Kutathatóvá teszik az argentin diktatúra idejéhez kötődő vatikáni levéltári anyagokat

A szentszéki szóvivő elmondta: „Ahogy már korábban elhangzott, Ferenc pápa kifejezte szándékát, hogy megnyissa tanulmányozás céljára azokat a vatikáni levéltári anyagokat, amelyek az argentin diktatúra időszakára (1976–1983) vonatkoznak. Ez természetesen feltételezi az anyag katalogizálását. A munka halad előre és előreláthatólag a következő két hónapban befejeződik. Ezt követően döntenek majd az anyag tanulmányozásának idejéről és feltételeiről az argentin püspöki konferenciával egyetértésben. Mostantól kezdve igyekeznek válaszolni azokra a konkrét kérdésekre, amelyek jogi és humanitárius jellegű témákhoz kapcsolódnak.”

Nagycsütörtökön emlékezik Argentína a katonai puccs 40. évfordulójára. 1976. március 24-én Isabel Perón elnök asszonyt elmozdítva hivatalából a fegyveres erők juntája vette át a hatalmat, és az általa nemzeti újjászervezési folyamatnak nevezett politikát folytatta 1983-ig. A katonai kormány elnyomta az ellenzéket és a baloldali csoportokat illegális eszközöket használva – az úgynevezett „piszkos háború” során disszidensek ezrei „tűntek el”.

A vatikáni levéltár őrzi a Buenos Aires-i nunciusok jelentéseit a püspökök álláspontjáról, a junta politikájáról, a bírósági eljárásokról, a letartóztatásokról és az eltűnésekről – írja az AFP hírügynökség. Az argentin püspökök megosztottak volt a diktatúra megítélésében. Nagy részük támogatta a katonai hatalmat, de volt a papságnak egy szélső baloldali ága, amely elutasította azt. Jorge Bergoglio akkoriban még nem volt püspök, és igyekezett távolságot tartani a juntától. Pápává választása után tanúságtételek kerültek napvilágra, amelyek megerősítették, hogy segítette a disszidenseket, egyháziakat és világiakat egyaránt. Közel 30 ezer ember tűnt el a diktatúra idején. Hozzátartozóik, „a Mayo téri nagyanyák” kéréssel fordultak Ferenc pápához, hogy segítse feltárni az eltűntek sorsának alakulását.

A döntés történelmi jelentőségű egész Latin-Amerikára vonatkozóan – nyilatkozta Luis Badilla, az Il Sismografo honlap szerkesztője az AFP-nek. Latin-Amerikában a katonai államcsínyek diktatúrákat hoztak létre 1964-től Brazíliától kezdve Chiléig. Az argentin sajtó szerint a pápa ígéretet tett Uruguay szentszéki nagykövetének, hogy hasonlóképpen megnyitják az uruguayi diktatúrát érintő vatikáni levéltári anyagokat is – tájékoztat a francia hírügynökség.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír