Kis közösségek szentévi zarándoklata a nagyváradi székesegyházban

2016. március 7. hétfő 14:18

Az irgalmasság szentévében a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye minden elsőcsütörtökön zarándoklatot hirdet a nagyváradi székesegyházba. Idén harmadik alkalommal, március 3-án a magyarcsékei, a mezőtelegdi, a szalárdi, a váradszentmártoni és az újpalotai hívek léptek be a bazilika szent kapuján.


Az egyházmegye az elsőcsütörtöki zarándoklatok meghirdetésével arra hívja az embereket, hogy a szent kapun átlépve Isten irgalmasságára tekintsenek, és maguk is a megújulás útjára lépjenek.


A szentmisén a gyulafehérvári hittudományi főiskola és papnevelő intézet elöljárói és diákjai is részt vettek és szolgáltak.



Böcskei László nagyváradi megyéspüspök bevezető beszédében azt emelte ki: Ferenc pápa Az irgalmasság arca kezdetű bullája arról a zarándoklatról is szól, amelyet az irgalmasság szentévében kell vállalni, arról az útról, mely egyfelől arra int és emlékeztet, hogy felismerjük, Isten mennyire szeret bennünket, és közel áll hozzánk, másrészt pedig megerősít és arra bátorít, hogy ne csüggedjünk el földi zarándoklatunk idején, hiszen Isten mindig a segítségünkre siet, és ha találkozunk, illetve egymásba karolunk, akkor könnyebben tudunk haladni a célunk felé.

A főpásztor kiemelte: talán nem véletlen, hogy a negyedik zarándoklati napon a kis közösségek képviseltetik magukat, hiszen az egyházmegye is megtapasztalja a szórványsorsot, a kisebbségi létet, de éppen emiatt különös jelentősége van a találkozásnak, hogy egymásra figyeljünk, és elmélyítsük azt a tudatot, hogy Isten az elszigeteltségünkben is figyel ránk, megerősít minket kegyelmével.


Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt (Lk 11,14–23). Prédikációjában Fejes Rudolf Anzelm várad-hegyfoki prépost-prelátus, premontrei apát azt hangsúlyozta, hogy talán a szerzetesek élik meg a legintenzívebben azt, hogy Istenben az irgalmas atyát tisztelhetjük. Megjegyezte: bár a rendalapító Szent Norbert nem hagyott maga után életszabályt vagy regulát, lelki testamentumában három olyan helyzetet állított a középpontba, melyek különös fontossággal bírnak. Az egyik ilyen az irgalmasság cselekedetének gyakorlása, ami által közelebb kerülünk az Úrhoz, a második az istentisztelet fényes és méltó végzése, a harmadik pedig a közösséghez és helyhez való kötöttség. Elmélkedésében az apát emellett arról is beszélt, hogy Isten irgalmassága a bűn kiküszöbölésére irányul. Úgy fogalmazott: a kísértéseket az igazsággal lehet elhárítani, az irgalmasság gyakorlásához pedig nem szükségesek előtanulmányok, mert erre vagyunk teremtve, de akarnunk kell eszerint cselekedni.

Forrás: Erdély Online

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Külhoni
Vezető híreink - olvasta már?
szentmiset-mutatott-be-spanyi-antal-megyespuspok-szekesfehervari-buntetes-vegrehajtasi-intezetben
Szentmisét mutatott be Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári büntetés-végrehajtási intézetben

Szentmisét mutatott be a székesfehérvári fegyház kápolnájában Spányi Antal püspök, aki Szeidl Tamás ezredes, megbízott parancsnok és Tornyai Gábor börtönlelkész meghívására érkezett a fegyintézetbe április 24-én.

12:25
215-eve-tanitanak-bencesek-gyorben
215 éve tanítanak a bencések Győrben

Szent Márk ünnepén, április 25-én emlékezünk a hazai bencés rend visszaállítására, a magyar bencések tanítói munkájának kezdetére. A jeles napon a győri bencés atyák és a Szent Mór Bencés Perjelség által fenntartott Czuczor Gergely-gimnázium diákjai és tanárai megemlékeztek a kezdetekről.

2017. április 25. kedd