Aldo Morót, a kereszténydemokrácia történelmi jelentőségű vezetőjét 1978. május 9-én gyilkolta meg Rómában a Vörös Brigádok nevű olasz kommunista terrorszervezet. A volt miniszterelnök testét egy autó csomagtartójában találták meg Róma történelmi központjában. A boldoggá avatását célzó beadványt a pápa római helynöke, Agostino Vallini néhány héttel ezelőtt elfogadta.
Az I.Media hírügynökség értesülései szerint Vallini bíboros a kérelmezőnek ez év júliusában adta ki a „nihil obstat”-ot, melynek birtokában az eljárás egyházmegyei szakasza megkezdhető. A római egyházmegyei bíróság megkapta az „Aldo Moro Kutatóközpontok Szövetségétől” azt a dossziét, ami minden szükséges információt tartalmaz a boldoggá avatás ügyének elindításához.
E dosszié szerint Aldo Moro mártírnak tekinthető, mivel a Vörös Brigádok katolikus vallással szembeni erősen ellenséges ideológiájának hatására a kereszténydemokrata politikus támadója tulajdonképpen „hit elleni gyűlöletből” fakadó gyilkosságot követett el. Aldo Moro pedig, aki azt kérte, hogy kaphasson egy Bibliát 55 napos fogsága idejére, több tanú szerint is megbocsájtó viselkedést mutatott elrablói iránt.
A dossziéban egy csodáról is említés esik, melyet a 2003-ban elhunyt Francesco Colasuonno bíboros is igazolt, aki Aldo Moro közbenjárásának tulajdonítja saját túlélését egy a zimbabwei nunciatúrát ért gerillatámadás során. Ha azonban Moro „hit ellenei gyűlöletből” elszenvedett vértanúságát elismerik, a csodatétel szükségtelenné is válik. A boldoggá avatás kérelmezője egyébként egy világi személy, Nicola Giampaolo, aki megkapta a szükséges jogosítványokat a Szentek Ügyeinek Kongregációjától.
Minden készen áll tehát arra, hogy a közeljövőben megkezdődjön a boldoggá avatási eljárás egyházmegyei szakasza. Az indításhoz azonban Vallini bíborosnak meg kell várnia a püspöki kar következő plenáris ülését, ahol a konferencia döntést hoz a kérvény aláírásáról. Maga az aláírás aktusa jelenti majd az ügy elindítását, és innentől fog Aldo Moro „Isten szolgájának” számítani.
Aldo Moro fogva tartása körül egyébként máig sok a homályos részlet, többek között az is, hogy saját pártjának számos politikai vezetője miért nem tett semmilyen komolyabb erőfeszítést a kiszabadításáért.
La Croix/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
