Kirill orosz pátriárka szerint nyomást gyakorolnak az ukrán ortodox egyházra

2018. december 14., péntek | 16:57

A világegyházak, az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főtitkáraihoz, valamint Németország és Franciaország vezetőihez szóló december 14-i üzenet címzettjei között Ferenc pápa is szerepel.


Pecserszka Lavra barlangkolostor, Kijev

Kirill orosz pátriárka véleménye szerint a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház papjaira az ukrán hatóságok „durva” nyomást gyakorolnak – közölte december 14-én, pénteken az orosz ortodox egyház külügyi hivatala.

Kirill szerint ez a nyomásgyakorlás megsérti az ukrán állampolgárok szabadságjogait, és arra akarja rákényszeríteni a moszkvai patriarkátus alá tartozó püspököket, hogy vegyenek rész a Moszkvától független, új ukrán ortodox egyház megalapítására szombatra összehívott „egyesítő szinóduson”. Az erre szóló, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka által aláírt meghívókat a klérus tagjainak ukrán állami tisztségviselők kézbesítették, amivel Kirill pátriárka nézete szerint megsértették az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező ukrán alkotmányt.

A pátriárka a mások mellett Ferenc pápához is címzett üzenetében azt írta, hogy ukrán ortodox papok ellen vallási viszály szítása címén büntetőeljárást indítottak Ukrajnában, valamint kísérletek történnek arra, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyházat megfosszák a kijevi Pecserszka Lavra és a Pocsajivi Lavra kolostor- és templomkomplexum használatának lehetőségétől.

Petro Porosenko ukrán elnök áprilisban fordult Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkához azzal a kéréssel, hogy bocsásson ki bullát az ukrán egyház autokefáliájáról (önállóságáról). Moszkva saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, és az ügyben nem ismeri el Konstantinápoly illetékességét.

A szombati „egyesítő szinóduson” nem vesz részt a moszkvai patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház, amely a legtöbb templommal, gyülekezettel és – orosz források szerint – a legtöbb hívővel is rendelkezik. A Moszkvához igazodó, Onufrij metropolita vezette egyház az egyike az Ukrajnában működő egyházi szervezeteknek.

Az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája, a követői által pátriárkává választott Filaret vezetésével 1992-ben újabb egyház jött létre, amely az orosz politikai nyelvezetben „a kijevi partiarkátus ukrán ortodox egyháza” elnevezést kapta. A harmadik és egyben legkisebb az úgynevezett autokefál ukrán ortodox egyház, amely 1921-ben alakult meg.

A moszkvai patriarkátus a két utóbbi egyházat nem ismeri el. A két „szakadár” egyház – amelyre a jelek szerint a létrehozandó „egységes” ukrán egyház támaszkodni fog – egymással is súlyos konfliktusban áll.

Az orosz ortodox egyház az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán október közepén megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal, amely de facto elismerte a – nem konkretizált összetételű – ukrán ortodox egyház autokefáliáját. Konstantinápoly egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki az általa szakadárnak tekintett két ukrán egyház vezetőjére, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse saját joghatósága alá. Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nincs joga.

Moszkvában hangoztatott félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása egy „szakadár” ukrán egyháznak. Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése is, hogy a moszkvai patriarkátus alá tartozó egyházat „ukrajnai orosz egyházzá” fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenyegeti.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál (önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Közös egyházfője, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt számláló, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Forrás: MTI

Fotó: Wikiwand

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink – olvasta már?
kovacs-zoltan-mariologus-gyumolcsolto-boldogasszony-unneperol-86418-20190324235153
Kovács Zoltán mariológus Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről

Az alábbiakban Kovács Zoltán plébános, mariológus írását tesszük közzé Urunk születésének hírüladása, magyar népi nevén Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéről.

05:00
ferenc-papa-isten-turelmes-es-lehetoseget-ad-valtozasra
Ferenc pápa: Isten türelmes, és lehetőséget ad a változásra

Március 24-én a Szentatya Jézusnak az Isten irgalmasságáról és a megtérés szükségességéről szóló példázatáról elmélkedett a déli Angelus elimádkozásakor. Beszédének fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

2019. március 24., vasárnap
Útravaló – 2019. március 25., Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

Útravaló – 2019. március 25., Urunk születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony)

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Márciusban Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle