmar Bergman (1918–2007), az egyetemes filmművészet meghatározó alakjának századik születésnapjáról.

2018. július 14. szombat
a-szornyu-es-az-elkepzelhetetlen-hataran
A szörnyű és az elképzelhetetlen határán – A Karitász orvosmissziója Kárpátalján és a Délvidéken

A Katolikus Karitász orvoscsoportja több száz gyereket vizsgált meg Kárpátalja és a Délvidék magyar falvaiban az elmúlt évben. Vojcek Lászlót, a Budai Irgalmasrendi Kórház főorvosát, a Katolikus Karitász tavaly alapított orvosmissziójának vezetőjét tapasztalatairól kérdeztük.

2018. július 16. hétfő