Megkezdődött a pápai Szent István vértanú plébániatemplom átfogó rekonstrukciója

A Veszprémi Főegyházmegye a pasztorális feladatokon túlmenően kiemelt figyelmet szentel az Egyházra bízott épített örökség megóvására és az anyagi lehetőségek szerinti fejlesztésére is.

A tervezést megelőző felmérések során a templom falazott szerkezeteiben – a falakon, a boltöveken, a boltozatokon és a padlástéren – különböző nagyságú, mélységű és mértékű repedéseket tártak fel a szakemberek. Az aggasztó jelenség miatt elodázhatatlanná vált a templom szerkezeti megerősítése. Orosz Árpád statikus szerint rendkívül körültekintő volt az előkészítő folyamat.

Szerencsére a szakemberek nem léptek át azon a tényen, hogy kívül-belül határozott repedéseket látunk a falon, és statikai felülvizsgálatot végeztek. Kiderült, hogy a tetőszerkezet – amely közel 25 méter szélességet hidal át – szétnyomja a templom falait. A padláson látható, hogy a teljes hosszfal belső oldalán, a boltozatoktól három centiméterre elvált az oldalfal. Ennek eredményeként újabb repedések jelentek meg a boltívek közepén. Az állványokról közelről is meg tudtuk vizsgálni az adott falszakaszokat, és akadt olyan hely, ahol a habarcs már csak féloldalasan fogja a téglákat. Az csak idő kérdése, mikor pottyan onnan ki egy-egy tégla, amely így hiányozni fog a szerkezet erőjátékából. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy még akkor tudjuk megerősíteni a templomot, amikor a laikusok számára szinte észrevehetetlenek ezek a repedések – összegzett a statikus.

Orosz Árpád elmondta, speciális módszerrel, úgynevezett feszítőkábeles megerősítéssel hidalják át a problémát. Ez azt jelenti, hogy két szinten építenek be feszítőkábelt a templom koszorúszerű körbefogására. Ezeken kívül a boltvállakat is összefogják, melyek kifelé mozdultak el a tető nyomása miatt.

Más templomokban vonórúdszerűen bent vannak az acélszerkezetek. Ebben a templomban esztétikailag ez vállalhatatlan volt. Tehát abban kezdtünk gondolkodni, hogyan lehet fölülről megfogni, hogy a szerkezetek csak fönt, a padláson legyenek. Ez egy lényegesen drágább és körülményesebb megoldás, de így az acélhuzalokból gyakorlatilag semmit sem fogunk látni – hangsúlyozta Orosz Árpád, aki hozzátette még, ezzel a módszerrel már mintegy ötven templomban dolgoztak nagy sikerrel.

Heitler András restaurátor, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője kifejtette, kollégájával Somogyi Márton festő-restaurátorral együtt a szerkezeti, statikai megerősítéshez kapcsolódó restaurátori munka elvégzése most a feladatuk.

Akadnak olyan felületek, ahol injektálni, stabilizálni kell a falazat, a boltozat belső szerkezetét is, viszont sok helyütt ezeken a részeken kívül egy festett felület van. A templom falait Franz Anton Maulbertsch (1724–1796) freskói díszítik, amelyeket mostanáig érintetlen, eredeti állapotukban tekinthettünk meg – igaz az idő előrehaladtával romlásnak indultak. A mester és segédei szekkótechnikával dolgoztak, így ezeknek a rétegeknek a megtartása nem a legjobb. Most az elsődleges feladatunk a festékrétegek stabilizálása, valamint a repedések mellett meglazult festékrétegek rögzítése, a falazat injektáló habarccsal való visszaforgatása, hogy az értékes falfestmények ne sérüljenek tovább.

Gréczi Zoltán fejlesztési igazgató tájékoztatása szerint az első ütemben már több feladatot is elvégeztek a szakemberek. Megerősítették a hajó, a szentély és a toronysisakok tetőzetét, a padlástérben folyamatban van a károsodott faszerkezetek bárdolása. Elbontották a két torony közti hidat, megépült az új rácsos szerkezet. Megépült a kupola belső állványzata, amelyről a szerkezeteket injektálással erősítik meg, és ennek segítségével a repedéseket közelről is meg tudják vizsgálni. A rendkívül értékes falfestések állapotát megvizsgálták és a műemléki dokumentációt is elvégezték. Közelről az is láthatóvá vált, hogy a freskók a korábban feltételezettnél rosszabb állapotban vannak.

A kormány a megkezdett és a tervezett további felújítási munkákat 900 millió forinttal támogatta.

A homlokzatfelújítás (II. ütem) felmérési tervei és a kutatási dokumentációk elkészültek, a felújítási tervek készítése folyamatban van. A II. ütemre vonatkozó örökségvédelmi engedély, kiviteli tervek és a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén – várhatóan 2024 nyarán – megindulhat a kivitelezői beszerzési eljárás.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír