Kirill orosz pátriárka szerint nyomást gyakorolnak az ukrán ortodox egyházra

2018. december 14. péntek, 16:57

A világegyházak, az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkáraihoz, valamint Németország és Franciaország vezetőihez szóló december 14-i üzenet címzettjei között Ferenc pápa is szerepel.


Pecserszka Lavra barlangkolostor, Kijev

Kirill orosz pátriárka véleménye szerint a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház papjaira az ukrán hatóságok „durva” nyomást gyakorolnak – közölte december 14-én, pénteken az orosz ortodox egyház külügyi hivatala.

Kirill szerint ez a nyomásgyakorlás megsérti az ukrán állampolgárok szabadságjogait, és arra akarja rákényszeríteni a moszkvai patriarkátus alá tartozó püspököket, hogy vegyenek rész a Moszkvától független, új ukrán ortodox egyház megalapítására szombatra összehívott „egyesítő szinóduson”. Az erre szóló, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka által aláírt meghívókat a klérus tagjainak ukrán állami tisztségviselők kézbesítették, amivel Kirill pátriárka nézete szerint megsértették az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező ukrán alkotmányt.

A pátriárka a mások mellett Ferenc pápához is címzett üzenetében azt írta, hogy ukrán ortodox papok ellen vallási viszály szítása címén büntetőeljárást indítottak Ukrajnában, valamint kísérletek történnek arra, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyházat megfosszák a kijevi Pecserszka Lavra és a Pocsajivi Lavra kolostor- és templomkomplexum használatának lehetőségétől.

Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkához azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház autokefáliájáról (önállóságáról). Moszkva saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, és az ügyben nem ismeri el Konstantinápoly illetékességét.

A szombati „egyesítő szinóduson” nem vesz részt a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház, amely a legtöbb templommal, gyülekezettel és – orosz források szerint – a legtöbb hívővel is rendelkezik. A Moszkvához igazodó, Onufrij metropolita vezette egyház az egyike az Ukrajnában működő egyházi szervezeteknek.

Az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, a követői által pátriárkává választott Filaret vezetésével 1992-ben újabb egyház jött létre, amely az orosz politikai nyelvezetben „a kijevi partiarkátus ukrán ortodox egyháza” elnevezést kapta. A harmadik és egyben legkisebb az úgynevezett autokefál ukrán ortodox egyház, amely 1921-ben alakult meg.

A moszkvai patriarkátus a két utóbbi egyházat nem ismeri el. A két „szakadár” egyház – amelyre a jelek szerint a létrehozandó „egységes” ukrán egyház támaszkodni fog – egymással is súlyos konfliktusban áll.

Az orosz ortodox egyház az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán október közepén megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, amely de facto elismerte a – nem konkretizált összetételű – ukrán ortodox egyház autokefáliáját. Konstantinápoly egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki az általa szakadárnak tekintett két ukrán egyház vezetőjére, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse saját joghatósága alá. Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nincs joga.

Moszkvában hangoztatott félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása egy „szakadár” ukrán egyháznak. Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó egyházat „ukrajnai orosz egyházzá” fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenyegeti.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Közös egyházfője, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt számláló, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Forrás: MTI

Fotó: Wikiwand

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
panama-nap-interju-gabor-miklossal
Panama-napot szerveznek Budapesten az IVT jegyében – Interjú Gábor Miklóssal

A közép-amerikai Panamavárosban holnap elkezdődik az ifjúsági világtalálkozó (IVT). Ennek jegyében „Panama-napot” szerveznek a magyar fiatalok számára Budapesten január 26-án. Az előkészületekről és a programokról Gábor Miklóst, az MKPK Ifjúsági Bizottságának irodavezetőjét kérdeztük.

2019. január 21. hétfő
magyar-viceposztulatort-neveztek-ki-zita-kiralyne-boldoggaavatasi-ugyeben
Magyar viceposztulátort neveztek ki Zita királyné boldoggáavatási ügyében

Az egyházmegyei szakasz posztulátora, Alexander Leonhardt, a strasbourgi érsekség papja Nagy Norbert teológust kérte fel, hogy legyen a boldoggá avatás magyar vonatkozású ügyeinek támogatója viceposztulátori minőségben.

2019. január 21. hétfő