Konferencia a hitélet megújítására Székesfehérváron

Mit jelent a tanúságtevő, keresztény családi élet a mai világban? Hogyan valósulhat meg a családok apostoli munkája azon a helyen, ahol élnek, ahová az egyház csak általuk juthat el? Ezekben a kérdésekben hívta együtt gondolkodásra Spányi Antal megyéspüspök az egyházmegye éves konferenciájára, az úgynevezett látónapra a plébániák küldötteit.

Tizenkét éve szerveztek először konferenciát a Székesfehérvári Egyházmegye hitéletének megújítására, amely a papság és a világi hívek együttműködését szolgálja. A székesegyházban a lelkinapot nyitó szentmisében Spányi Antal püspök hangsúlyozta: a jelen helyzetben, amikor az európai kontinens népességének arculata rohamosan változik, még sürgetőbbé vált a keresztény családok tevékeny tanúságtétele. Lépjenek ki otthonaikból, és segítsék a lelkipásztorok lelkeket mentő szolgálatát, evangelizációját – kérte a megyéspüspök a családokat.

A látónap központi programja a keresztény családok tanúságtétele volt. A Szent István Művelődési Házban folytatódó találkozó fő szervezője, Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató bevezetőjében elmondta: a konferencia nem titkoltan az őszi családszinódushoz szeretne kapcsolódni, megerősítve a keresztény családokat küldetésükben.

Spányi Antal püspök köszöntőbeszédében arra hívta fel a figyelmet, korunk egyik legidőszerűbb kérdése: lesznek-e családok? A keresztény családi mintát mint Istentől kapott ajándékot őrizzük, vagy kiszolgáltatjuk az ellene irányuló globális támadásnak? „Fontos, hogy a megszokott sablonokból kilépjünk, és új módokon, a Lélek tüzével, lángoló szívvel adjuk tovább a család értékeit. Álljunk elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan, ne féljünk tőle, és ne mondjuk azt, hogy gyengék vagyunk hozzá” – szólított fel a püspök.

A konferencián Harkai Gábor családreferens pap meghívására négy házaspár tett tanúságot. A meghívott párok személyes elkötelezettségükről beszéltek a mindennapok gyakorlatában.

„Ketten hármasban” – volt a mottója Magasi Péter és Mónika előadásának, akik hat gyermekük mellett is sok feladatot vállalnak egyházközségük életében. Első helyen a gyerekeink állnak, nekik kell biztonságot és harmóniát nyújtanunk. Ezt követi a plébániai segítségnyújtás, támogatjuk és kiegészítjük egymást az oltár körüli vagy zenei szolgálatban, a kórházi, a családi vagy éppen az ifjúsági pasztorációban. „Meg kellett tanulnunk áldozatot hozni mindezért, és minden ügyünket Isten kezébe tenni” – hangzott el a tanúságtételben.

Veszelszki Tibor és Angéla a plébániai közösségek fontos szerepét hangsúlyozták személyes életükben. Elmondták, hogyan jutottak el a plébániai baba-mama klub tapasztalataitól családos közösségük megalapításáig. Meghatottan beszéltek arról, hogy gyermekeik nevelése és munkájuk mellett hogyan tudtak segítséget nyújtani rászoruló családoknak. Elmesélték, miként állt melléjük az egyházközség, és tudtak ismét talpra állni, amikor saját családjuk került nehéz helyzetbe.

Működtetni egy családot, miközben a munkahelyen 24 órában kell helyt állni, nem kis feladat a szülők számára. Rákóczi Judit és Lambert Miklós orvosok arról beszéltek, hogy elfoglaltságuk ellenére hogyan élik meg Isten közelségét és erejét a családi életben és a kollégák között. „Fontos, hogy időt szánjunk egymásra, és a családi együttlétet megerősítse az ima, Isten jelenlétének, szeretetének megtapasztalása. Nagy kegyelem, hogy az Úrtól kapott erővel örömet tudunk vinni a kollégáinknak és a ránk bízottaknak” –  mondta el a házaspár.

Varga László tanúsága arról szólt, hogyan él ma egy család az Isten akarata szerinti szeretetközösségben, és hogyan adja tovább az evangéliumot, akár puszta jelenlétével a társadalomban. A tanúságtevő családok tagjai szavaikkal, tetteikkel és a liturgiában való részvételükkel is példát mutatnak: Krisztust viszik a világba. Megmutatják, hogy létezik örök élet, van üdvösség, hogy Isten szándéka szerint a boldogság már földi életünkben megtapasztalható. „Feleségemmel találtuk ki a szavak–tettek–liturgia hármas egységéből a szatelit kifejezést, hogy mint Isten „műholdjai” befogadjuk és továbbsugározzuk az Ő szavát. Megéljük befelé a családi közösségben, és kifelé a körülöttünk élő emberek között is” – mondta az előadó.

A konferencia végén a főpásztor arra kérte a plébániák képviselőit, vigyék haza az elhangzottakat, éljék meg a tapasztalatokat a családi és más közösségekben. A keresztény családok életpéldájukkal hirdessék Isten országának e világi jeleit, ugyanakkor az örök boldogság reményét is.

Fotó és videó: Somogyi Tamás

Magyar Kurír