Remete Szent Pálra emlékezett a pécsi pálos közösség

2019. január 19. szombat, 19:59

A pálos rend névadójának és védőszentjének, Remete Szent Pálnak ünnepét tartották január 15-én a pécsi Szent Imre-templomban. A szentmisén, rendi hagyomány szerint, a pálos szerzetesek megújították fogadalmukat. A szertartás végén megáldották a gyermekeket.

A szentmisét Csóka János tartományfőnök mutatta be. A pécsi szerzeteseken és a híveken kívül az ünnepen részt vett Borsos József márianosztrai pálos szerzetes, valamint Mayer Mihály nyugalmazott pécsi megyéspüspök, pálos konfráter.

A liturgikus zenei szolgálatot a pálos szkóla (Schola Sancti Pauli) látta el, Fodor Gabriella vezetésével.

Csóka János ünnepi homíliáját azzal a gondolattal indította, hogy Remete Szent Pál életpéldája valószínűleg kevés embert ragad meg. Sivatagban élt, magányosan. Pont ettől menekülünk. Mi volt az, ami kilencven éven keresztül megtartotta őt ebben az életformában? – tette fel a kérdést a tartományfőnök.

Remete Szent Pálnak olyan, mély és eleven kapcsolata volt Jézus Krisztussal, amely nem pusztán abból az elméleti igazságból táplálkozott, hogy Isten mindenhol jelen van, hiszen ez nem lett volna elég ahhoz, hogy kilencven évig kitartson a magányban – fejtette ki a szónok. – Példája elsődlegesen arra tanít minket is, hogy átgondoljuk, van-e személyes, bensőséges kapcsolatunk a mindenhol jelen lévő Úrral. Tudjuk-e, hogy ez olyan mértékben lehetséges, hogy életet lehet rá építeni, hogy ez tud annyira megerősítő, valóságos lenni, hogy megadja mindazt, amit egy igazi emberi kapcsolat – sőt sokkal többet is annál? Szent Pál erre alapozta életét, és mindezt a halála előtti pillanatban sem bánta meg: derűvel, elégedetten lépett át az örökkévalóságba.

Példája arra tanít, hogy számunkra is adva van ez a személyes, meghitt kapcsolat Istennel. Erre a kapcsolatra építve Szent Pál be tudta futni azt a küldetést, amire Isten őt hívta. Tudott olyan szigorú életet élni, amilyet szeretett volna, de enélkül nem lett volna hozzá ereje. Erre a kapcsolatra építve mi is be tudjuk futni azt a pályát, amire Isten hív bennünket, lesz erőnk ahhoz a lemondáshoz, amelyre a saját küldetésünkhöz szükségünk van – hangzott el Csóka János pálos tartományfőnök prédikációjában.

Az ünnepi szentmisén – rendi hagyomány szerint – a pálos szerzetesek megújították fogadalmukat.

A szentmise végén Remete Szent Pál ereklyéjével megáldották az ünnepen jelen lévő gyermekeket.

A gyermekek megáldásának eredetét keresve Nagy Lajos királyig kell visszamennünk a magyar történelemben: Nagy Lajos 1378-ban háborút indított Velence ellen, amely győzelemmel zárult. Az ezt szentesítő torinói békeszerződés egyik pontja kötelezte Velence városát Remete Szent Pál ott őrzött holttestének átadására. Mindez egyértelműen tanúsítja Nagy Lajos pálosok iránti elkötelezettségét.

Az ereklyék az akkori pálos főmonostorba, Budaszentlőrincre kerültek, amely ennek köszönhetően az ország egyik legnépszerűbb zarándokszentélyévé lett. Nagy Lajos király az ereklye magyar földre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, és ettől kezdve a thébai sivatag szentjét Magyarország társvédőszentjeként tartották számon.

A szent ereklyéjénél sok csodálatos gyógyulás történt, elsősorban a gyermekek körében, ezért vált hagyománnyá a pálos rendben az, hogy Remete Szent Pál ünnepén az ő ereklyéivel áldják meg a gyermekeket.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Vezető híreink – olvasta már?
varszegi-asztrik-puspokke-szentelesenek-harmincadik-evfordulojat-unnepeltek-pannonhalman
Várszegi Asztrik püspökké szentelésének harmincadik évfordulóját ünnepelték Pannonhalmán

Harminc évvel ezelőtt, 1989. február 11-én szentelte Várszegi Asztrik bencés szerzetest négy paptestvérével együtt püspökké Paskai László bíboros Esztergomban. A pannonhalmi bencés szerzetesközösség február 15-én ünnepi szentmise keretében adott hálát Várszegi Asztrik püspökké szenteléséért.

16:42
a-legfontosabb-amit-tudnunk-kell
A legfontosabb, amit tudnunk kell

Évközi 6. vasárnap – Gondolatok az evangéliumhoz (Lk 6,17.20–26)

16:00