Pozsonyban a ’88-as gyertyás tüntetésre emlékeztek

A huszonhét évvel ezelőtti tüntetést a „földalatti” egyház szervezte az emberi jogok és a hívők jogainak be nem tartása miatti tiltakozásul. A megmozdulást, amely az 1968-as prágai tavasz elfojtása utáni Csehszlovákiában a legjelentősebb – a kommunista államhatalom elleni – rendezvény volt, a kommunista karhatalom vízágyúkkal és gumibotokkal verte szét. A tüntetés évfordulója Szlovákiában 1993 óta az emberi jogokért folytatott küzdelem emléknapja, ezen a napon rendszerint több megemlékezést is tartanak.

A szerda esti megemlékezést a Keresztény Intézmények Fóruma (FKI) szervezte, az egyebek mellett a totalitárius rendszerek bűntetteinek dokumentálásával foglalkozó Nemzeti Emlékezet Intézetével (ÚPN) együttműködve. Andrej Kiska szlovák államfő vállalt védnökséget felette, aki még a délelőtt folyamán szimbolikus gyertyagyújtással emlékezett az évfordulóra.

A megemlékezésen – amelynek mindössze száz-kétszáz, főként idősebb résztvevője volt – több politikus és ismert közéleti személyiség is megjelent. Beszédet mondott Stanislav Zvolenský, a pozsonyi főegyházmegye érseke, a Szlovák Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Ivo Nesrovnal, Pozsony főpolgármestere, illetve Ondrej Krajniak, az ÚPN vezetője és Martin Bútora, a szlovák államfő tanácsadója, korábbi washingtoni nagykövet is.

Zvolenský felidézte a huszonhét évvel ezelőtti eseményeket, majd méltatta a békés megmozdulás résztvevőinek kiállását, akik – mint mondta – „készek voltak szembemenni az árral”, s ennek a kiállásnak az emléke olyan erőt adó üzenet, amelyre mindig szükség van. Ugyancsak a kiállás fontosságát hangoztatta beszédében Pozsony főpolgármestere, aki felidézte: akkor többen a félelem miatt nem vettek részt a megmozduláson, de voltak, akik legyőzték félelmüket, és ők példaként kell, hogy álljanak a jelen és a jövő nemzedékei előtt is.

A megemlékezés szentmisével folytatódott, majd az 1988-as események egykori helyszínén közös imával zárult.


Az 1988-as „gyertyás tüntetés” célja az volt, hogy békés tiltakozással érje el a katolikus püspökök kinevezését (a püspöki székek betöltésére tett vatikáni javaslat csehszlovák részről való elutasítása ellen való tiltakozás – a szerk.), valamint a teljes vallásszabadság és a polgári szabadságjogok betartását. A megmozdulás az akkori párt és államhatalom széles körű ellenintézkedései dacára is létrejött, becslések szerint mintegy 3-4 ezren vettek részt rajta. A rendőrség fokozott jelenléte mellett zajló tüntetés eleinte békésen folyt, ám nem sokkal a rendezvény tervezett vége előtt a karhatalom távozásra szólította a tüntetőket, majd vízágyúk és könnygázgránátok, valamint kutyás, gumibotos rendőrök bevetésével „feloszlatták” a tömeget.

Fotó: TASR, Új Szó

Magyar Kurír