Oláh Zoltán erdélyi teológus székfoglaló előadást tartott a Szent István Tudományos Akadémián

Az alábbiakban Oláh Zoltán, az akadémia rendes tagja Izrael szent iratai görög köntösben az ókori Alexandriában című székfoglaló előadásának rövid összefoglalóját adjuk közre. Az előadás visszanézhető az akadémia YouTube-csatornáján.

Septuagintam studiare et transferre in linguam hungaricam necesse est. A Hetvenes fordítást szükséges tanulmányozni és magyarra fordítani – vallja a gyulafehérvári teológus.

A Septuaginta-fordítás kezdetei immár körülbelül 2250 évre nyúlnak vissza, az ókori világ egyik legfontosabb kereskedelmi és kulturális központjába, Alexandriába. A ptolemaioszi Egyiptomban, főleg Alexandriában sok zsidó élt, akik nyelvi és sok más szempontból asszimilálódtak. Monoteista hitükhöz, atyáik hagyományaihoz és szent irataikhoz viszont közülük sokan továbbra is ragaszkodtak. Az akkori hellenizált, mondhatni globalizált világ minden szegletéből, keletről és nyugatról érkeztek tanultak és tanulni vágyók, hogy belekapcsolódjanak a kultúrák Alexandriában kibontakozó eszmecseréjébe. Izrael szent iratainak görög nyelvű fordítása a kultúrák és gondolkodási rendszerek párbeszédében fontos szerepet kapott, ennek beszédes példáját többek között Alexandriai Philón (meghalt Kr. u. 41/45) írásai nyújtják. A Hetvenes fordítás a kereszténység születésében és elterjedésében is jelentős szerepet töltött be.

A Septuaginta fontosságát a teljesség igénye nélkül a következő pontokban foglalhatjuk össze:

1.) A héber szent iratok első közvetett szövegtanúja, jóllehet sem a héber, sem a görög bibliai szövegek esetében nem beszélhetünk egységes szövegváltozatokról a Kr. e. 3. században.

2.) A Septuaginta az ókori hellenisztikus zsidóság írásértelmezésnek lenyomata.

3.) A görög Újszövetség Izrael szent iratait többnyire a Septuaginta szerint idézi, illetve utal rájuk.

4.) Az ókeresztény írók, egyházatyák, még a latinul írók is az 5. századig az Ószövetséget többnyire a Septuaginta-változatban olvasták.

5.) A latin egyház első bibliája, az úgynevezett Vetus Latina a Septuaginta szövege alapján készült, így a latin liturgikus szövegek is többnyire a Septuaginta szövegváltozatait követik. Szent Jeromos héberből fordított latin bibliája, a Vulgata még hosszú idei nem nyert helyet a liturgiában.

Immár egy fél évszázada a nemzetközi szentíráskutatás nagy figyelmet szentel a Septuaginta tanulmányozására és fordítására. Új fordítások láttak napvilágot francia, angol, német, olasz, spanyol és román nyelven. A Septuaginta első könyveinek magyar fordítását (Genezis; Bírák könyve 2015–19 között) Fehér Tivadar szabadkai egyházmegyés pap és bibliakutató fordította magyarra és adta ki. A magyar szentíráskutatás nagy hiányát pótolja munkájával. Septuaginta Hungarica címen Gyulafehérváron és Kolozsvárt katolikus és protestáns szervezésben immár negyedik alkalommal tartanak konferenciát (2017; 2019; 2022 után) Oláh Zoltán és más erdélyi teológusok. Az idei tanácskozás 2024. november 8–9-én a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben lesz.

Forrás: Szent István Tudományos Akadémia

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír