Mindszenty Józsefre emlékeztek Bécsben

A bécsi Pázmáneum kápolnájában Varga János, az intézmény rektora mutatott be szentmisét, melyen az ’56-os emigráns magyar papság képviseletében Makó Lajos címzetes apát koncelebrált. A résztvevők imádkoztak az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataiért, valamint a magyar nemzet jövőjéért is.

Prédikációjában a főcelebráns felidézte II. János Pál pápa szavait, melyeket 1991-ben, esztergomi látogatásakor mondott: „Esztergomban, látogatásom kezdetén, különösen is felidézni óhajtom a szeretett és tisztelt főpásztor, Mindszenty József kardinális emlékét, aki a Krisztushoz és egyházához való hűség s a hazaszeretet tündöklő tanúságtételét hagyta ránk. Neve és emlékezete örökre áldott marad.”

Mindez kellő okot ad arra, hogy mi is így tekintsünk Mindszenty bíborosra – tette hozzá a rektor, majd idézte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa 2012-ben, a hercegprímás születésének 120. évfordulóján kiadott körlevelét: „József bíboros sírján Esztergomban ez olvasható: „Devictus vincit”, vagyis: legyőzetve győz. Legyen az isteni igazság, amit életében szolgálni akart, ma is éltető erő, lelki megújulás, megbékélés és bizalom forrása mindannyiunk számára!”

A szentmisét követően megkoszorúzták a Collegium Pazmanianum földszintjén elhelyezett Mindszenty-emléktáblát.

A bécsi magyarok megemlékezésén részt vett Perényi János bécsi magyar nagykövet, ifj. Bertényi Iván, a Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, valamint a Máltai Lovagrend tagjai is jelen voltak.

Bertényi Iván beszédében hangsúlyozta, Mindszenty József olyan példakép, akitől tanulni lehet; megmutatta, hogyan lehet a 20. század viharos időszakában, a legnehezebb körülmények között is keményen, egyenes gerinccel, önfeláldozó módon kitartani az ősi értékek mellett, hogyan lehet hűnek maradni az egyházhoz, a hithez, a hazához és a magyar néphez.

A Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója felidézte, hogy az 1956-os forradalom napjaiban egy villamoskocsi oldalára „Mindszenty vissza” feliratot festettek, ami jól kifejezte a közakaratot, vagyis azt, hogy a kommunista diktatúra által törvénytelenül bebörtönzött bíboros térjen vissza az egyház élére, és szabadon elláthassa esztergomi érseki feladatait.

Az ünnepi szónok emlékeztetett arra is, hogy Mindszentynek mint tehetséges diáknak főpásztora felkínálta a lehetőséget, hogy a Pázmáneumban tanuljon, de ő nem elvonult tudós szeretett volna lenni, hanem nemzetének, a magyar katolikus népnek pásztora. Így csak később, már püspökként jutott el a Pázmáneumba, és választotta végül is élete utolsó időszakának otthonául a budapesti amerikai nagykövetségen töltött tizenöt éves „belső emigráció” után 1971 októberében a bécsi kollégiumot.

A bécsi megemlékezésen a zenei szolgálatot az Ambrózia Énekegyüttes végezte.

Forrás: Collegium Pazmanianum

Fotó: Kalló Zoltán; Czyzyk László

Magyar Kurír