Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (1.,5.o.) Ferenc pápa újra meglepte hallgatóságát című tudósítása szerint történelmi, százezres hallgatóságát „megrendítő” virágvasárnapi homíliát rögtönzött Ferenc pápa a római Szent Péter téren. A lap kiemeli: a Szentatya nem írta meg előre beszédét, amelyben a krisztusi passiónak a mai kor emberéhez is szóló üzenetéről beszélt. Kérdéseket tett fel: „Ki vagyok én a szenvedő Jézussal szemben? Kihez hasonlítok? Olyan vagyok, mint az akkori vezetők, papok, farizeusok, törvénytudók, akik eldöntötték, hogy megölik Jézust, és csak az alkalomra vártak, hogy elfogják? Gyorsan bíróság elé állították, és hamis tanúkkal elítélték… Olyan vagyok, mint Júdás, aki harminc pénzért elárulta, olyan, mint egyes tanítványai, akik nem értették, mi történik; vagy Pilátus vagyok, aki, amikor látom, hogy nehéz a helyzet, mosom kezeimet? Olyan vagyok, mint a tömeg, amely nem tudta, ítélethirdetésen vagy cirkuszban van-e, és Barabbást választotta, mivel úgyis mindegy volt nekik? Olyan vagyok, mint cirénei Simon, aki fáradtan tért haza a munkából, de jó szándékkal vezetve segített az Úrnak a keresztet vinni? Hol van az én szívem? Melyik személyre hasonlítok ezek közül? Ez a kérdés kísérjen el bennünket egész héten” – mondta virágvasárnapi homíliájában Ferenc pápa. Hozzátette: az embereknek választaniuk kell, kik és milyenek akarnak lenni, el kell dönteniük, mit mond a szívük. Az orgánum rámutat: a Vatikáni Rádió történelminek nevezte a pápa szent hetet megnyitó, rögtönzött szavait, amelyet a Szent Péter téren és környékén levő több mint százezres tömeg mély csendben hallgatott.

A Magyar Nemzet (1.,2.o.) Elkezdődött a nagyhét című beszámolója ugyancsak kiemeli, hogy a Szentatya szavait a hívők tömege mély csendben hallgatta. Hírportálunktól átvéve idézi a polgári napilap Erdő Péter bíboros szavait is, aki az esztergomi bazilikában bemutatott szentmisén elmondott homíliájában az örök igazságra a Szentírás szavaival figyelmeztette a jelenlevőket: „Nem lehet különb a tanítvány mesterénél, sem a szolga uránál.” Ferenc pápát idézve a bíboros rámutatott: Jézus szegénysége részét alkotta annak a szeretetnek és odaadásnak, amelyet az emberiségért vállalt. Beszámol az újság arról is, hogy tegnap a székesfehérvári Szent Kristóf-plébániától a sóstói tanösvényen családok indultak keresztútra, a Pécsi Egyházmegye szervezésében pedig idén is megrendezték a nagyszabású szabadtéri passiójátékot Tettyén. Gödöllő-Máriabesnyőn nyolcadik alkalommal mutatták be a Besnyői passió című előadást.

A kronika.ro Húsvétra készülnek Csíksomlyón, a szekelyhon.ro Virágvasárnapi bevonulás és barkaszentelés című beszámolói szerint a csíksomlyói kegytemplomban a virágvasárnapi barkaszentelést és délelőtti ünnepi szentmisét megelőzően a Csíksomlyói Passió Csoport nyolc év után újra bemutatta Jézus szamárháton történő dicsőséges bevonulását Jeruzsálembe. A passiójátékosok a Szék útján található Csíksomlyó helységnévtáblától indulva, „hozsannázva” vonultak fel a kegytemplomig, ruháikat a földre terítve dicsőítették az Urat. Az előtte járó és utána tóduló sokaság így kiáltozott: „Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!” A tervek szerint a Csíksomlyói Passió Csoport 2016 virágvasárnapján játssza újra Jézus szenvedéstörténetét a kegytemplom előtti téren. Az ünnepélyes barkaszentelést Urbán Erik ferences templomigazgató végezte, majd a szentmise keretében a kegytemplom kórusa elénekelte a passiót.

A két hírportál beszámol arról is, hogy délelőtt 11 órától Tamás József püspök celebrált ünnepi szentmisét a csíkszeredai Millenniumi templomban, ezzel kezdetét vette a nagyhét szentideje. A hírportálok emlékeztetnek rá: a húsvét előtti vasárnapon már a hetedik századtól pálmaágat szenteltek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, fűzfabarkát szentelnek meg. Székelyföldön a barkaszentelés, pimpószentelés szertartása elengedhetetlen része a virágvasárnapnak. Így a szentmise kezdetén megszentelték a barkákat, majd a kereszt vezetésével útnak indult a körmenet. A néphagyomány szerint a szentelt barka megvéd a betegségektől. „Ma lélekben mi is átéljük Urunk húsvéti misztériumát, az ő szenvedését és föltámadását. Szívünk élő hitével emlékezzünk meg erről az üdvösségszerző bevonulásról. Lépjünk Jézus Krisztus nyomdokába, hogy amint kegyelméből társai vagyunk az ő szenvedésének, úgy az ő dicsőségéből is majd részesülhessünk” – kérte imájában Tamás József püspök.

A nyugatijelen.com Virágvasárnapi barkaszentelés című tudósítása szerint tegnap, virágvasárnap a római katolikus templomokban megtartott ünnepélyes szentmisék előtti barkaszentelési szertartáson a lelkészek arról beszéltek, hogy nagyböjt idején a hívekkel együtt lélekben felkészültek, hogy átéljék Urunk, Jézus Krisztus misztériumát, szenvedését és dicsőséges feltámadását. „E misztériumot akarta beteljesíteni, amikor felment Jeruzsálembe. Hitünk megélésével emlékezzünk meg virágvasárnap, a jeruzsálemi bevonulásra, hogy részesei lehessünk Jézus szenvedéseinek, kereszthalálának, de a feltámadásának, egyben az örök életnek is.” A Mosóczy-telepi katolikus templom udvarán a nagyszámú híveknek Kalapis Damián plébános beszélt a húsvét misztériumáról, majd megáldotta, megszentelte az asztalkán lévő barkákat. A megszentelt barkákból a hívek tetszés szerint vehettek magukhoz, majd Jézus jeruzsálemi példáját követve, bevonultak a templomba. A szertartás ünnepélyességét nagyban emelte a Bakó Antal karnagy vezetésével közreműködött, Schola Sancti Josephi Aradiensis templomkórus.

Ugyancsak a nyugatijelen.com Virágvasárnap a székesegyházban címmel tudósít arról, hogy a temesvári Székesegyházban Roos Márton megyéspüspök szentelte meg a barkát a püspökség udvarán. Beszédében hangsúlyozta: „Virágvasárnap lélekben előre átéljük Urunk húsvéti misztériumát, vagyis szenvedését és feltámadását. Ő ugyanis ezt a misztériumot akarta beteljesíteni, amikor fölment városába, Jeruzsálembe.” A liturgia során elhangzott passió is Krisztus szenvedéstörténetét idézte. A székesegyházban celebrált ünnepi szentmisén Urunk szenvedéstörténetét idén Máté evangéliuma szerint adta elő magyar, német és román nyelven Bajkai-Fábián Róbert, Ninaci János és Vass Zoltán.

A kronika.ro Böjti szeretetmorzsa Csíkszeredában címmel adja hírül, hogy szeretetvendégséggel köszöntötték pénteken a csíkszeredaiakat – az akciót tizenkét szociális–karitatív munkával foglalkozó civil szervezet hozta tető alá. A helyi civil szervezetek, a „szeretetmorzsások" az adventi és a nagyböjti időszakban arra vállalkoznak, hogy puha kaláccsal és forró teával várják a járókelőket, arra biztatva őket, hogy pár percig álljanak meg, beszélgessenek, és ajándékozzák meg egymást egy morzsányi szeretettel. Péntek délután a Szabadság tér Sapientia felőli részén felállított sátorban Tamás József püspök Isten kegyelmi szeretetét kérve áldotta meg a kalácsokat, majd az egyesületek tagjai jó szívvel kínálták azt az arra járóknak. A szeretetvendégség rendezői kiemelték, hogy akciójukkal nemcsak a rászorulóknak, hanem mindenkinek szerettek volna pár örömteli pillanatot szerezni. A találkozást szebbé tették a csíki cserkészek, akik Simó Gáspár gitárkíséretével alkalomhoz illő dalokat énekeltek.

A Népszabadságban (18.o.) Csordás Lajos Úrfelmutatás címmel írt kritikát Makovecz Imrének a felújított Pesti Vigadóban megrendezett emlékkiállításáról. A cikkíró kiemeli, hogy a 2011-ben 76 éves korában elhunyt világhírű építész legnagyobb, meg nem valósult terve a felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom, „a magyar Sagrada Família.” Csordás leszögezi: „Meg tudom érteni azt, aki szakrális áhítatot érez ebben a teremben, csak hát van valami riasztó is. A tornyok páfránylevélszerű takaródíszekből nőnek ki, melyek valahogy agancsszerűek, sámánisztikusak, és ezt egyáltalán nem ellensúlyozza, hogy a tervező teleültette a templomot hatalmas szárnyú angyalokkal, melyek ráadásul szobrászatilag gyengék… Belül is panoptikumszerű szoborsereglet lenne az oszlopokon. Kár, hogy a művész nem hagyta tisztán beszélni a semleges szerkezetet, amely Istenhez sokkal közelebb vihet, mint ezek a bálványok.” A cikkíró emlékeztet rá: az Apor Vilmos térre tervezett templom felállítását az egyház nem támogatja, „amiben szerepe lehet a nehezen vállalható ikonográfiának,. Makovecz hívei azonban nem hagyják, folyamatosan dolgozzák fel, pontosítják a terveket, s várják az alkalmas időpontot, amikor a mű megvalósulhat. E terem is demonstráció mellette.”

Magyar Kurír