Hogy Isten arca kirajzolódjon bennük – Huszonöt éves a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda

A görögkatolikus naptár szerint Mihály és Gábor főangyalok és az összes mennyei erők ünnepnapján bemutatott szertartáson azok a papok koncelebráltak, akik korábban részesei voltak, illetve jelenleg is részesei a Szent Miklós-óvoda életének.

Keresztes Szilárd ünnepi szentbeszédében Máté evangélista szavait idézte: „Áldalak téged, Atyám, menny és föld ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilatkoztattad a kicsinyeknek” (Mt 11,25). A kisdedek ezt bizonyítják számunkra: az Atya mindig a kicsinyekben találta örömét, dicsőségét – mondta az óvodaalapító püspök. Majd idézte Jézus szavait is: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké a mennyek országa” (Mt 19,14).

A kicsiny gyermek az Isten országának az előképe, a próféciája. Mert az Isten nemcsak a bátor emberek becsületes munkájában és hűségében rajzolja meg a maga isteni országának képét, az élettel leszámoló öregek bölcsességében is a maga igazságát, de megmutatja a kicsinyekben is – fogalmazott az emeritus püspök. – Azt dicséri bennük, hogy szívük nyitott, ártatlan, úgy fogadják a felnőtteken keresztül az Isten országát. Folyamatosan tanulnak, az Isten beléjük jó szándékot oltott.

A nevelődő légkör intézménye a katolikus óvoda, mely abban a korban kezdi a nevelést, melyet kegyelmi időnek is nevezhetünk az ember életében:

az Isten tiszta igazságát lehet elültetni az ártatlan szívekbe

– magyarázta Keresztes Szilárd, hozzátéve: a gyermekek ugyanakkor kiszolgáltatottak, gyengék, vigyáznunk kell rájuk. Felelevenítette a gyermek Jézus találkozását az agg Simeonnal, aki karjára emeli a kisdedet, és bemutatja az Istennek: tartja őt. A gyertyaszentelőkor ünnepelt találkozás egy örök kép, s az emberi élet szimbóluma is.

A februári ünnep imájában így énekeljük – mintha maga a Kisjézus mondaná –:

Nem az aggastyán tart engem, hanem én tartom az öreget.”

Ez minden családban igaz: a szülők is tartják, nevelik, védik a gyermeküket, de a gyermekek tartják körülöttük az Isten világát, így hoz új életet, új gondoskodást a családba a kisbaba. A kicsinyekben több van az Isten országából, mint bennünk, ők tartanak bennünket.

Az emeritus püspök hangsúlyozta:

Mi, akik a kicsikre vigyázunk, mindennél fontosabbnak tartjuk, hogy az Isten arca kirajzolódjon bennük, hogy az életük Isten törvénye szerint alakuljon.

A Szent Liturgia után a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán megrendezett gálaműsorral folytatódott a jubileumi ünnepség, amelyen az intézmény lelki vezetője, Kocsis Dániel atya volt a házigazda.

Az óvoda három csoportja versekkel, tánccal, énekkel lépett fel a főiskola dísztermében felállított pódiumon, egy videós összeállításban pedig a kis óvodások megosztották, miért szeretnek a Szent Miklós-óvodába járni.

Szocska A. Ábel köszöntőjében az alapítók bátorságát dicsérte. „Bátran és hittel vágtak bele a munkába, s az ember, ha hittel válik bátorrá, akkor azt az isteni Gondviselés megáldja” – mondta.

Oláh Zoltánné intézményvezető a kezdeteket elevenítette fel, s azokat a mozzanatokat, melyek segítettek a néhány fős óvodából 180 férőhelyes intézményt létrehozni. „Elődeinktől kapott örökségünket féltve őrizzük, az óvoda belső kohézióját, stabilitását kötelességünk fenntartani” – hangsúlyozta , s azt is elmondta, ma már látják a munka gyümölcsét is: az induláskor jelen lévő gyermekek felnőttek, az ő gyermekeik érkezhetnek vissza az óvodába.

„Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt látta, hogy honnan indultunk el” – olvashatták Jókai Mór szavait a díszlet részeként a vendégek, s hallhatták Oláh Zoltánné beszédében is mottóként. Az ünnepségen az óvoda dolgozói megköszönték mindazok kísérő szeretetét és támogatását, akikkel az elmúlt negyedszázad alatt együtt jártak az úton.

A jubileumi év zárórendezvényét decemberben tartják majd.

Forrás és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír