Család a művészetekben – kiállítás az egri Főegyházmegyei Könyvtárban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Meglehet, hogy babona, amit mondok, de én azt hiszem, hogy amely gyermek szülői nem szeretik egymást, az rútnak születik, s aki nem szereti szülőit, az rútnak nő fel, mert a szerelem teremti a szépet” – olvasható a kiállítás egyik tárlójában Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének részlete. Az Eszterházy Károly püspök által alapított egri Főegyházmegyei Könyvtárban megrendezett kiállítás képzőművészeti alkotások és irodalmi művek segítségével a családi élet egy-egy aspektusát emeli ki, megállásra és a látottak-olvasottak elmélyítésére hívva a látogatót.

A kiállítás megnyitóján Ternyák Csaba egri érsek beszédében a családban való felnövekedés ajándékára hívta fel a jelenlévők figyelmét; arra az ajándékra, amely az életet rejti magában, hiszen, amint fogalmazott, a család egy férfi és egy nő házasságán alapul. Ez a két személy közti szeretet, az életre szóló szerelem az, amelyet Isten megáld, és amely életbe hív minden embert.

Az egri érsek a családot olyan alapként állította a hallgatóság figyelmének középpontjába, amely a jövőbeli egészséges személyiség kialakulásának feltétele, és így a társadalom építője is egyben. Az október 4-én kezdődő vatikáni családszinódussal kapcsolatban kiemelte, hogy az egyház a család megerősítésének lehetőségeit keresi, és azt, hogy a bajba jutott házasságokat, családokat miképpen lehet segíteni.

A köszöntők sorát Nemesné Kis Tímea, a kiállítás kurátora folytatta, aki röviden bemutatta a tárlaton megtekinthető műveket. Kiemelte M. S. mester Vizitáció (1506) című festményét, illetve Jan van Eyck Arnolfini házaspár (1434) című képét, amelyek másolatai kinagyított molinókon láthatók.

A könyvtárteremben körben elhelyezett tárlókban irodalmi művekből való idézetek kísérik a mögöttük látható festményreprodukciókat. Az első tárló különlegessége, hogy XIV. Benedek pápa 1740–1748 közötti pápai rendeleteinek 1754-es kiadását is bemutatja. E rendeletek közül a jelen kiállítás szempontjából fontos dokumentumként említhető a Dei miseratione kezdetű apostoli konstitúció, amely egy XIV. Benedek által bevezetett házasságjogi reformot is rögzít. E tárlóban helyezték el Ferrante Pallavicino A házasság szentsége és a válás című művének 1679-ből származó kiadását is, valamint A házasság egyházi tekintetben: Egyházi értekezések és tudósítások (1822) című kötetet, amelynek első oldalán az alábbiakat olvashatjuk: „Az emberek nagyobb részének életében, az ő házasságoknál nevezetesebb történet, fontosabb változás allig adgya elő magát. Az ember ekkor egészen új életet kezd élni...”

Az első tárló mögött elhelyezett molinón Mária és Erzsébet találkozása látható. A kiállítás rendezői, ahogyan arra Nemesné Kis Tímea is utalt, a születésre való várakozásra helyezték  a hangsúlyt, ami magában foglalja a kezdeti kapcsolatot, a találkozást, amely a család létalapját jelenti. 

A következő tárlóban Jókai Mór regényidézetei kaptak helyet, mögöttük pedig a Jean Bourdichon műhelyéből származó úgynevezett „Egri hóráskönyv” (Horae Beatae Mariae Virginis, 1500 körül) egyik lapjának kinagyított másolata látható, amely Jézus születését ábrázolja. A Jókai-idézetek mind  a családi kapcsolatok árnyalataira mutatnak rá, így állíthatók párhuzamba a könyvtár tulajdonában lévő imádságoskönyv Szent Család-ábrázolásával.

A továbbiakban képzőművészet és irodalom szorosabb kapcsolódásaira mutatnak rá a tárlókban kiállított művek, így például Thomas Mann József és testvérei című regényével állították párhuzamba Ferenczy Károly Józsefet eladják testvérei (1900) című alkotását. A tárlók között haladva idézeteket olvashatunk Gabriel García Márquez Száz év magány című művéből, Szabó Magda Régimódi történetéből, valamint Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című regényéből is.

A kiállítás utolsó, reprezentatív része különböző egyházi dokumentumokat mutat be, amelyek a családdal foglalkoznak: így II. János Pál pápa 1981-ben kiadott Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítását, illetve 1994-es apostoli levelét a családokhoz. A kiállításon nyomtatott formában olvasható Ferenc pápa rögtönzött beszéde a családokhoz, amelyet nemrég véget ért amerikai útja során, a philadelphiai családtalálkozó alkalmával mondott szeptember 26-án.

A tárlatot lezáró utolsó tabló Pierre-Auguste Renoir Gabrielle és Jean (1895–96)című alkotásának másolata. Az impresszionista művész e festményén az anyai ölelést és közelséget ábrázolja, mint az élet kezdőpontját. Ily módon a kiállítás első (Vizitáció) és utolsó darabja egymás párjaiként is értelmezhetők, hiszen amint Mária Erzsébet látogatásakor méhében hordozta Jézust, úgy a felnőtt nő ölében ülő kisgyermek Renoir képén az anyai gondoskodás lényegi azonosságára mutathat rá.

„A szerelem teremti a szépet...” – írja Jókai Mór. Az a szerelem, amely két ember között szövődik, és amely megnyitja az élet lehetőségét egy harmadik számára is. Ahogyan Ternyák Csaba a kiállítás megnyitóján megfogalmazta, az igazi család az, ahol gyermek születik. Erre az örömre és erre a szépségre való rácsodálkozásra hív az Egri Főegyházmegyei Könyvtár kiállítása.

Fotó: Lambert Attila

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír