Megáldották a megújult miskolci görögkatolikus székesegyházat

Hazai – 2015. március 25., szerda | 16:16

Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa március 25-én Szent Liturgia keretében áldotta meg a megújult miskolci görögkatolikus püspöki székesegyházat. Ferenc pápa március 20-ai döntése értelmében a székesegyház az immár önálló egyházmegye főtemploma.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A felújított székesegyház megáldásán Leonardo Sandri bíboros puszpángcsokorral meghintette a templom homlokzatát, majd Kocsis Fülöp és Ján Babják érsek-metropoliták hintették meg az épületet, kívülről körbejárva. A külső megáldás szertartása alatt az 50. zsoltárt énekelte a papnövendékek kórusa és a hívek: „Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok, moss meg engem, és fehérebb leszek a hónál.” Orosz Atanáz püspök ezután jobbjával kereszt alakban háromszor megjelölte a templomajtót, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita pedig a szent kereszttel megnyitotta az ajtót, és a többi püspökkel, a vendégekkel és a hívekkel együtt belépett a templomba. A székesegyházat belülről Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius áldotta meg, szintén puszpánggal meghintve a teret. A megáldás szertartása könyörgéssel és zsoltárolvasással ért véget.


Az ünnepség Szent Liturgiával folytatódott, amelyen Leonardo Sandri mondott homíliát. Március 25-én, karácsony előtt kilenc hónappal arra emlékezik az egyház, hogy Gábor angyal hírül adta Máriának: a Szentlélektől gyermeket fogan, és a Megváltó édesanyja lesz. Urunk születésének hírüladását a görögkatolikusok Örömhírvétel napjaként ünneplik. Az örömhír vétele kapcsán a bíboros-prefektus rámutatott: talán fennkölt jelenetet várnánk az üzenet kapcsán, hogy Isten meglátogatja az ő népét; pedig az esemény, amely meghatározza az emberi történelem útját, az egyszerűség és az alázat jegyében zajlik, majdnem titokban. A görögkatolikus liturgiában az örömhírvételnek kiemelt szerepe van, hiszen a templom szentélyét és a templomhajót elválasztó fal, az ikonosztázion királyi ajtaját ez a jelenet díszíti. Amikor az Isteni Liturgián ez az ajtó kitárul, Krisztus közénk jön az ő Szavában, Testében és Vérében: ezért mi, akik a földön élünk, már a mennyben találjuk magunkat – mondta a Keleti Kongregáció prefektusa.

A bíboros beszélt arról is, hogy Isten szépsége testet ölt a székesegyházban, az egyház épületében is, mert ott a hívők újjászületnek a kegyelmi életre. Leonardo Sandri egyúttal kifejezte köszönetét Ferenc pápának, hogy a Miskolci Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, és kinevezte első püspökét, Orosz Atanázt.


A bíboros arra biztatta a híveket, hogy éljék meg a mindennapokban annak a titoknak a szépségét, amellyel a Liturgiában találkoztak; vigyék magukkal a mennyország itt megtapasztalt kis részét a mindennapok szürkeségébe, amikor a kétely, a kísértés és a kétségbeesés veszélye fenyegeti őket. „Krisztusban élünk, alakultunk át és támadtunk fel! Ő a Szegletkő, akire az Egyház és a mi életünk épülete támaszkodik” – fogalmazott a kongregációvezető.

Az örömhírvétel az Ige megtestesülésének első lépése, ezt pedig úgy lehet igazán megünnepelni, hogy az élet evangéliumának hirdetéséhez megújult csodálatot és szenvedélyes lelkesedést kérünk – hangsúlyozta Sandri bíboros. – A csodálat a születő élet, az anyaság, a végső stádiumban szenvedő betegek, az idősek és minden más kategória szolgálatában végzett cselekedetek csodálata, azoknak az értékeknek a csodálata, amelyeket a ma uralkodó gondolkodásmód a társadalom „selejtjének” tart. Az evangélium hirdetése iránti szenvedélyes lelkesedés pedig azt a bátorságot jelenti, hogy szembemenjünk az ezzel ellentétes tendenciákkal – tette hozzá a bíboros.


Jól tudjuk, hogy az ideológiák és a különféle rezsimek mily súlyosan sebesítették meg belülről a 20. századi Európa történelmét itt, Magyarországon is – mutatott rá Leonardo Sandri, hozzátéve: kérjük a Szentlelket, hogy segítsen leleplezni a jelenkori és globális ideológiák rejtett diktatúráit, amelyek az erőszakot alkalmazzák, jogtalanul felhasználva ehhez Isten nevét, s amelyek álnokul beférkőznek a nemzetek elméjébe és politikai választásaiba.


A szertartás lezárása előtt Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondott köszöntőt, amelyben kiemelte: Hazánk Védasszonyának pártfogása és az isteni gondviselés eddig is végigkísérte a magyarok, benne a hazai görögkatolikusok történetét. A történelmi katasztrófákból való szabadulások éppúgy beletartoznak ebbe a sorba, mint a pócsi kegykép könnyezése és más könnyezési csodák, amelyek rámutatnak: életünk, megmenekülésünk és újjászületésünk különleges kapcsolatban állt a Magyarok Nagyasszonya közbenjárásával.


A Magyar Görögkatolikus Egyház szervezetének fejlődése is ennek a folyamatnak a sodrában áll – tette hozzá a bíboros, utalva arra, hogy Ferenc pápa március 20-ai rendelkezése nyomán egyetlen egyházmegye és egy apostoli exarchátus helyett metropolitai egyház jött létre, amelyben három egyházmegye foglal helyet. Teljes jogú egyházmegye lett az eddig a pápa nevében kormányzott Miskolci Apostoli Exarchátus. (Az exarchátus a hajdani Eperjesi Egyházmegye Magyarországon maradt részeit, valamint Miskolcot és környékét foglalta magába létrejöttekor, majd 2011-ben megnövelt területtel egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyét.) Orosz Atanáz főpásztor pedig, aki eddig püspök-exarchaként végezte szolgálatát, a Szentatyától megyéspüspöki kinevezést kapott. „A megújuló székesegyház épülete és a kialakult püspöki székház számos intézménnyel és értékes tevékenységgel együtt jelzi ennek a közösségnek a hitét és erejét. De a Magyar Görögkatolikus Egyház fejlődése erősíti az egész Magyar Katolikus Egyházat is” – üdvözölte a változásokat Erdő Péter bíboros.


Orosz Atanáz miskolci püspök a köszöntésre reagálva elmondta: a március 20-ai, pénteki pápai döntés híre csodát jelentett számára és az egész egyházmegye számára. Ahhoz hasonló csodát, mint ami az azt megelőző természeti jelenség, a részleges napfogyatkozás volt. A püspök hozzátette: Isten segítségével váljon lehetségessé a csoda, hogy Miskolcon ebben a megújult székesegyházban is hirdetni lehessen Jézus örömhírét a szegényeknek.


A Szent Liturgia végén Leonardo Sandri, a Keleti Kongregáció vezetője egy medált adott át az új megyéspüspöknek, amely Ferenc pápa péteri szolgálatának második évfordulójára készült, majd a Szentatya áldását közvetítve megáldotta Orosz Atanázt, a jelenlévőket és a miskolci egyházmegye híveit.

A szertartáson a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számos tagja mellett Szlovákiából és Kárpátaljáról is részt vettek püspökök. A protestáns testvéregyházak képviselői mellett megjelent Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kovács Zoltán, a miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára és Kriza Ákos, Miskolc polgármestere.


A múlt század elején épült, 1912-ben felszentelt, Nagyboldogasszonyról elnevezett miskolci székesegyház renoválása már elodázhatatlan volt. A mintegy százmillió forintos beruházást állami forrásból fedezte az egyház, a templom belső megújítását pedig a hívők adományai tették lehetővé – ismertette a püspök. A templom egyebek mellett új tetőt kapott, a falakat díszítő téglaburkolattal látták el, felújították a padokat, a fűtést korszerűsítették, diakónusi sekrestyét és keresztelőkápolnát építettek, a főhomlokzatra Seres Tamás festő-restaurátor faliképei, szekkói kerültek.

Erdő Péter bíboros köszöntőjének szövege megtalálható ITT.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria