Régészeti felfedezéseiről beszélt előadásában Záhi Havássz a Pázmányon

Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora, valamint Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárának köszöntője után Záhi Havássz Piramisok, múmiák és Kleopátra: új felfedezések című nyilvános előadását az egyiptomi műemlékvédelem helyzetét bemutatva kezdte meg, kitérve a 2011-es forradom időszakára is.

Záhi Havássz felidézte, hogy a forradalom napjaiban élőlánccal próbálták megvédeni a kairói Tahrír téren álló Egyiptomi Múzeumot a fosztogatóktól, egy nagyobb csoport azonban január 28-án éjszaka az épület tetején található üvegablakokon keresztül leereszkedett a kiállítótérbe, és számos kincset megrongált.

A régész elmondása szerint a forradalmat követő időszakban sem javult a helyzet: a közbiztonság romlásával őrizetlenül maradtak a régészeti lelőhelyek és műemlékek, rengetegen kezdtek illegális ásatásokba kincseket keresve. A pénzhiány miatt számos műemlék, köztük III. Ramszesz fáraó sziklasírjának állapota is romlott a Királyok völgyében.

„Egyiptom mára azonban teljesen biztonságossá vált, és a gazdaságunknak szüksége van a külföldi turistákra, akik nélkül nem tudjuk helyreállítani és megőrizni sokat szenvedett műemlékeinket” – hangsúlyozta Záhi Havássz.

Az egyiptológus saját ásatásai közül kiemelte az I. Széthi fáraó sziklasírjában végzett kutatásait. A Királyok völgyében található temetkezési helyen évekig tartó munkával sikerült feltárni és megtisztítatni egy több mint 170 méter hosszú, sziklába vájt folyosót. A régészek által belülről fémkeretekkel megerősített járat végén sokan egy újabb sírkamrát sejtettek, ám végül kiderült, hogy a folyosó a fáraó halála miatt befejezetlen maradt.

„Egyszer kilenc órát töltöttem a levegőtlen járatban, annyira kimerült voltam, hogy ha nem segítenek a munkatársaim, talán sosem jövök vissza a felszínre” – mesélt élményeiről.

Záhi Havássz szerint elképzelhető, hogy hasonló rejtett belső terek várnak még felfedezésre a XIX. dinasztiába tartozó többi uralkodó sziklasírjaiban is. „Komolyan hiszek abban, hogy I. Széthi fiának, II. Ramszesznek a sírja is rejthet egy most még ismeretlen járatot” – tette hozzá.

A régész kitért a Tutanhamon múmiáján végzett komputertomográfiás (CT) és DNS-vizsgálatokra is, amelyek segítségével többek között sikerült megállapítani, hogy a fiatalon elhunyt fáraóval nem merénylet, hanem baleset végzett. Emellett azt is bizonyították, hogy Tutanhamon apja a vallásreformjáról ismert Ehnaton volt.

Hasonlóan fontos felfedezésként beszélt Záhi Havássz Hatsepszut uralkodónő múmiájának azonosításáról is, akinek korábban már megtalálták egyik őrlőfogát és a máját egy nevét viselőt temetkezési edényben. A leletet DNS-vizsgálatok és háromdimenziós szkenner segítségével huszonöt múmia fogsorával vetették egybe, míg végül sikerült azonosítani az eredmények alapján cukorbetegségben szenvedő fáraónő maradványait.

A régész szintén kitért a III. Ramszesz múmiáján végzett CT-vizsgálatokra is, amelyek kimutatták, hogy az uralkodó halálát gyilkosság, a nyakán éles pengével ejtett mély seb okozta. Azonosították a fáraó egyik fiát is, akinek maradványain jól láthatóak a kínhalál nyomai, Záhi Havássz szerint saját magát akaszthatta fel a merényletben való részvétele után.

Előadása zárásaként a számos dokumentumfilmből is ismert Záhi Havássz elmesélte, hogy eredetileg jogásznak készült, csak véletlen folytán lett végül régész: „Nem szerettem a jogot, amikor viszont először jártam ásatáson, és segítettem letisztítani egy szobrot, egyből tudtam, hogy megtaláltam a szerelmemet, a régészetet.”

„A fiataloknak mindig azt mondom: ha csak kedvelsz vagy szeretsz valamit, az nem elég. Ha viszont szenvedélyesen csinálsz valamit, abból nagy dolgok születhetnek” – hangsúlyozta az egyiptomi régész.

Záhi Havássz pázmányos diákok körében

Fotó: Artsjournal.com, PPKE BTK Facebook-oldala

Magyar Kurír