Jézus érzékeli, hogy az őt körülvevő tömeg az adott pillanatban milyen szándékkal van iránta, a gyógyulást, a vigasztalást keresik-e nála, vagy csak a szenzáció kedvéért követik. A mai evangéliumban (Mt 8,18–22) ez utóbbiról olvasunk – kezdte szentbeszédét Méry László. – Jézus a kíváncsiskodók elől mindig egy magányos helyre megy, a tó túlsó partjára, fel egy magaslatra vagy ki a pusztába. Azonban soha nem hagyja cserben azokat, akik tanítását, vigasztalását, életadó igéjét keresik. Nem hagyja magára az elesetteket, sokszor egész nap gyógyítja, tanítja őket. Ez teszi indokolttá a kenyérszaporítás csodáját két ízben is.
Jézushoz hasonlóan Boldog Apor Vilmos püspök is nyitott szívvel és nagy szeretettel fordult a megfáradtakhoz, a bajban lévőkhöz, a szomorúakhoz és a szegényekhez. „Ő szerette a szegényt, a beteget, a kitaszítottat és a bűnöst, nem ment el részvét nélkül semmiféle ínség mellett” – így imádkozunk az egyik eucharisztikus imádság prefációjában, Jézusra vonatkoztatva ezeket a szavakat. Mindez Apor Vilmosra is igaz: mesterét követve hiánytalanul megvalósította a felsoroltakat – mutatott rá az újmisés.
Nekünk is sokkal egyszerűbb volna a komfortzónánkon belül maradni, nem törődve senkivel és semmivel, csak nekünk legyen jó. Tulajdonképpen a mai világ is arra buzdít, hogy ne foglalkozzunk mással az önmegvalósításon kívül – folytatta. – Mennyire más az a hozzáállás, amit Jézus és őt követve Apor Vilmos püspök is tanúsított! Mindkettejük korában is könnyebb lett volna sodródni az árral, elfogadni azt, amit a többség követel. Szenteket az a vidék terem, ahol ki tudnak állni a krisztusi értékrend mellett akkor is, amikor mindenki más az ellenkezőjét harsogja. Apor Vilmos idejében egy egész politikai rendszer hirdetett a krisztusi tanítással szöges ellentétben álló ideológiát, de ő szilárd maradt, és küzdött a rábízott hívek jogaiért.
Különösen embert próbáló egy életen át kitartani ebben a küzdelemben. Boldog püspökünk sírjától néhány lépésre, vértanúságának helyszínéhez közel igazán átérezzük, milyen nagy áldozat is volt az, amit ő gondolkodás nélkül vállalt. Nemcsak életében, hanem halálában is hasonlóvá vált Urához, Jézus Krisztushoz. Miként Jézus életét adta az egész emberiségért, hogy örök életet szerezzen számunkra, úgy Vilmos püspök is életét adta a rábízottakért, hogy megmentse életüket – emlékeztetett Méry László, majd prédikációja zárásaként azt kívánta, hogy Boldog Apor Vilmos püspökhöz hasonlóan mindannyian fel tudjuk venni azt a keresztet, amellyel Jézus nyomába szegődhetünk.
A szentmise végén Bognár István kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak az egy hete autóbalesetben fiatalon elhunyt Takács András atyáért, aki Zalaegerszegen szolgált kórházlelkészként. A győri szeminárium volt növendéke egy hónappal ezelőtt celebrált szentmisét Boldog Apor Vilmos vértanú püspök tiszteletére a székesegyházban.
A szertartás Méry László újmisés áldásával és közös imádsággal ért véget Apor Vilmos püspök sírjánál.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ács Tamás
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria





