A hongkongi bíboros Ferenc pápa lehetséges kínai útjáról

A jelen időpontban nem lenne szerencsés Ferenc pápa kínai látogatása – mondta a Corriere della Serra olasz napilapnak adott interjújában Hongkong korábbi püspöke Joseph Zen Ze-kiun bíboros. A 82 éves nyugalmazott bíborost a Corriere arról a kínai és az olasz sajtóban megjelent hírről kérdezte, miszerint Ferenc pápa lehetne az első katolikus egyházfő, aki előtt megnyílnak Peking kapui, és a pápa még az év vége előtt Kínába látogathat.

Joseph Zen Ze-kin válaszában kijelentette, Kínában nincs sem polgári, sem vallásszabadság. Nem lát párbeszédre utaló jeleket, és úgy gondolja, ha Peking kezet is nyújtana, a jelenlegi helyzetben ez hazugság lenne. A bíboros jól ismeri a Katolikus Egyház helyzetét Kínában, elmondta: a katolikus püspökök rabszolgák, a kommunista párt megtagadja tőlük a tiszteletet és meg akarja őket fosztani méltóságuktól is. Fenyegetés alatt tartja családjaikat, vagy elfogadhatatlan ígéretekkel csábítja őket. Ezt nem lehet elhallgatni.

Peking manipulálná Ferenc pápa látogatását. A kevés bátor katolikus nem találkozhatna vele, miközben a kommunista párt azokat a püspököket vonultatná fel, akiket a párt nevezett ki és a Katolikus Egyház kitagadott – mondta Joseph Zen Ze-kin.

Kína 1,3 milliárd lakosából kereken 13 millió a katolikus. Számuk a hatóságok nyilvántartása szerint mindössze 6 millió. A kínai katolicizmus megosztott: a rezsimhez hű államilag engedélyezett és elismert Kína Katolikusainak Patriotista Egyesülése mellett működik a föld alatti, Rómához hű katolikusok közössége. Ők 1957, illetve a kínai kulturális forradalom (1966-1976) óta az állam engedélyével működhetnek, a szankciók – kihallgatások, bebörtönzések – azonban nem szűntek meg velük szemben. Az utóbbi években az kínai vezetés nyomására továbbra is szenteltek Kínában püspököket Róma beleegyezése nélkül. 

Pater Martin Welling, a németországi Kína Központ vezetője a Vatikáni Rádió német szerkesztőségének beszélt arról a kölni Domradióban, hogyan ítélhető meg ma a helyzet Kínában. Welling szerint bár nő a tüntetések száma Kínában – évente 80-100 ezer –, a vezetés szilárdan ül a nyeregben. A kínai kormány számára fontos mutatni, hogy mindaz, amit tesz, egy ország stabil háttértámogatásával történik. A kommunista párt továbbra is egyeduralkodónak tekinti magát, és nem tűr hatalmi beavatkozást, mindent elfojt már csírájában. Tagjainak száma 80 millió az 1,4 millárd lakosú országban, ez is indokolja, hogy hatalma megőrzése érdekében azonnal reagál. Bár az államfő, Xi Jinping, megválasztását követő az emberi jogok tiszteletéről, jogállamról beszélt, mára gyakorlatilag az ellenkezőjének vagyunk tanúi: ha valaki jogállamról beszél, könnyen munkatáborban találja magát. Bár ezek felszámolását elrendelték, néhányat talán fel is számoltak, ugyanakkor emberek tűnnek el, és senki nem tudja, mi történik velük. Tudomásunk van arról, hogy újabb „táborok” létesülnek azok számára, akik nem megfelelő módon beszélnek a hatóságok szerepéről. Állapotukat egyszerűen pszichikai betegségnek titulálják.

Az egyik oldalon tehát ígéreteket hallunk, melyek reményt ébresztenek, hogy elkezdődött egy változás, a valóság azonban csalódást hoz. Amikor az ígéret és annak megvalósulása közötti szakadék túlságosan mély, egy olyan hatalmas országban, mint Kína könnyen robbanhat a helyzet. Komoly társadalmi problémák nehezítik az életet, első helyen a generációs konfliktus áll, hiszen egy gyerek a jövőben 4-6 ember eltartását kell hogy biztosítsa. A társadalmi feszültség magja el van tehát vetve.

A kormány mindent az ellenőrzése alá akar vonni, amit nem tud, az idegessé teszi. A vallásgyakorlást nem kéri számon, azért nem tartóztatnak le senkit, mert keresztény – mondja Martin Welling. – A földalatti egyház helyzete azonban már falakba ütközik, hiszen nem engedték a hivatalos regisztrálásukat, ezért híveik nyomás alatt állnak, hogy lépjenek be a patriotista egyesülésbe. A nem regisztrált hívők száma 40 és 100 millió között van, pontos adatot nem tud senki – ezt a kormány nagyon nehezen viseli.

Welling szerint a Szentszék és Kína között „viszonylagos csend” van. A patriotista egyház Ferenc pápa közeledő gesztusait a belügyeibe való beavatkozásként értelmezi. A jelenlegi helyzetet a Kína Központ vezetője nem látja biztatónak, ezt erősítik a közelmúlt éleződő feszültségei. Az utóbbi időben 64 templomot károsítottak meg: kereszteket szedtek le, berendezéseket törtek össze, egész épületrészeket romboltak le. A nyomás a földalatti egyházon az utóbbi időben határozottan erősebb lett.

Magyar Kurír