Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Zsörtölődés a pápa szentföldi útja előtt címmel latolgatja, mi várható Ferenc pápa ma kezdődő, háromnapos szentföldi apostoli látogatásától. A lap úgy véli: bár a Szentatya igyekezett minél kevesebb politikai jelentőséget tulajdonítani a Jordániát, Izraelt és a Palesztin Hatóság területét magában foglaló útjának, s annak lelkipásztori jellegét akarta előtérbe helyezni, a Vatikán államfőjeként erre csekély lehetősége van, különösen egy ilyen kényes látogatás során, egy olyan régióban, ahol minden mondata különös súllyal esik latba. „Pedig azt tervezte, hogy több ízben is szegényekkel találkozik s elvegyül az emberek között. Csakhogy már elutazása előtt is zsörtölődés tapasztalható a vendéglátó államok részéről.” A lap rámutat: Izraelt aggasztja, hogy a pápa eleve elutasította azt, hogy golyóálló kocsiban szállítsák. Emiatt azt tervezik, hogy az utcákról lényegében kiszorítják az embereket, Ugyanakkor nehéz lesz elképzelni, hogy a Közel-Keleten is népszerű Ferenc pápa az ürességtől kongó utcákon haladjon a konvojával. A Népszava azt is megemlíti: az izraeli kormány rossz néven vette, hogy a pápa a körút keretében elsőként Jordániába és a Palesztin Hatóság területére látogat el. A palesztinokat pedig az dühíti, hogy az egyházfő koszorút helyez el Herzl Tivadar, a cionizmus atyja sírjánál.

A kronika.ro Vigaszt akar vinni a Szentföldre Ferenc pápa címmel tudósít arról, hogy rövidnek, de intenzívnek nevezte Ferenc pápa szentföldi látogatását Federico Lombardi szentszéki szóvivő, hangsúlyozva: a pápa azt mondta, szigorúan vallásos jellegű lesz a vizit. Pietro Parolin vatikáni államtitkár pedig leszögezte: „Ferenc pápa látogatásával vigaszt akar vinni a Szentföldön élő keresztényeknek, és segíteni akar a térségben a párbeszéd és a béke megteremtésében.”

A maszol.ro és az ujszo.com A környezetvédelemről ír enciklikát Ferenc pápa címmel az olasz La Stampa című lapra hivatkozva közlik: a klímaváltozás, a környezet védelme és ezeknek a szegénységre gyakorolt hatása lesz a témája Ferenc pápa következő enciklikájának, amely hét-nyolc hónap múlva jelenik meg. Az orgánum úgy tudja: a Szentatya az olasz püspöki karnak a Vatikánban tartott éves közgyűlésén, az egyik zárt ajtók mögötti találkozón beszélt a „zöld enciklikáról”, amely 2015 elejére készülhet el. A La Stampa emlékeztet rá: Ferenc pápa a tavalyi megválasztása utáni beiktatási szentmisén beszélt először arról, hogy az embereknek, mindenekelőtt a politikai és gazdasági élet vezetőinek a „teremtett világ őreinek kell lenniük”. Azóta az egyházfő számos beszédében szorgalmazta a környezet védelmét a Föld természetes forrásainak a kapzsiságtól vezetett és féktelen kizsákmányolására figyelmeztetve. A környezetvédelemről tervezett enciklikára Ferenc pápa Áder János magyar államfő tavaly szeptemberi, majd Francois Hollande francia elnök idei januári vatikáni látogatása alkalmával is utalt. Az enciklika aktualitását erősíti, hogy 2015-ben Párizsban világkonferenciát rendeznek a globális klímaváltozásról, és a jövő május elsején kezdődő Expo 2015 milánói világkiállítás témája is a bolygó táplálék- és energiaforrásai lesznek.

A karpatinfo.net Sophia Loren: Ha a pápa hívna telefonon, ájultan esnék össze címmel ír arról, hogy a világhírű olasz színésznő szeptember 20-án kerek évfordulót ünnepel. Semmi sem okozhatna nagyobb örömet Sophia Lorennek 80. születésnapján, mintha aznap Ferenc pápától kapna telefonhívást. „Ez lenne számomra a legszebb ajándék. Ha a pápa hívna telefonon, ájultan esnék össze” – mondta a színésznő az Oggi olasz magazinnak adott interjújában. A díva, aki ezekben a napokban a cannes-i filmfesztivál díszvendége, kiemelte: nagyon szereti Ferenc pápát. „Vasárnaponként nézem a televízióban, letérdelek és imádkozom. Néha sírok is, annyira megindít.” A színésznő Cannes-ban második fia, Edoardo Ponti új, La voce umana című filmjét mutatja be, amely Jean Cocteau (1889–1963) Emberi hang című egyfelvonásos művén alapszik. A film, amelyet Rómában, Nápolyban és Ostia strandján forgattak, egy nő képzeletbeli, utolsó beszélgetéséről szól, amelyet azzal a férfival folytat, aki elhagyta őt.

A kronika.ro Megújult a gyulafehérvári székesegyház kapuja címmel tudósít arról, hogy Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek és L. Simon László kormánybiztos, magyar országgyűlési képviselő jelenlétében adták át szerdán a gyulafehérvári székesegyház restaurált fejedelmi kapuját. Az ezeréves gyulafehérvári püspökség dómjának a déli mellékhajóba nyíló díszes kapuzat a közép-európai román kori művészet egyik ékessége. Kiemelkedő jelentőséget kölcsönöz neki, hogy a püspökség korábbi székesegyházának legfontosabb szobrászati emlékét őrzi, ugyanis timpanon domborműve egy korábbi kapu, amely Maiestas Domini hasonló témájú, relieffel díszített ívmezejének hátoldalára készült. A fejedelmi kapu történeti elnevezése a 16–17. században betöltött funkciójára utal, ugyanis ezt használták a dómba való belépésre Erdély fejedelmei. A restaurátori munkálatokat Asztalos György kőszobrász-restaurátor végezte, az ívmező belső festett faragványának tisztítása, konzerválása Hegedűs Judit és Samu Erika festőrestaurátorok bevonásával történt. A kapu rézborítású, fából készült bejáratát Tövissi Zsolt építész tervei alapján a csíkszeredai Bors János asztalos, Benta Tibor bádogos és a szentannai Alroti Kft. készítette.

A szekelyhon.ro Böjte atya szakképző otthont hozna létre Kézdivásárhelyen címmel számol be arról, hogy a Kézdivásárhelyen megszervezett Szentkereszty-emléknapon aláírták azt az alapító okiratot, aminek szignálói vállalták a kantai minorita rendházban létesülő gyerekotthon létrehozásának támogatását. A szakképző gyerekközpont Böjte Csaba atya irányításával működne, amennyiben a közeljövőben az önkormányzat megkapja az épület felújítására irányuló pénzösszeget. A elképzelés három év múlva válhatna valóra, és ha minden a tervek szerint alakul, Kézdivásárhelyen közel száz gyermeknek lenne lehetősége, hogy jobb és szerető környezetben nőjön fel. A kezdeményezés Fejér László Ödön RMDSZ-es képviselő nevéhez kötődik. Még az év elején egyeztetés indult a kézdivásárhelyi minorita rendház épületének felújításáról, gyermekközponttá alakításáról, amelyet elkészültekor Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekvédelmi intézményrendszerének keretében működtetnének majd. A május 23-ai egyeztetésen Böjte Csaba atya elmondta: nem egy szokványos gyermekotthont szeretne létrehozni. „Kézdivásárhely mindig a kézművesiparáról volt híres, ezért olyan kollégium létrehozásában gondolkodom, ahová olyan gyerekek jöhetnének, akik bizonyos szakmát szeretnének tanulni, de ott, ahol élnek, nincs erre lehetőség. Örülnék annak, ha más árvaházakból, akár a szórványból is jöhetnének gyerekek” – ismertette elképzelését Böjte atya. Csaba testvér hiánypótlónak nevezte a kezdeményezést, szerinte a tanügy nem tudja lefödni ezt a fajta képzést, ezért lennének hasznosak a kis műhelyek, ahol 14–18 éves fiatalok elsajátíthatnák a kézműves szakmát. „Számomra ez Isten és ember előtt is vállalható cél” – tette hozzá. Tövissi Zsolt csíkszeredai műépítész, tervezőmérnök már több mint tíz éve foglalkozik a 18. századi épülettel. Az egyeztetésen az épület állapotáról és a felújítás megvalósíthatóságáról számolt be. Az épület alapja nagyon tönkrement, ezért statikailag kell megerősíteni, a beruházást megközelítőleg két- és félmillió euróra becsüli. Tövissi szerint a felújítás után a földszinten lehetnének a tantermek és a műhelyek, az adminisztráció és egy étkezde, az emelet pedig helyet kapna a kollégium, és itt lenne felület a tanári lakások kialakítására is. A tervezőmérnök azt is elmondta, hogy ha valóban megvalósulna ez a szakképző központ, olyan mesterségeket lehetne újra felvirágoztatni, mint a fazekas, a csizmadia, a tímár, a szűcs, a kalapos, az üstgyártó vagy a szíjgyártó, amely annak idején Kézdivásárhely céhes voltát határozta meg. A gyerekotthon támogatásáról biztosította a várost Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is. Kelemen két utat lát járhatónak ebben a kérdésben: vagy uniós pályázati pénzekből lehetne felújítani az épületet, vagy a román kulturális tárca támogatásával valósulhatna meg a rehabilitáció. Egyik sem rövid átfutású, de Kelemen azt javasolta, hogy az önkormányzat és a baráti társaság közös erővel még ebben az évben készítse el a terveket. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere úgy nyilatkozott, hogy a város számára ez a kezdeményezés nagyon fontos, és pozitívum az, hogy az épület húsz évre a városi önkormányzat ügykezelésében van, ezért ez nem akadályozhatja a terv előkészítését. A polgármester azt szeretné, ha a kulturális minisztériumon keresztül finanszíroznák a beruházást, és egyetértett azzal, hogy úgy lesz a leghatékonyabb az előrelépés, ha az önkormányzat finanszírozza a tervezést, és már ebben az évben elkészül. A terv elkészítését az önkormányzat 30 ezer euróval támogatja.

Ugyancsak a szekelyhon.ro Remete: a negyedik templomot szentelték címmel adja hírül, hogy Remetén május 22-én Jakubinyi György érsek szentelte fel az új istenházát, a nagyközség negyedik római katolikus templomát. Ez volt ugyanakkor a szent hajlék első búcsúünnepe is, ugyanis védőszentjéül Szent Ritát választották. A hírportál kiemeli: az alszegiek számára, főként, akik már nem tudnak messze menni, nagy áldás, hogy templom épült e részen. Szükségességét már Orbán László pápai prelátus, Remete korábbi plébánosa felismerte, és akkor vásárolta meg a birtokot, amikor az egyháznak még nem volt szabad területet vennie. A jelenlegi plébános ideérkezésekor már „egy hevenyészett hittantermet és haranglábat” vehetett át e területen, és folytathatta elődje álmát, a templomépítést. Jakubinyi György érsek a templomszentelés menetéről és a védőszentválasztás szokásáról is részletes tájékoztatást nyújtott az ünneplőknek, kiknek fele sem fért be az új istenházába. „Olyan élő egyházközség ez, amelyik rászorult egy új templom építésére. Ez a reménység jele, azé, hogy a többség itthon marad, nem indul külföldre kegyelemkenyérért. Az új templomot úgy koptassák, hogy tíz év múlva, javítás után utódom jöhessen újra megáldani!” – fogalmazott az érsek. Világi méltóságok is szót kaptak az ünnepségen. Laczkó-Albert Elemér remetei polgármester szavait volt, aki meg is könnyezte. „Istennek házat építeni az embernek mindig vágya és igyekezete volt. De csak keveseknek adatott meg. Istennek hála, elkészült Remete negyedik temploma” – hívta fel a figyelmet az esemény súlyára a községi elöljáró, örömmel nyugtázva: immár az év minden évszakában, Szent Margit, István, Lénárd és Rita napján is búcsút szervezhetnek. „Hálát adok az Istennek, hogy része lehetek ennek az új világnak, amit mi teremtünk” – mondta Verestóy Attila szenátor, akinek a közbenjárását állami támogatás megszerzéséhez többször megköszönték a templomépítők. Szerinte a templom visszahívja majd azokat is Remetére, akik a világban máshol kerestek egzisztenciát. „Mert lesz miért, lesz hová hazajönni.”

Az ujszo.com Meghalt a pap, aki azt állította: ördög szállta meg Bezákot címmel közli, hogy május 22-én, 83. életévében Pozsonyivánkán elhunyt Šebastián Labo. Az elhunytat május 27-én, 16 órakor temetik szülőfalujában, a privigyei járásbeli Bélapataka (Valaská Belá) községben. Labo húsz könyv és számtalan újságcikk szerzője, a Pribina-kereszt birtokosa. Halála előtt azzal az állításával hívta fel magára a figyelmet, hogy Róbert Bezák egykori nagyszombati püspököt az ördög szállta meg. „A te bátorságodat, Róbert testvér, egyenesen az ördög diktálta neked, amely a hatalmában tartott” – írja egyebek mellett könyvében Labo.

A Népszabadságban (11.o.) Révész Sándor Pálok nem lehetnek? címmel bírálja Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért felháborítónak nevezte a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntését, amely az európai jogelvekkel összhangban nem fogadja el a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést. A cikkíró leszögezi: „Ez a kereszténységével kérkedő ember nem ad esélyt az Istennek (hogy más tényezőkről ne is beszéljünk) arra, hogy évtizedek alatt átformáljon egy embert. Annak az Istennek, aki a keresztények hite szerint a keresztények pusztításában kitűnt Saulból egy pillanat alatt apostolt formált. A Fidesz közleménye azt állítja, hogy ’a magyar emberek’ túlnyomó többsége Orbánnak ezzel a keresztényellenes, mélységesen antihumánus felfogásával azonosul. Egy általuk kereszténynek deklarált országban, melynek általuk fogalmazott, mindenki más felfogását kirekesztő ’alaptörvényében’ a kereszténység nemzetmegtartó szerepét rögzítették.”

A Magyar Nemzetben (Stephanus-díj… 10.o.) Fésűs Éva meseíró nyilatkozik, aki a Szent István Társulat idei könyvhetén megkapta a Stephanus-díjat irodalmi kategóriában. Elmondta: „Egy kisebb lábsérülés miatt nem lehettem ott életem legnagyobb kitüntetésének átadásán, de hát az Úristen időnként azzal is próbára teszi az embert: tud-e zúgolódás nélkül belenyugodni abba, hogy nem vehet részt egy ilyen fontos eseményen. És tud-e felhőtlenül örülni, ahelyett, hogy panaszkodna. Nem vagyok peches, a Stephanus-díjjal egész életre megajándékoztak.” Az írónő megtisztelőnek nevezte, hogy a díj odaítélésénél Katona István nyugalmazott váci segédpüspök mondott laudációt. „Ő volt az első, aki a kilencvenes években szorgalmazta a meséim kiadását. És tőle tudtam meg, hogy A palacsintás király című televíziós mesejátékomban szereplő Kukutyin Katica lakhelye egy valós tiszántúli falu.” Az Egri Gárdonyi Géza Színház egyébként most készül bemutatni ezt a mesejátékát. A kaposvári színház pedig az Ajnácskát fogja bemutatni. „Azt a mesejátékot, amelyet annak idején egy kiskunsági falu amatőr színjátszói felkérésére írtam. Az Ajnácska olyan meseoperett, amely a gyerekeknek izgalmas, de a felnőtteket is szórakoztatja. Tájoltunk is a darabbal más előadásokkal a kunsági kis falvakban. Életem legszebb emlékei közé tartoznak az ottani színjátszókkal töltött napok” – mondta Fésűs Éva.

Magyar Kurír