Az OREKO volt az első magyarországi konferencia a resztoratív eljárások pedagógiai alkalmazásáról és tapasztalatairól.
A konferencia nyitóreferátumát Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök tartotta meg, bemutatva, hogy az új módszerek bármennyire is megnyerőek, de nem elégségesek, ha figyelmen kívül hagyjuk a nevelés transzcendens összetevőit, és az új eljárások nem táplálkoznak a keresztény nevelés történeti tapasztalataiból. Ugyanakkor szükség van a megújulásra, az újabb tudományos ismereteket követő korszerű módszerek alkalmazására.
A tudományos rendezvény a SZEGEPI, az egyházmegyei pedagógiai intézet pedagógus-továbbképzési programja, de kapcsolódik az irgalmasság szentévéhez is. A tudományos tanácskozás tárgya – a resztoratív eljárások alkalmazása – jól kapcsolódik az egyházmegyei pasztorális helynökség januári témájához, ami az irgalmasság első lelki cselekedete, a bűnösök megintése.
Kozma Gábor rektor, a Gál Ferenc Főiskola Neveléstudományi Intézetének vezetője előadásában bemutatta, hogy a resztoratív pedagógiai eljárások hogyan alkalmazhatók a keresztény nevelés gyakorlatában, éppen a közösség támogató erejére alapozva.
A resztoratív eljárások a közösségek pozitív működésének elősegítését, kohéziós erejének, helyes egyensúlyának megteremtését célozzák, a megbánás, a megbocsátás, a jóvátétel és a tolerancia gyakorlásával. A középpontban tehát a közösség áll, magas fokú kontrollal és erős támogatással. Az azonnali beavatkozásnak több célja van: a sérült személyközi kapcsolatok mielőbbi helyreállítása, a megbélyegzés és a kirekesztettség elkerülése, valamint a sértett érzelmi és más szükségleteinek kielégítése. Így elkerülhető a szabályszegő általában megszokott, például agresszív reakciója. Másfelől a sértett érdekei is képviseletet kapnak, és a tettre adott válasszal a közösség támogatja és értékeli az elkövető pozitív tulajdonságait, amire támaszkodhat a jóvátétel során. A resztoratív eljárásban fontos, hogy az elkövető már az esetről szóló megbeszélés, az úgynevezett konferencia előtt beismerje tettét. Az elkövetőnek azonban nem elszigetelten kell szembenéznie bűnösségével, a konferenciabeszélgetés során azok veszik körül, akik szeretik őt és törődnek vele, tehát támogatást kap és kontrollt is: a kettő együttesen segíti a bajba jutott elkövetőt. Vagyis ennek a resztoratív eljárásnak jellemzője, hogy visszaadó, helyreállító, helyrehozó, visszahelyező – békét, nyugalmat teremtő.
A konferencia elnöke Csomortáni Zoltán adjunktus, klinikai szakpszichológus, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Intézetének és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanára volt, aki más előadókkal – köztük az üzenetet küldő Negrea Vidiával, Tikász Sándor dandártábornokkal, a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokával, valamint Petróczi Erzsébet főiskolai tanárral, Kecskeméti Mária új-zélandi kutatóval – együtt osztotta meg a magyarországi és nemzetközi szakértői tapasztalatokat a resztoratív eljárások alkalmazásáról.
A rendezvénynek több mint százhatvan résztvevője volt az ország különböző köznevelési, felsőoktatási és szakmai intézményeiből, közülük 112-en olyan pedagógusok, aki a továbbképzésre is regisztrálták magukat. A következő OREKO jövőre lesz, addig is pedagógiai-pszichológiai műhelymunka keretében fejlesztik a resztoratív eljárások hazai alkalmazását, és az ismereteket megjelenítik a pedagógusképzések és szakmai fejlesztések gyakorlatában.
Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria




