Kaigama érsek kapta a nemzetközi békedíjat

Az érsek több mint tíz éve küzd azért, hogy valódi és tartós baráti kapcsolat jöjjön létre Nigériában a keresztények és a muzulmánok között. „Amikor elterjedt a hír, hogy ezt a díjat kapom, elsőként éppen a muzulmán barátaink hívtak fel, hogy gratuláljanak és elmondják, milyen fontos építeni és megerősíteni a békét – mondta el Kaigama az Avvenirének adott interjújában.

Kaigama meg tudja őrizni a derűjét és optimizmusát annak ellenére, hogy Nigéria az egyik leginkább erőszak sújtotta ország. A főpásztor lendülete mégsem lankad. „Néha úgy érzem, belefáradtam. Nehéz a békéért küzdeni. De elég egy kis gesztus, hogy visszatérjen az erőm.” Ilyen gesztus volt az is, hogy Ignatius Longjan, Plateau állam helyettes kormányzója elkísérte Olaszországba. „Ezzel kifejezték: nem vagy egyedül, a nigériaiak, akik békét akarnak – bármilyen hitűek is –, veled vannak.”

Kaigama 2011-ben létrehozott egy szakképző központot keresztény és muzulmán fiataloknak. Meggyőződése, hogy úgy lehet legyőzni az erőszakot, hogy barátságot építünk különböző vallási közösségek között és tápláljuk azt, főleg magas társadalmi szinteken. Fontos, hogy a közösségek biztassák a fiatalokat a párbeszédre más hitű kortársaikkal – állapította meg. Csak az emberek közötti valódi találkozás tudja ledönteni az előítélet, a sztereotípiák, az intolerancia falait. Ugyanis ezek táplálják az erőszakot.

A Boko Haram kisebbségi, muzulmán radikális csoportról, amely az iszlám megtisztítására törekszik, elmondta: politikai érdekek is fűződnek tevékenységükhöz, egy ideje elkezdték a kormányépületeket, intézmények, újságok, tévék, bankok székhelyeit támadni. Az utóbbi időben templomokat is célba vettek, főleg katolikusokat. Ennek pedig kevés köze van a valláshoz. A Boko Haram tudja, hogy a szent épületek megtámadása nagyon erős hatást gyakorol a közvéleményre. Ha megtámadnak egy bankot, alig beszélnek róla. Amikor megrongálnak egy templomot, a hír rendkívül gyorsan elterjed az országon belül és azon kívül is. És nem csak erről van szó. A csoport káoszt próbál szítani, és vallási gyűlöletet provokálni azzal, hogy növeli a feszültséget a két közösség között.

„Amikor megtámadták a josi templomot, az emberek dühösek, elkeseredettek voltak, és vissza akartak vágni. Közbe kellett lépnem, hogy lecsillapítsam és emlékeztessem őket, hogy Jézus a megbocsátásra tanít. Az öldöklések egymást érik. A megbékélés üzenetét átadni azonban egyre nehezebb. Olykor valaki elveszíti türelmét, és erőszakra erőszakkal felel. Az Egyház elítéli ezeket a hasztalan, káros akciókat, hiszen ez a szélsőségesek játéka, akiknek célja a vallásháború kirobbantása.”

A kormány megpróbál ellenintézkedéseket tenni, de még nem találta meg a megfelelő stratégiát. A hatóságok tétlenül engedik ennek a néhány fanatikusból álló csoportnak, hogy folytassa az öldöklést és a pusztítást. A kormány elnöke nyilvánosan elmondta, hogy a Boko Haram képviselői a kormányon és a biztonsági szolgálaton belül is ott vannak. Ezt azt jelenti, tudja, kik azok. Így erkölcsi kötelessége, hogy kiadja a neveket és megfékezze őket – mutatott rá a főpásztor.

A nemzetközi közösség nemcsak tehet valamit Nigériáért, hanem tennie is kell – hangsúlyozta az érsek. A terrorizmus globális jelenség, minden ország kidolgozott valamilyen stratégiát a leküzdésére. Az adat- és tapasztalatcsere, az információáramlás, külföldi oktatók tanácsadása alapvetőek ahhoz, hogy a nigériai hatóságok kompetenssé váljanak a Boko Harammal szemben.

Magyar Kurír

(lt)