Konferencia a vallásközi párbeszéd Magna Chartájáról – VIDEÓVAL

2014. május 26. hétfő 15:30

Következetesen a II. Vatikáni Zsinat és Egyházunk útmutatását alapul véve folytassuk a párbeszédet – mondta Erdő Péter bíboros a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű, a katolikus Egyház és más vallások viszonyáról szóló dokumentumáról szóló tudományos konferencián.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésben rendezett eseményen több püspök mellett Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete is előadást tartott az egyetem Szent II. János Pál dísztermében.

A holokauszt emlékév alkalmából megtartott konferencia nyitó beszédében Erdő Péter hangsúlyozta: a zsidó vallással való párbeszéd természeténél fogva más, mint az ökumené. Itt a történelem a közös pont, amelyből közös gondolkodás táplálkozik. A zsidóság és kereszténység történelmileg megalapozott viszonya megtanít minket az idősebb testvér értékelésére – hangsúlyozta a főpásztor. – Ma, amikor Ferenc pápa zarándokként járja a Szentföldet, különösen fontos emlékezni arra, hogy Isten népe valóságos népközösség, amelynek megvan a hivatása.

A Nostra Aetate különleges és transzformatív pillanat volt az izraeli és a katolikus kapcsolatokban – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete. Az újfajta szemléletű dokumentumnak köszönhetően a zsidók szinte egy csapásra elátkozott népből Isten szeretett népévé, az isteni terv részesévé váltak a hivatalos katolikus tanításban. Ilan Mor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korszakalkotó dokumentum nem feltétlenül van jelen a köztudatban, ahhoz, hogy egyetemes meggyőződéssé váljon, még dolgoznunk kell. Fontos a dialógus is, de az is, hogy aktív lépésekkel terjesszük a Nostra Aetate szellemiségét – tette hozzá. A nagykövet utalt Ferenc pápa napokban zajló szentföldi látogatására, aki a zsinati dokumentum szellemében a Soá kapcsán így nyilatkozott ma a Jad Vasem Múzeumban, hogy „Soha többé, Uram, soha többé!”

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a katolikus–izraelita kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy a két vallás kapcsolatában alapvető az a 2. századi katolikus teológiai megállapodás, hogy az Ó- és Újszövetség között nincs törés, de minőségi ugrás igen. Székely püspök hangsúlyozta, hogy az antiszemitizmus nem keresztény gyökerű, de a nácizmus, antiszemitizmus szószólói keresztény gondolatokat is felhasználtak szólamaikhoz. Emiatt a kétértelmű kapcsolat miatt fontos volt egy békítő hangú dokumentum, a Nostra Aetate, amely a keresztény–zsidó párbeszéd Magna Chartájának bizonyult. Az elmúlt ötven évben például a katolikus–zsidó párbeszéddel foglalkozó szentszéki bizottság létrehozásával nagy előrelépések történtek ezen a területen. Magyarországon a Keresztény–Zsidó Tanács többek között azzal kíván tenni a kapcsolat javításáért, hogy a magyarországi zsidóság történetét kiegészítő tananyag összeállításán dolgozik.

Orosz Atanáz miskolci püspök-exarcha a keleti egyházak másvallásúakhoz való viszonyulásának problémáiról, illetve a közeledés reményeiről beszélt előadásában. A főpásztor elismerte, hogy a bizánci énektár egyes kánonjai és a liturgia húsvét előtti részei ma is őrzik a zsidókkal kapcsolatos éles hangvételt, ugyanakkor a reggeli ima – a Sionra való fölmenetel zsoltárparafrázisával – egyértelműen óvja a bizánci keresztényeket a helytelen ítélkezéstől. A problémás részek azért maradhattak benne a keleti liturgiában, mivel a keleti egyházak esetében nincs olyan egyértelmű tekintély – mint a katolikus Egyházban a II. Vatikáni Zsinat vagy az Apostoli Szentszék –, amely ennek gátat vethetne. Erre csupán a 2016 pünkösdjén összeülő pánortodox zsinat adhat lehetőséget.

Márfi Gyula veszprémi érsek a katolikus–protestáns kapcsolatokról értekezve kijelentette: ha jóindulattal közelítünk egymáshoz, akkor valósan lehet a különbségeket kisebbíteni. Ezt a protestáns sola scriptura-elv segítségével mutatta ki. A protestánsok szerint csak a Szentírásban gyökerező dolgok lehetnek hitünk tárgyai, a katolikusok ezzel szemben a Szent Hagyományt is hitük alapjának tartják. Ezt tekinthetjük nagy távolságnak is, de azt is észrevehetjük, hogy a Szent Hagyomány is bibliai alapú, illetve a Szentírás a Szent Hagyomány lecsapódása – s így már a két tanítás nem is áll szöges ellentétben egymással. Márfi érsek kiemelte protestáns oldalon a Keresztény Egyházak Világtanácsának szerepét, amely olyan alapvető igazságok rögzítésével jött létre, mint Jézus istenségének, emberségének és megváltói voltának elfogadása, valamint a Szentháromságban való hit.

Róna-Tas András professzor a nagy távol-keleti vallások értékeiről szóló délelőtt záróelőadásában rámutatott, hogy a Nostra Aetate dokumentum nem tanításában jelentett újat, hanem szemléletében, amelyre a globalizmussal való szembesülés miatt is szükség volt. Nem a nemzet üdvözül, hanem az egyes ember – ezt tanítja a dokumentum, és így még inkább érthető a párbeszédre való törekvés. Minden vallásban, így a keleti vallásokban is tükröződik annak a sugara, aki megvilágosított – zárta előadását Róna-Tas András.


Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
veres-andras-mosonmagyarovaron-szent-laszlo-elobb-volt-szenteletu-mint-kiraly
Veres András Mosonmagyaróváron: Szent László előbb volt szent életű, mint király

Június 25-én Mosonmagyaróváron Veres András győri megyéspüspök a Szent László-emlékévhez kapcsolódóan ünnepi szentmisét mutatott be a Szent Gotthárd-templomban, amely mellett elkészült az egykori Szent László-kápolna alapjait jelző emléktábla.

2017. június 25. vasárnap
nyitott-kapukkal-csalad-erteke-all-az-idei-kattars-kozeppontjaban
Nyitott kapukkal – A család értéke áll az idei KATTÁRS középpontjában

Szentmisével és hivatalos megnyitóval vette kezdetét a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) Győrben június 25-én. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Caritas in Veritate bizottsága által ötödször megrendezett esemény idei mottója: „A család szeretete az Egyház öröme”.

2017. június 25. vasárnap