Megnyitja kapuit a győri Püspökvár palotaszárnya

2019. március 22., péntek | 15:41

Aki szívesen járna Boldog Apor Vilmos püspök és Szent II. János Pál pápa nyomában, érdemes ellátogatnia a győri Káptalandombra. Március 21-től újabb terek nyílnak meg: az érdeklődők minden csütörtökön csoportos vezetéssel betekintést nyerhetnek a Püspökvár palotaszárnyába és a kertbe is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A látogatáshoz előzetes regisztráció szükséges a Szent László Látogatóközpont www.kaptalandomb.hu linken található honlapján megadott elérhetőségek egyikén. A csoportok 11, 13 és 15 órakor indulnak a Püspökvár tornya alatti térről. A püspöki palota látogatására szóló jeggyel a Szent László Látogatóközponthoz tartozó további káptalandombi kiállítóterek is megtekinthetők.

A győri Püspökvár Magyarország egyetlen középkori alapokon álló püspöki rezidenciája, melyet Károly Róbert fia, Kálmán püspök kezdett el építtetni a 14. század közepén, a 15. század végén jelentős késő gótikus és reneszánsz stílusú bővítések történtek. A török időkben az épületegyüttes a győri főkapitányok rezidenciája volt, akiktől gróf Zichy Ferenc püspök (1743–1783) 1745-ben váltotta vissza.

A palotaszárny bejárata felé haladva láthatjuk azt az emléktáblát, amely Boldog Apor Vilmos vértanúságára emlékezteti a Püspökvár kertjébe betérőket: ugyanis az emléktábla melletti pincelejáratban dördültek el azok a lövések, amelyek a pincében menedéket kérő nőket védő főpásztor halálát okozták. A palotaszárny lépcsősora először a Dóczy-kápolnába vezet bennünket.

A Püspökvár kápolnája feltételezett építtetőjéről, Nagylucsei Dóczy Orbán győri püspökről (1481–1486) kapta a nevét. A 15. század végén épült kápolna jelenlegi állapotát a Simor János püspök (1857–1867) felkérésére Lippert József – többek között az esztergomi bazilika építésze – tervei alapján végzett historizáló felújítás révén 1858–60-ban nyerte el. Ekkor készült a Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló oltárkép is, melyet Szent István és Szent László királyok szobrai fognak közre. A kápolnában rendhagyó módon több Kossuth-címer is látható, melyekkel Simor püspök az 1848–49-es szabadságharc leverését követő passzív ellenállás iránti szolidaritását kívánta kifejezni. A színes üvegablakokat 1962-ben készítette Árkayné Sztehló Lili, akinek alkotásai a szomszédos Nagyboldogasszony-székesegyház Héderváry-kápolnájában és a győr-gyárvárosi plébániatemplomban is láthatók. A Dóczy-kápolnában kapott helyet Szent Hedvig lengyel királynő és Szent II. János Pál pápa ereklyéje, továbbá itt őriznek egy nagyon értékes barokk szobaorgonát.

A Dóczy-kápolna

Hazánk egyik legszentebb ereklyéje, a Szent Korona többször is megfordult a győri Püspökvárban. Először 1440 májusában, amikor Erzsébet királyné és a gyermek V. László király Benedek győri püspök jóvoltából a székesfehérvári koronázás után itt talált menedéket. A 17–18. században a Szent Koronát az új koronázó város, Pozsony középkori várában őrizték. Azonban kevésbé ismert adalék, hogy a 1600-as évek első felében, az állandósult török háborúk és az erdélyi fejedelmek meg-megújuló támadásai miatt két alkalommal (1640, 1645–1647) is a biztonságosabb győri várba menekítették. II. József halálát követően az akkor Bécsben őrzött koronát Budára szállították.

A menet a nemzeti ereklyével 1790. február 19-én délután érkezett Győrbe. A püspök, a káptalan és a város nagy pompával fogadta és kísérte a székesegyházba. Ott a Szent László-oltárra helyezték, hogy a nép nyilvános tiszteletre járulhasson elé. Éjszakára a Püspökvár kápolnájába vitték át. Ettől kezdve a királyi jelvényeket Budán őrizték, s csupán a pozsonyi koronázások alkalmával szállították el őket. Az oda-vissza út során egy-egy éjszakára Győrött „pihent meg” a korona.

A könyvtárterem jelenlegi kialakítása a 19. század elején készült el, egységes bútorzata viszont Zalka János püspök idején (1867–1901). A hozzávetőleg ötezer kötetet számláló könyvtár elsősorban történelmi, földrajzi, kultúrtörténeti, teológiai, jogi és szépirodalmi munkákat foglal magában, és Schwarzenberg Ernőtől (1819–1821) Széchenyi Miklósig (1901–1911) szinte mindegyik győri püspök gyarapította.

A gyűjtemény egyik legértékesebb ritkasága az 1828 és 1833 között a tübingeni Cotta Kiadónál megjelent, Goethe összes művét tartalmazó 55 kötetes sorozat, mely Sztankovics János püspök (1838–1848) könyvtárából származik.

A szalonok a falakat díszítő tapéta színéről kapták nevüket, ezért találkozhatunk zöld szalonnal és vörös szalonnal, a kék szalon esetében azonban már csak a név sejteti, hogy a falakat hajdan ilyen színű tapéta díszítette. A szalonok és a nagyebédlő kialakítása és bútorzata nagyrészt a 18. század végén, illetve a 19. század elején készült, de természetesen későbbi felújítások nyomai is felfedezhetők, például a nagyebédlő hatalmas csillárja Zalka püspök idején, a 19. század végén került a terembe. A szalonok falán értékes festmények függnek: a zöld és a kék szalonban ószövetségi témájú képek, míg a nagyebédlőben és a vörös szalonban püspöki portrékat lehet megtekinteni. A kék szalon őrzi II. János Pál pápa győri látogatásának több emlékét. Érdekesség, hogy az akkori magyar miniszterelnök a vörös szalonban köszöntötte a Szentatyát. 


Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Marcali Gábor/Győr Plusz

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink – olvasta már?
latni-az-ures-sirt-es-hinni
Látni az üres sírt és hinni

Húsvétvasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Jn 20,1–9)

16:00
istenkereses-es-beavatas-beszelgetes-katekumenatus-gyakorlatarol
Istenkeresés és beavatás – Beszélgetés a katekumenátus gyakorlatáról

A nagyböjt végéhez közeledve a budai ciszterci Szent Imre-plébánián Kató-Bellavics Ágota katekétával, valamint a keresztelésre készülő Pataki Barbarával és Burján Tamással beszélgettünk hitről, beavatásról.

13:00
Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Útravaló – 2019. április 20., húsvét vigíliája

Napról napra közreadunk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat. Húsvét második vasárnapjáig Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános ad útravalót: elmélkedései a római egyház ősi stációs liturgiája útján vezetnek.

Korábbiak »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle