Krakkó és Budapest párhuzamos történetét bemutató kiállítás nyílik a budai Várban

Képgaléria – klikk a képre!

Farbaky Péter, a BTM főigazgatója a kiállítás március 18-i sajtóbejárásán elmondta: a Közös úton – Budapest és Krakkó című tárlat a BTM és a Krakkói Történeti Múzeum több mint három évvel ezelőtt elkezdődött együttműködésének eredménye.

Mint fogalmazott, a kiállítás lehet az évad legnagyobb szabású tárlata Budapesten, csak a Krakkóból érkezett több mint kétszáz műtárgy biztosítási értéke majdnem eléri a hárommilliárd forintot.

„Nem csupán műtárgyakat hoztunk, hanem a város élő emlékezetét is szeretnénk bemutatni a kiállításon” – hangsúlyozta a Krakkói Várostörténeti Múzeum főigazgatója, Michał Niezabitowski.

A tárlat a 9-10. századi kezdetektől mutatja be a két közép-európai város 17. század elejéig ívelő történetét, különös hangsúlyt fektetve a közös folyamatokra és eseményekre, valamint a mindkét város életében kulcsszerepet játszó jeles személyiségekre, köztük az Anjou- és a Jagelló-dinasztia egyes tagjaira vagy Báthory István lengyel királyra és erdélyi fejedelemre.

Magyar Károly, a kiállítás egyik kurátora hangsúlyozta: a két város történelmének egyik nagy különbsége, hogy Krakkó esetében jóval biztosabb történelmi folytonosság mutatható ki, míg Buda életében éles cezúrát jelöl ki a rengeteg pusztítással járó török hódítás.

A tárlat több értékes műtárgya tanúskodik arról, hogy Krakkóban a középkor folyamán létrejött céhek, például a ma is aktív Krakkói Lövészegylet, a századokkal későbbi korokban is szinte változatlan formában működtek tovább. De a folytonosságot mutatja az is, hogy a lengyel város alapításának legendái – amelyeket a tárlaton többek között díszes kódexábrázolásokon keresztül ismerhet meg a látogató – ma is közismertek a krakkóiak körében, akik rendszeresen fesztivállal emlékeznek meg Krak herceg és a Wawel alatt lakó mondabeli sárkány küzdelméről – fűzte hozzá Magyar Károly.

Összeköti viszont a két várost a földrajzi elhelyezkedés: Krakkó és Buda ugyanazon az észak–dél irányú középkori kereskedelmi útvonalon feküdt. Mindkét város védőszentje – Szent Gellért, illetve Szent Szaniszló – tragikus véget ért, közös jelentős esemény volt mindkét település életében a tatárjárás is. Szintén közös pont a neves krakkói egyetem, ahol számos magyar diák fordult meg az évszázadok folyamán.

A kiállított tárgyak – köztük használati eszközök, képi ábrázolások, ékszerek és egyházi kincsek, kelyhek és ereklyetartók – betekintést nyújtanak a két város lakóinak mindennapi életébe, de megjelennek a királyi udvarok reprezentatív emlékei is, például díszfegyverek és uralkodói jelvények másolatai.

A kiállítás kiemelkedő műtárgyai közé tartoznak például a Jagelló-dinasztia tagjairól készült családi portrék ifjabb Lucas Cranach (1515–1586) műhelyéből, valamint II. Zsigmond Ágost lengyel király gyermekpáncélja, amelyet sokáig II. Lajos tulajdonának véltek, és amelyet a Magyar Nemzeti Múzeumban őriznek.

Szintén a legjelentősebb műtárgyak közé tartozik Gian Giacomo Caraglio ötvösművész alkotása, a drágakövekkel díszített ezüst fajdkakas, a remekmű 1500 körül készült, és a Krakkói Lövészegylet egyik legféltettebb kincse, egyben a város jelképe is.

Az eseményen Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója elmondta, hogy a kiállítás – amelyet jövőre Krakkóban is láthat a közönség – a május 19-én kezdődő 2016–17-es lengyelországi magyar évad beharangozó eseménye. A két kiállítást a Balassi Intézet együttesen 23 millió forinttal támogatja.

A többek között az 1956-os budapesti forradalomra és a poznańi munkásfelkelésre való emlékezés jegyében szervezett programsorozat nyitóeseménye a varsói nemzetközi könyvvásár lesz, amelynek idén Magyarország a díszvendége.

A Közös úton – Budapest és Krakkó című kiállítást a két fővédnök, Áder János köztársasági elnök és a 10. Magyar–Lengyel Barátság Napja ünnepségsorozat alkalmából Budapestre érkező Andrzej Duda lengyel államfő jelenlétében Tarlós István főpolgármester és Jacek Majchrowski, Krakkó polgármestere nyitja meg március 18-án.

Forrás: MTI

Fotó: Museum.hu; BTM.hu

Magyar Kurír