Mátraverebély-Szentkútra zarándokoltak a Váci Egyházmegyei Karitász munkatársai

Marton Zsolt püspök a szentbeszédében az Isten vándorló egyházának állandó vándorlásában való közös részvételre buzdított és a szeretetszolgálat sajátos küldetéséről beszélt, majd a szentmisét követően együtt indult el a zarándokcsoporttal a templom előtti térről.

Szécsényt elhagyva a zarándoklat Bencúrfalva érintésével Kisgécen, Magyargécen és Nógrádmegyeren keresztül haladt. Innentől kezdve többen is bekapcsolódtak a karitász zarándoklatába, mert a Nógrád megyei falvakban élő emberek nagy tisztelettel fogadják a településükön áthaladó zarándokkeresztet. Ezen a helyen János bácsi várta és figyelte az érkező karitászközösséget. Egy éve is az ő feladata volt, hogy jelezze, ha megérkeztek a zarándokok, hogy a kis falu harangszóval köszönthesse az úton lévőket. János bácsit ezúttal a püspök és Kovács Gábor karitászigazgató is köszöntötte. Sajnos János bácsi egészségi állapota nagyon megromlott, de szolgálatát rendületlenül végezte betegen is. A jelzést megkapó másik idős ember a falu szélén álló kisgéci harangláb harangját szólaltatta meg. Nehezen járva, de annál nagyobb szeretettel végezte ő is a rábízott feladatot; kis székét magával vitte, hogy megpihenhessen a harangláb dombján, míg a harang szól.

Magyargécben az egyházközség tagjai bőséges agapéra hívták a zarándokokat, majd Marton Zsolt püspök és társai ároni áldással köszönték meg a helyiek értük való fáradozását.

A zarándokok ezután Nógrádmegyer felé vették útjukat, ahol sok ember kijött a háza elé a köszöntésükre. Volt, aki megállította a zarándokkeresztet, hogy előtte keresztet vetve, letérdelve, megcsókolva vagy meghajolva tegye tiszteletét. Mindenhol örömmel integetve üdvözölték a karitász piros színébe öltözött csoportot.

A nógrádmegyeri Virágsziget Gondozási Központ idősotthonának lakói órákig várták a kapuban a zarándokokat. A gondozók a zarándokkeresztre friss virágot tettek, majd Marton Zsolt püspök megáldotta az összegyűlteket. Az iskolás gyermekek integetve és nagy lelkesedéssel kívántak szerencsés érkezést. A járókelők főhajtással, keresztvetéssel, a kereszthez járulással tették tiszteletüket, akik közül többen kérték a zarándokok imáját beteg családtagjaikért.

Balogh László nógrádmegyeri plébános és a helyi karitászcsoport tagjai a templomnál harangszóval és nagy szeretettel fogadták az érkezőket. László atya az Egyházmegyei Karitász lélekben végzett munkájáról és a segítő szeretetben végzett szolgálatáról mondott elismerő szavakat, amelyben maga is részt vesz, többek között a tavaszi barabási határon végzett önkéntes tevékenységben.

A csoportot, köztük az egyházmegye püspökét, aki a teljes zarándokutat a karitászközösséggel együtt imádkozva járta végig Szécsénytől Mátraverebély-Szentkútig, a kegyhely szerzetesközössége nevében Palkó Julián OFM, valamint Orosz Lóránt OFM fogadta Szentkút templomában. A zarándoklat nehéz, fizikai kihívással teli, de annál több lelki adományt nyújtó útjának végén a püspök a ferences atyákkal közösen köszönte meg a zarándokok lelkes részvételét. A zarándoklatot záró szeptember 17-i, szombati szentmisén sok idősebb, a közel harminc kilométer hosszú gyaloglást már nem vállaló karitászönkéntes is csatlakozott a rézstvevőkhöz.

A gyalogos zarándoklaton a váci, gödi, dunakeszi, karancssági, nagykőrösi, kismarosi, valkói karitászönkéntesek és több egyházmegyei intézmény vezetője is részt vett. A zarándoklatot a Váci Egyházmegyei Karitász a népek közötti megbékélésért, a háborúk és üldöztetések áldozataiért ajánlotta fel, és egyben hálát adtak Istennek a segélyszervezet több mint három évtizedes működéséért, valamint a szeretetszolgálatot egykor hűségesen végző, elhunyt önkéntes testvérekért.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegyei Karitász

Magyar Kurír