Közel egymillió hívő alakított élő imaláncot Lengyelország határain

2017. október 7. szombat, 21:40

Rózsafüzér Királynője napján közel egymillió emberből álló imalánc vette körül Lengyelországot. A hívek több mint 3500 kilométer hosszan, az országhatár közelében kijelölt mintegy 4 ezer helyen, 320 templomban, valamint hajókon, hegycsúcsokon és repülőtereken is rózsafüzért imádkoztak.

A Rózsafüzér a határon elnevezésű akciót egy világi hívekből álló csoport kezdeményezte, a lengyel egyház pedig, megnyitva templomait, szentmisére hívta a résztvevőket. A szervezők a fatimai jelenések 100. évfordulójához, valamint Rózsafüzér Királynőjének emléknapjához kötötték kezdeményezésüket.

Rózsafüzér Királynője

A törökök feletti Lepantónál aratott győzelem (1571. október 7.) után Szent V. Piusz pápa, aki domonkos szerzetes volt, az ég iránti hálából az évfordulóra elrendelte a Győzelmes Miasszonyunk ünnepét (Festum B. M. V. de victoria), és a loretói litániába bevezette a „keresztények segítsége” megszólítást. A diadalt az egész keresztény világ a rózsafüzér imádkozásának és a Szűzanya segítségének tulajdonította. Maga a pápa is a rózsafüzért imádkozta az ütközet ideje alatt, s közben látomása volt a győzelemről.

Az ünneplést XIII. Gergely pápa terjesztette ki, kezdetben csak azon templomok számára, mégpedig október első vasárnapján, amelyek rendelkeztek rózsafüzér-oltárral. Majd 1716-ban, a szintén a törökök felett aratott péterváradi győzelem után XI. Kelemen kiterjesztette az egész Egyházra, Szent X. Piusz pedig 1913-ban visszahelyezte október 7-ére. A Rózsafüzér Királynője nevet Szent XXIII. János pápa adta az emléknapnak 1960-ban.

(Forrás: Magyar katolikus lexikon)

A katolikusok a belföldön fekvő községekből buszokkal és vonatokkal indultak az országhatárra, ahol a délelőtti szentmisék után délután 2 órakor egyszerre kezdtek el rózsafüzért imádkozni.

A kijelölt határmenti templomokon kívül a résztvevők a határokhoz közeli városok főterein, határátkelő pályaudvarokon, a határfolyók és a Balti-tenger partján, hajókon, több hegycsúcson, valamint tíz lengyelországi repülőtéren működő kápolnában is imádkoztak. A Tátrában és a Beszkidekben a szomszédos Szlovákia és Csehország lakosai is csatlakoztak hozzájuk, a lengyel-német határ közelében fekvő Siekierki községbe Berlinből és Hamburgból is érkeztek imádkozók.

A Gdańsk kikötőváros közelében fekvő Westerplattén – ahol eldördültek a második világháború első ágyúlövései – gyerekek imádkoztak.

Az akcióhoz 43 európai – főleg brit –, valamint 12 egyesült államokbeli városban élő lengyelek is csatlakoztak a helyi templomokban.

A tátrai üdülőközpontban, Zakopanéban Marek Jędraszewski krakkói érsek homíliájában hangsúlyozta, az összegyűltek földrészünk népeiért is imádkoznak – azért, „hogy megértsék: ha akarjuk, hogy Európa megmaradjon Európának, vissza kell térnie az európai kultúra keresztény gyökereihez”.

A lengyel püspöki konferencia szóvivője október 6-án elmondta, ez a legnagyobb európai vallási rendezvény a tavaly júliusban Krakkóban Ferenc pápa részvételével megtartott katolikus ifjúsági világtalálkozó óta.

Forrás: MTI, KAI

Fotó: KAI

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Kitekintő
Vezető híreink - olvasta már?
pro-cultura-hungarica-dijat-kapott-bojte-csaba
Pro Cultura Hungarica díjat kapott Böjte Csaba

A magyar kultúra ápolását, a közösségépítést és a nemzeti identitás megőrzését elismerő díjakat, köztük Böjte Csabának Pro Cultura Hungarica díjat adtak át a magyar kultúra napján, január 22-én a budapesti Hagyományok Házában.

09:51
zenari-biboros-budapesten-keresztenyek-irgalmas-szamaritanusok-sziriai-foldi-pokolban
Zenari bíboros Budapesten: A keresztények irgalmas szamaritánusok a szíriai földi pokolban

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép, különösen a gyermekek szenvedéseiről. Bemutatták a magyar kormány által támogatott kórházi programot is, amely a szegények kezelését teszi lehetővé.

2019. január 22. kedd