Kettős könyvbemutató az egyházatyák koráról

2017. február 25. szombat, 13:01

Geréby György és Novák Veronika mutatta be a nagyközönségnek február 24-én Bugár M. István „A teológia kezdetei a jánosi tradícióban – a Melitón- és a Hippolütosz-dosszié” és Pierre Riché „Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton” című könyvét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Magyar Patrisztikai Társaság által szervezett eseményre a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán Tóth Kálmán termében került sor.

A Magyar Patrisztikai Társaság 2001. június 22-én alakult Kecskeméten. A társaság célja az egyházatyák tanításának és „az ókori kereszténység történetének, írott és tárgyi kultúrájának tudományos szintű kutatása és megismertetése”. Kiemelt célkitűzése, hogy az ókeresztény szerzők alkotásai magas színvonalú fordításban is eljussanak az érdeklődőkhöz.

Pierre Riché középkorkutató Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton című kötetét Novák Veronika, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának adjunktusa mutatta be. A francia történész műve ma már klasszikusnak számít. Címe első olvasásra ellentmondásnak tűnik, hiszen a barbár szóról nem a művelődés jut az eszünkbe. A szerző nagy földrajzi területet vizsgál – Hispániától Itálián keresztül egészen Germániáig és Galliáig. Nagyjából háromszáz év, a 6–8. század áll kutatásának homlokterében.

A könyv kronológiai sorrendben mutatja be a művelődési korszakokat. Az első – 480–530 közötti – időszakra az a jellemző, hogy az antik műveltség még tovább élt. Működnek az iskolák, grammatikusok, rétorok foglalkoztak azokkal, akik tanulni szerettek volna. Ugyanakkor a korábbi kultúra több eleme is hanyatlásnak indult. Egyre kevesebben beszéltek görögül, visszaszorult a filozófiai gondolkodás. Létrejöttek a szerzetesi iskolák, melyek egyelőre inkább az aszkézis gyakorlatát adták tovább.

A következő korszakot, a 6–7. századot Nagy Szent Gergely és Cassiodorus neve fémjelzi. A tömegek egyre távolabb kerülnek az antik műveltségtől. A hagyományos iskolák lassan eltűnnek. 650 és 750 között ugyanakkor egy új típusú kultúra jelenik meg, melynek hajtómotorjai a kolostori iskolák lettek. A szerzetesközösségeken belül jött létre az a műveltség, melyet általában a középkori jelzővel szoktak illetni. A régi tudományosság eltűnt, helyére egy olyan vallási műveltség került, aminek hordozója elsősorban a latin nyelv. Abban is eltért ez a korszak a korábbitól, hogy a világi műveltséget teljesen felváltotta az egyházi.

Novák Veronika szerint Riché könyvének két fontos megállapítása van. Egyrészt ezt az időszakot nem úgy mutatja be, mint ami eltemette a klasszikus tudást, hanem úgy, mint ami a következő évszázadok műveltségét megalapozta. Másrészt arra is rámutat, hogy a Karoling reneszánsz arra támaszkodott, ami a 6–8. században már kialakult.

Bugár M. István, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara docensének A teológia kezdetei a jánosi tradícióban – a Melitón- és a Hippolütosz-dosszié című könyvét Geréby György, a Közép-európai Egyetem Középkortudományi Tanszékének docense ismertette. Szárdeszi Melitón püspök és Szent Hippolütosz egyaránt a 2. században élt. Ebben az időszakban a helyi egyházak szerepe volt a meghatározó, nem volt még központi egyházi irányítás, ezért nagyon sok, egymástól több mindenben eltérő mű született. Köztük azok a művek, melyek Melitón és Hippolütosz neve alatt maradtak fent. A korszak fő teológiai témái a krisztológiai és a szentháromságtani kérdések voltak.

Bugár M. István rendkívül aprólékosan vizsgálja a szír, latin, görög és örmény írásokat. A könyv első felében elemzi a szövegeket, míg a második részben a forrásokat ismerteti.

Pierre Riché: Oktatás és művelődés a barbár Nyugaton – 6–8. század, fordította Ádám Anikó és Sághy Marianne, Szent István Társulat, 2016.
Bugár M. István: A teológia kezdetei a jánosi tradícióban – a Melitón- és a Hippolütosz-dosszié, Kairosz Kiadó, 2016.

A könyvek megvásárolhatók az Új Ember könyvesboltjában.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
a-pasztor-feladata-hogy-gyogyitsa-baranyok-sebeit-tagle-biboros-eloadasa
A pásztor feladata, hogy gyógyítsa a bárányok sebeit – Tagle bíboros előadása

Csütörtök óta tart a Vatikánban a püspökök négynapos tanácskozása a kiskorúak védelméről az Egyházban. Plenáris előadások és kiscsoportos összejövetelek váltják egymást.

06:34
nem-jo-az-embernek-egyedul-lennie
Nem jó az embernek egyedül lennie

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg hazánkban a házasság hetét, amely február 17-én ért véget. A házasság öröméről, hivatásáról és küldetéséről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását olvashatják.

2019. február 22. péntek