Régészeti feltárást végeznek a görögkatolikus székesegyház kertjében Hajdúdorogon

2017. május 18. csütörtök 17:35

A hajdúdorogi önkormányzat és a görögkatolikus egyházközség közös építményt tervez a görögkatolikus székesegyház kertjében, amelyet műemléki környezetben alakítanak ki, ezért már a tervezési fázisban indokolt a terület régészeti feltárása.

A régészeti feltárással kapcsolatban az ásatás vezető régésze, Bálint Marianna elmondta: a régi hajdúvárosok településszerkezetének hangsúlyos eleme a templomot körülvevő középkori erődfal. Hajdúdorogon még napjainkban is áll az erődfal északi része, az erődítés teljes szerkezetét azonban csak térképi ábrázolások alapján ismerjük: az 1780-as években készült első katonai felmérés térképlapján az erődítés négy sarkán négy kör alaprajzú bástyát ábrázolnak; a 19. század közepén készült második felmérés térképlapján csak a keleti oldalon álló sarokbástyákat tüntették fel hangsúlyosan, a nyugati oldalon álló bástyák helyén csak elmosódott jelzések figyelhetők meg. A leglátványosabb ábrázolás 1859-ből maradt ránk.

Az erődfal kutatása során elsősorban a falakra merőleges kutatóárkok nyitásával igyekeztek tisztázni a falak helyzetét. Fémdetektoros leletfelderítést is végeztek, melynek során az erődfal építéséhez, használatához kapcsolható érmeket, ékszereket találtak. Ezek segítségével remélhetőleg pontosabban meg tudják határozni az erődfal építésének idejét. Még ma is kérdés, hogy a hajdúk betelepítéséhez köthető-e, vagy esetleg korábban is állt már az erődítés.

A feltárások során sikerült tisztázni az északival párhuzamos déli fal futását, valamint a déli falhoz kapcsolódó délnyugati és délkeleti sarokbástyák helyzetét. Az ásatások további nagy eredménye, hogy az erődfalon kívül a mezővároshoz tartozó települési rétegeket is találtak, többek között az egyik gödörben egy nagyon szép cserépkályha kidobott töredékeire bukkantak. A régészeti kutatás során sikerült tisztázni az erődfal déli szakaszának nyomvonalát, építési, alapozási technikáját. A feltárás során lehetőség nyílt a délnyugati és a délkeleti sarokbástyák helyzetének tisztázására is. Az előkerült érmek és a települési rétegek pontos értékelése remélhetőleg közelebb vihet minket az erődfal építési idejének pontosabb meghatározásához is – mondta el az ásatás vezetője.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
veres-andras-nagyszombati-maria-bucsun-szuksegunk-van-egymas-szeretetere
Veres András a nagyszombati Mária-búcsún: Szükségünk van egymás szeretetére!

Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutatta be november 18-án, a felvidéki Nagyszombatban a Könnyező Szűzanya Novénájának, vagyis kilencedének keretében a búcsúi szentmisét a Szent Miklós-exkatedrálisban.

08:47
erdo-peter-az-antropologiai-kihivasokrol-az-ember-nem-egeszsegre-hanem-eletre-szuletett
Erdő Péter az antropológiai kihívásokról: az ember nem egészségre, hanem életre született!

Az emberiséget fenyegető antropológiai kihívások címmel tartottak konferenciát a Vatikánban a Kultúra Pápai Tanácsa plenáris ülése szervezésében, amelynek tagja Erdő Péter bíboros, prímás. Ferenc pápa a tanács tagjait november 18-án fogadta.

2017. november 18. szombat