Miniszteri biztos: Több százan vannak a Svédországból kiutasított iráni lányhoz hasonló helyzetben

2017. augusztus 11. péntek 11:41

Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa augusztus 10-én az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában nyilatkozott Aideen Strandsson, a Svédországban kétszer is menekültstátuszt kérő keresztény iráni nő esetéről.

Nem egyedi Aideen Strandsson, a Svédországban kétszer is menekültstátuszt kérő keresztény iráni nő esete. Több százan vannak, akiket visszatoloncolhatnak a Közel-Keletre annak ellenére, hogy ott keresztényként veszélyben lenne az életük – mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa a csütörtök reggeli műsorban.

A miniszteri biztost azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a szerdai (augusztus 9.) Magyar Időknek adott interjújában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közölte: ha kéri, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni keresztény lányt, akinek menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok.

Wetzel Tamás elmondta: az eljárást csak az érintett kérelmére lehet elindítani, és az Aideen Strandsson esetében is „egy rendesen lefolytatott, protokoll szerinti eljárás lenne”.

Nem tudni, hogy a svéd hatóságok miért utasították vissza a nő kérelmét, mindenesetre a magyar eljárásban „mindenfajta körülményt figyelembe vennének”, a nemzetbiztonsági szempontokat is beleértve, mint mindenki másnál – jegyezte meg.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a nőt ne toloncolják vissza Iránba. Kifejtette: a Közel-Keleten még az ősi keresztény közösségek is veszélyben vannak, legjobb esetben is megtűrik őket, de ha valaki saját maga áttér az iszlámról a keresztény hitre, akár halálra is ítélhetik.

A magyar állam támogatáspolitikája arról szól, hogy az elsődleges cél a keresztény közösségek szülőföldjükön való megmaradása, de ha ez nem megy, akkor a megkeresztelkedetteket ne küldjék a biztos halálba, ne tegyék ki kínzásnak, megalázó bánásmódnak – mondta.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának tavaly több olyan ítélete is volt, amelyben elmarasztalta az adott európai országot, amiért Iránba vissza akart küldeni egy kikeresztelkedett embert – fűzte hozzá.

Kiemelte: Aideen Strandsson esete nem egyedi, több százan vannak még hasonló helyzetben. Megjegyezte: elgondolkodtató, hogy valaki, aki nevet változtat, kereszténnyé válik, beilleszkedik, munkát vállal, adót fizet, egy multikulturális társadalomban nagyobb veszélynek van kitéve, mint aki elbújik a párhuzamos társadalomban és kihasználja a menekültstátuszát.

Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett. Menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint az olyan nemzetközi egyezményeknek, mint például a genfi egyezmény, amely kifejezetten tiltja a kitoloncolást olyan országokba, ahol a kiutasítottat veszély fenyegetheti – írta a Magyar Idők a CitizenGo európai civil portált idézve.

Forrás: MTI

Fotó: ChristianPost

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
imaest-tisztasagert-isten-tervet-keresve
Imaest a tisztaságért – Isten tervét keresve

Októberben belföldi és a határokon túli helyszíneken is tartanak imaestet a tisztaságért. 18-án Budapesten, az Örökimádás-templomban a Nyolc Boldogság Közösség szervezésében tartott estén Bíró László püspök mutatott be koncelebrált szentmisét, a homíliát Roska Péter mondta.

14:50
a-teljes-ember-kepzese-doktorra-avatas-es-diszdoktori-cim-adomanyozasa-pazmany-napon
A teljes ember képzése – Doktorrá avatás és díszdoktori cím adományozása a Pázmány-napon

A 2017/18-as akadémiai évben október 16-án megrendezett Pázmány-nap Szuromi Szabolcs rektor ünnepi beszédével kezdődött Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pálról elnevezett dísztermében. Az eseményen doktori címeket adományoztak és habilitációs okleveleket adtak át.

12:40