Speciális módszerrel restaurálják Magyarország legidősebb nagyharangját

„Ez a hatalmas harang 1725 óta egyszer sem hagyta el a Szent Mihály-főszékesegyház tornyát” – mondta Most Balázs nemzetközileg elismert harangszakértő a veszprémi Szentháromság harangról. A főszékesegyház északi tornyában, 47 méter magasan függő harang gróf Esterházy Imre veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek megrendelésére Franz Ulrich Scheichel harangöntő mester bécsi műhelyében készült 1723 és 1725 között.

Az „Öreg Mihályként” is emlegetett harang mind korának, mind méretének köszönhetően kiemelkedő alkotás. Magyarország nagyharangjai közül ez a legidősebb, így tömegéről nincsenek pontos adatok, ám a szakértők becslése szerint körülbelül 3400 kilogrammos lehet, alsó átmérője pedig meghaladja a 170 centimétert. A monumentális harangot még a főszékesegyház 20. század eleji átalakításakor sem mozdították el a helyéről, pedig a tornyok külső megjelenését megváltoztatták. A szintén Bécsben készült másik három harangot később hadi célokra elkobozták, ám az „Öreg Mihály” műértéke már akkoriban is különlegesnek számított, így mindvégig elkerülte a rekvirálást.

A Szentháromság harang állapota az elmúlt évtizedekben leromlott. „Az 1930-as években új harangnyelvet készítettek, és egy nem megfelelő lengőszerkezet, egy megtört vonalú acél harangjárom került rá, ami miatt nagyobb a repedés kockázata, és az addig megszokotthoz képest a hangzás is előnytelenebb lett. A harang bronzkoronáját lefűrészelték, helyette hat csavarral rögzítették a járomhoz. Ezek a csavarok száz éve folyamatosan rozsdásodnak, rossz állapotban vannak, a harang hangját ezért egy ideje nem hallhatjuk, nehogy még nagyobb kár keletkezzen” – magyarázta Most Balázs.

A Veszprémi Főegyházmegye nagyberuházása keretében hamarosan restaurálják a főszékesegyház nagyharangját. „Egy speciális módszerrel, heteken át hevítik a harangtestet 800 Celsius-fokosra, és egy hőpajzs alatt tartva, különleges hegesztési módszerrel szüntetik meg a csavarok helye körüli repedéseket, illetve egy új, az eredetihez hű bronzkoronát készítenek, majd ezt is visszahegesztik a harangra” – emelte ki a szakértő. A nagyharangnak a javítást követően új harangszéket – jármot és nyelvet – készítenek, így eredeti hangzását visszanyerve jelzi majd 2025-ben a Szent Mihály-főszékesegyház felszentelésének évfordulóját.

A várnegyed három templomában eredetileg tizenkét harang volt: a főszékesegyházban hat, a Szent Imre (piarista) és a Szent István (ferences)-templomban további három-három, legtöbbjük azonban nem vészelte át a két világháborút. A ferences templom tornyából a második világháború idején két harangot is elvittek, így jelenleg csak a legkisebb, 1932-ben készített harang szól. Ugyanígy maradt magára a Szent Imre-templom egyik harangja is, amely 1839-ben került a helyére. A 200 kilogramm súlyú, eredeti állapotban megmaradt harang különlegessége, hogy a mai napig hagyományos módon, kézi erővel lehet megszólaltatni.

A veszprémi várnegyed megújítása során 2025-re a három templomba mind a tizenkét harang visszakerül. A ferences és a piarista templom tornyaiba új harangszékeket helyeznek el, és kicserélik a harangokat mozgató berendezéseket, valamint az óraütő kalapácsokat is. A beruházást követően a várnegyed harangjait központilag is lehet majd működtetni, így különleges zenei élményben lesz részük a várba látogatóknak.

Tavaly elkészült a várnegyed megújításában érintett 18 épület homlokzati és tetőszerkezeti munkája. Az év második felében 13 épületben zajlottak restaurátori, illetve a belső tereket érintő munkálatok. A szakemberek jelentős előrehaladást értek el a piarista rendházban, a ferences rendházban, a Szent István-templomban és a kisszemináriumban, míg a Szent Mihály-főszékesegyházban az altemplomban zajlottak restaurátori kutatások.

2024-ben tovább haladnak a munkálatok, ezzel párhuzamosan folytatódik a Veszprémi Főegyházmegye által indított Work in Progress programsorozat, amely a várnegyed megújítási munkálatainak kulisszái mögé nyújt betekintést kiállításokkal és vezetett sétákkal.

További információk a beruházásról ITT olvashatók, videoanyagok ITT nézhetők.  

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír