A rendezvények január 30-án A sokoldalú Dobszay című tudományos konferenciával kezdődnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) Egyházzene Tanszékének szervezésében. A helyszín a Régi Zeneakadémia kamaraterme, ahol a tudományosság mellett elsősorban Dobszay László (1935–2011) személye és egyénisége kerül a központba.
Január 31-én az MTA Zenetudományi Intézetében folytatódik a tanácskozás, A gregoriánkutató Dobszay című emlékkonferencián a magyar tudósok mellett nemzetközi kutatók is előadnak. A rendezvényt Hamburger Klára és Halász Péter zenetudósok nyitják meg.
A tudományos ülések mellett több koncert színesíti a programot, január 31-én a Zeneakadémia Egyházzenei Tanszékének kórusa, a Schola Academica Gregorián énekek Dobszay magyar szövegeivel címmel ad koncertet a budavári evangélikus templomban. Február 1-jén, vasárnap délután kortárs zeneszerzők művei – köztük Dobszay László vonósnégyese – hangzanak fel a Régi Zeneakadémián, este Dobszay László Szűz Mária-miséjét a Budapesti Énekes Iskola kórusa szólaltatja meg az Ávilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplomban. A sorozat február 2-án ugyanezen a helyszínen zárul, ekkor a neves zenetudós születésnapja alkalmából a Schola Academica Gyertyaszentelő Boldogasszony miséjét fogja énekelni.
Dobszay Ágnes, az Egyházzenei Tanszék vezetője elmondta, a szervezéskor a legfőbb szempont az volt, hogy mindazok a területek – előadóművészet, zeneművészet, zenetudomány és pedagógia – megjelenjenek a programsorozatban, amelyeken Dobszay László alkotott.
„Mind az Egyházzenei Tanszék, mind a Zenetudományi Intézet arra törekszik, hogy a Dobszay László által megkezdett tudományos, művészi és pedagógiai munka tovább folytatódjon” – hangsúlyozta.
Dobszay László Szegeden született 1935-ben. Történelem- és irodalomtanulmányokat folytatott a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, tanárai között volt Kodály Zoltán is.
1990-ben a Zenetudományi Intézet Népzenei Osztályának, még ugyanabban az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola újonnan alapított Egyházzene Tanszakának vezetője lett.
Életét elsősorban a tudományos és pedagógiai munka töltötte be, 2008 decemberében mégis elfogadta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztét, amelyről végül 2011. április 20-án mondott le, mivel méltánytalannak tartotta, hogy a testület nevesítve nem került bele az új alaptörvénybe.
Dobszay László nemcsak a gregorián zene kutatásában, hanem a zenepedagógia, a jelenkori liturgikus zene és az előadóművészet terén is kiemelkedőt alkotott. Az életének 77. évében elhunyt zenetörténészt gyászmiséjén a „Kodály utáni magyar zenepedagógia legnagyobb alakjának” nevezte Batta András, a Zeneakadémia akkori rektora.
A konferenciák részletes programja a Zeneakadémia honlapján található meg.
Fotó: Epa.oszk.hu
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria