Havas Boldogasszony-búcsú kezdődött a pécsi Havihegyen

Hazai – 2015. augusztus 3., hétfő | 19:50

Augusztus 2. és 5. között tartják idén Havas Boldogasszony nagybúcsúját a pécsi Havihegyen az 1690-es pestisjárvány elmúltának emlékére felszentelt és régóta búcsújáróhelyként látogatott kápolnánál – tájékoztat a Pécsi Egyházmegye.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Augusztus 2-án, vasárnap délelőtt a Szent Ágoston-templomtól körmenet indult, a részt vevő hívek imádkozva, énekelve vonultak fel a Havihegyre.

Az ünnepi szentmisén, amelyet Battonyai János újmisés atya celebrált, a havihegyi hagyományoknak megfelelően egyes olvasmányok és énekek horvát és német nyelven hangzottak el.

A délutáni rózsafüzér imádság és a loretói litánia után Lovász Zsolt paksi káplán mutatott be szentmisét.

* * *

A Havas Boldogasszony-búcsú további programja

Augusztus 4., kedd
18.00: rózsafüzér és litánia
19.00: szabadtéri szentmisét mutat be Udvardy György pécsi megyéspüspök
20.30: görögkatolikus szent liturgiát végez Trescsula László filkeházi parókus. A liturgia után szentségimádás kezdődik.
23.00: zsolozsma
Éjfél: szentmisét mutat be az elhunyt zarándokokért Kövesi Ferenc kerületi jegyző, a pécs-gyárvárosi templom plébánosa. Ezt követően virrasztás lesz a templomban reggelig.

Augusztus 5., szerda
7.30: imádságos, énekes körmenet indul a Szent Ágoston-templomtól a Havihegyre.
8.30: horvát nyelvű szentmisét mutat be Darnai József Ágoston villányi plébános.
10.00: Molnár Péter dombóvári káplán vezet szentmisét, melynek végén újmisés áldásban részesíti a jelenlévőket.
11.30: német nyelvű szentmisét mutat be Rosner Zsolt kerületi jegyző, máriagyűdi plébános.
15.00: rózsafüzér imádság, majd loretói litánia
16.00: a búcsút lezáró szentmise, amelyet Kvanduk Frigyes általános helynök, a pécs-rácvárosi templom plébánosa mutat be.
A búcsú ünnepélyes körmenettel zárul, majd szerény agapéra (szeretetvendégségre) invitálják a zarándokokat.

Havas Boldogasszony ünnepe (augusztus 5.) eredetileg a római Santa Maria Maggiore-bazilika felszentelési évfordulója volt, majd az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. A legenda szerint Liberius pápa és János római patrícius 358. augusztus 5-ére virradóra Szűz Máriáról álmodott, aki azt kérte tőlük, hogy építsenek számára templomot azon a helyen, ahol a következő nap friss havat találnak. A helyszín az Esquilinus domb volt, ahol néhány évtizeddel később megépült a kereszténység legősibb bazilikája, a Santa Maria Maggiore-bazilika.

Fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria