Segítség demens időseknek és családjaiknak

2015. június 29., hétfő | 21:06

Hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az első budapesti Alzheimer Café elnevezésű eseményt a Centrál Kávéházban, június 29-én. Nemzetközi minta nyomán a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat és a Szociális Klaszter Egyesület indította el hazánkban a hiánypótló programot.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Az INDA – Demenciáról másként! elnevezésű, európai uniós forrásból megvalósuló projektet azért hívták életre, hogy a szociális és egészségügyi ellátórendszerben dolgozóknak megalapozott tudásuk legyen a demenciával járó fizikai, pszichés és szociális változásokról. A szeretetszolgálat és a Szociális Klaszter Egyesület által közösen irányított projekt kínálta képzés után a tervek szerint háromszáz szakember tud majd felvilágosítást és szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak és családjaiknak.

Egervári Ágnestől, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat főigazgatójától megtudhattuk az INDA mozaikszó jelentését: Interperszonális Demencia Alapprogram.


Azért pályáztunk az uniós programra, mert szeretnénk felhívni a figyelmet a köztünk élő, demenciában szenvedő idős emberekre – fogalmazott a főigazgató asszony, majd bemutatta a betegséget, amit a XXI. század járványának is neveznek.

A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlását jelenti. Jellemzően időskori betegség. Társadalmunk elöregszik, mind több az idős ember, ugyanakkor a várható életkor is kitolódott. A demencia azonban nem természetes velejárója az öregedésnek. Tünetcsoportról van szó, amelynek hátterében többféle betegség található. Ezek közül a legismertebb az Alzheimer-kór. Az egy-másfél évtizedig húzódó krónikus betegség végén az alzheimeres beteg teljes ellátásra szorul. Fontos az odafigyelés, ugyanis a kór lefolyása megfelelő kezeléssel lassítható, részben visszafordítható, ám sajnos nem gyógyítható. A szeretetszolgálat maga is szervez memória-szűrővizsgálatot.


„Az a tervünk, hogy a program végére INDA-pontok működjenek országszerte, amelyeken információs anyaggal szolgálunk majd az érintetteknek” – vázolta a jövőt Egervári Ágnes, majd kifejtette: ez a betegség nem kizárólag egyetlen embert érint, hiszen egész családok kénytelenek szembesülni vele.

A pályázatban a szeretetszolgálat mellett részt vállalt a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága, a Ferences Szegénygondozó Nővérek, a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje, a Szociális Missziótársulat, valamint a nyergesújfalui Szent Mihály-plébánia.


Dr. Tariska Péter Ph. D. neurológus, pszichiáter és geriáter szakorvos Kortünet vagy kórtünet? címmel megtartott előadásában külföldi példát hozva megjegyezte, hogy az Egyesült Államokban az Alzheimer-kórban szenvedők ötven százalékánál nem ismerik fel a betegséget, míg a brit felnőttek kétharmada képtelen különbséget tenni a demencia és az öregedés között.

Nagyon nehéz az öregedés és a szellemi hanyatlás közti határ meghúzása – mondta az orvos. – A demencia sajnos igen szerencsétlen kifejezés, ugyanis a mens, mentis észt, értelmet jelent, de fosztóképzővel esztelenséget elbutulást. Azt sugallja, mintha minden képessége elveszne az érintettnek, holott ez nincs így.


Tariska doktor kiemelte: a jóindulatú feledékenység életkori sajátosság, amelynek előrehaladottabb állapota az emlékezetzavar, ami még mindig nem kuszálja össze az ember napi életvitelét, legföljebb többször rákérdez ugyanarra. A szellemi hanyatlás sem betegség, hanem tünetcsoport. Ekkor jelentősen hanyatlik az emlékezet, megbomlik az időbeli tájékozódás, beszédképesség, ítélőképesség-zavar jelenik meg.

Ez már nem része az élettani öregedésnek – hangsúlyozta Tariska Péter, aki rámutatott: Magyarországon a több mint 160 ezer demens állampolgár kétharmada egyedül él.


Dr. Menyhárt Miklós, bőnyi háziorvos, aki elsőként fogott francia mintára Alzheimer kávézó szervezésébe, emlékeztetett: a dél-európai országhoz hasonlóan – ahol havonta tartanak klubfoglalkozásokat a kórban szenvedőknek és családtagjaiknak – ők közel egy esztendeje biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hozzátartozók szakemberekkel és egymással megoszthassák tapasztalataikat.

Az első fővárosi rendezvény további részében a jelenlévők idézték fel, mi mindent kellett átélniük demens családtagjaikkal.


A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálatot 1950-ben alapította a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A szeretetszolgálat elsődleges célja a szerzetesrendek feloszlatása miatt ellátás és fedél nélkül maradt idős, beteg szerzetesekről, apácákról való gondolkodás volt. A későbbiekben, egyetlen katolikus szervezetként, az állam támogatta intézményhálózatuk bővítését. 1989-ben kizárólag a szeretetszolgálat égisze alatt működhettek az egyre szaporodó karitatív szervezetek. A rendszerváltozás után, 1991-ben kapta vissza az államtól egyházi jellegű otthonainak felügyeletét és üzemeltetési jogát.

Fotó: Lambert Attila

Ditzendy Attila/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Hazai
hirdetés
Vezető híreink – olvasta már?
elo-orokseg-piarista-multidezes-budapesten
Élő örökség – Piarista múltidézés Budapesten

„A piarista múlt jelene” címmel tartottak könyvbemutatóval, könyvtár- és múzeummegáldással, valamint kiállításmegnyitóval összekötött rendezvényt a budapesti Piarista Központban április 25-én a Piarista Rend Magyar Tartományának központi gyűjteményei.

16:26
van-kozunk-hozzad-nazareti
Vecsei Miklós: Van közünk hozzád, Názáreti

„Kilenc hónappal ezelőtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pajzsára cseréltük a korábbi állami fenntartó cégtábláját az egykori gödi Topház bejáratán. A második héten szolgálatra jelentkeztem az intézménybe, tizenkét órás ügyeletet vállaltam...” Vecsei Miklós írását olvashatják az alábbiakban.

14:48