Milyen hatást gyakoroltak az ír szerzetesek Európa kolostorainak könyvkultúrájára?

2018. szeptember 14. péntek, 13:42

Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora szeptember 11–13. között újabb vizsgálatot végzett a British Library kéziratállományában az ír szerzetesek és a kontinens kolostorainak könyvkultúrájáról és korai szoros kapcsolatáról.

Az analízisnek köszönhetően további jelentős kézirattal sikerült alátámasztania az elmúlt években már nemzetközileg többször is meggyőzően kifejtett szakmai álláspontját arról, hogy az ír területen másolt kéziratok már korán megjelentek a kontinensen, valamint hogy a kolostori könyvkultúrára gyakorolt hatás kölcsönös volt, beleértve a kánonjogra történő befolyást is.

Szuromi Szabolcsnak 2017 őszén Szentpéterváron sikerült azonosítania egy minden bizonnyal ír kolostorban másolt és a 7. század közepén Meroving területre – a corbie-i apátságba – került kéziratot. Ennek folytatásaként a PPKE rektora 2018 márciusában a londoni British Libraryben sikeresen azonosított egy korábban tévesen datált és lokalizált kéziratot, amelynek keletkezési helyét, az addigi feltételezett hispániai vagy németalföldi eredettel ellentétben, a lindisfarne-i perjelség másolt kézirataként írta le, amely 769 és 772 között keletkezett.

A legújabb eredmény az eddigieknél is jelentősebbnek nevezhető. Szuromi Szabolcsnak alapos paleográfiai, kodikológiai és szövegkritikai elemzést követően a British Library egy mindeddig 10. századi és itáliai kéziratának számontartott kódexéről sikerült kellő bizonyossággal megállapítania, hogy az egy Észak-Itáliában, a corbie-i apátság részére készült kézirat, ami már nagy valószínűséggel 664 és 668 között a Somme folyó völgyében található apátságban volt. Azonban az elsődlegesen a szentek életéről és szenvedéséről összeállított gyűjteményes kötet a 7. század utolsó évtizedének második felében (azaz 696–698-ban) már a northumbriai lindisfarne-i perjelség könyvállományához tartozott.

Szuromi Szabolcs már az eddigiekben is kellő ténnyel valószínűsítette az ír szerzetesek és a kontinens kolostori könyvkultúrájának korai és szoros kapcsolatára építő elméletét, amelyet az újabb, a British Libraryben őrzött kézirat azonosítása további és alapvető adatokkal támaszt alá. A pontosan datált, valamint mind keletkezési, mind őrzési helye – továbbá eredeti tartalma és az egyes használati helyeken beillesztett kiegészítések – tekintetében is pontosan leírt kézirat biztos támpontként illeszkedik a felállított elméletbe. Ezzel jelentősen hozzájárul az egyes érintett kolostorok kora középkori könyvállományából fennmaradt kéziratok további részletes vizsgálatához, az újonnan feltárt tények alapján történő szisztematikus rendezéséhez és a kora középkori szerzetesi könyvkultúra jóval áttekinthetőbb, tárgyilagos képének kialakításához.

Forrás és fotó: PPKE Rektori Hivatal

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
tornya-erika-rscj-jezusnak-nagyon-sok-arca-lehet-es-ez-gyonyoru
Tornya Erika RSCJ: Jézusnak nagyon sok arca lehet, és ez gyönyörű!

Tornya Erika Sacré Coeur-nővér január 27-én tette le örökfogadalmát Rómában. Arról kérdeztük – Európa és a világ sokféle vidékén tapasztalatokat szerzett szerzetesként –, hogyan éli meg hivatását, mit jelent az Egyház egyetemessége.

19:59
erdo-peter-mindszenty-biboros-kereszteny-erenyekrol-hosiesen-tett-tanusagot
Erdő Péter: Mindszenty bíboros a keresztény erényekről hősiesen tett tanúságot

Február 13–15. között plenáris tanácskozást tartott az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció, melyen részt vett Erdő Péter bíboros, prímás is. A tanácskozás után, Budapesten kérdeztük a bíborost a találkozóról és a Mindszenty József boldoggá avatásának határkövét jelentő pápai döntésről.

17:25