Szabó Tamás elnök: A Mária Rádió örömet ad

2016. január 15. péntek 10:55

Tíz éve, 2006. január 15-én kezdte meg az örömhír sugárzását a Mária Rádió. Az ünneplő médiumról a létrehozóval, Szabó Tamás elnökkel beszélgettünk.

– Ha valaki egy olyan műsortervvel állna elő egy kommunikációs szakembernek, hogy önkéntesek közreműködésével hozzon létre egy rádiót, és önkéntes adományokból fogják fenntartani, száz emberből 99 visszadobná, és az a századik is erőteljesen gondolkodna rajta. Ehhez képest a Mária Rádió tíz éve működik, ha nem is minden problémától mentesen. Hogy lehetett idáig eljutni, még akkor is, ha a világ más országaiban is él ez a konstrukció?

– Ilyen nincs, ez nem fog működni, mert nem tud működni – mondta is nekem egy kedves, kommunikációban dolgozó amerikai barátom, miután elmondtam neki, hogy a készülő rádiót nem az egyház fogja finanszírozni, és nem is reklámbevételből fog megélni, hanem a hallgatók fognak támogatni minket. Szerintem örömöt ad az embereknek a munka, a szolgálat öröméért vannak itt, amelyben benne van az Úrtól kapott felelősség, hogy hirdetni kell az evangéliumot a világ végéig. A műsorkészítőink, köztük sok felnőtt megtérő, örülnek, ha átadják tudásukat egy témában, az emberek meg örülnek, ha megkapják ezt. Nagyon fontos az a közeg is, amelybe a műsor készítői kerülnek. Úgy tapasztalom, nagyon szeretnek ide járni a papok, mert itt nincsenek elvárások, csak ami az igazi hivatásuk, azt kell nyújtaniuk: kicsit foglalkozni az emberekkel, kicsit tanítani. Megélik azt, hogy tovább tudják adni önmagukat egy nagyon szép dologért.

Az anyagi rész működésével kapcsolatban bennem is súlyos kétségek voltak, mert azért Lengyelországban, Bajorországban vagy Olaszországban más vallási közeg van. A kilencedik hónapra azonban önfenntartóvá vált a rádió. Hogy szükség van ránk, arra igazolás, hogy az emberek összedobják a pénzt, s ráadásul nem gazdag emberek adják össze, hanem évente 25 ezer támogatótól, gyakorlatilag a szegény asszony két fillérjéből tevődik össze a költségünk. Emiatt is nagyon erős a kapcsolat hallgatóinkkal: ha hibázunk, azonnal meghúzzák a fülünket – nevelve vagyunk.

– A rádió csodaszerű létéhez az is hozzátartozik, hogy nem olyan régen szünetelt a legtöbb embert elérő, budapesti frekvencia. Hogy élték ezt meg a műsorkészítők és a rádióhallgatók?

– A sugárzási jogokért folytatott versenyben olyan erős a harc, hogy a megnyert pályázatunk ellenére – mivel a bíróság elmarasztalta a döntést hozó Médiatanácsot – nem kezdhettük meg a sugárzást. Azt mondtuk: mi nem megyünk bíróságra, hanem az emberekhez fordulunk. Imahadjáratot indítottunk, hogy a Mária Rádió tovább tudjon működni. Néhány nap alatt tízezer ember írta alá azt a levelet, amelyet a Médiatanács elnökének adtunk át, hogy segítsenek a megmaradásban; több mint száz jeles megszólalónk személyesen is levelet küldött. Egészen megrázó volt, hogy három nap alatt negyedévnyi működési költséget adományoztak a hallgatók. Ez az önkéntes munkatársak számára szolgálatuk megerősítése, majdhogynem katartikus élmény volt. E sok jelzés hatott a Médiatanácsra is, így ideiglenes frekvenciákon tudunk sugározni. Miután tíz frekvenciaszerződésünk lejárt a közelmúltban, ezért tíz pályázatunk van folyamatban. Jó jel, hogy az első három esetében a héten döntött a Médiatanács, hogy a miénk lehet a sugárzási jog. Sokszor éreztem a rádióval kapcsolatban, hogy emberi erővel, tehetséggel, okossággal, zsenialitással, kapcsolatokkal ezt nem lehet megcsinálni, de valaki mintha söpörné az utat. Én ezekkel a történésekkel tanúsítom, hogy ez nem emberi mű, ez a Szűzanya rádiója.

– Hogyan épül fel a műsorszerkezet?

– Három csomagból az első az ima és a liturgikus műsorok csomagja: mindennap végigmegy például a zsolozsma, elmondjuk a rózsafüzéreket, mindennap van szentmise élőben és ide tartozik a katekézis is. A második csomag a tanítás: biblikum, a kétezer év tudásának kibontása. A harmadik műsorcsoportunk az életvezetés, vagyis különböző élethelyzetben levő emberek segítenek megélni a keresztény hitet társaiknak: van műsor az időseknek, fiataloknak, gyermeket váróknak, kisgyermekeseknek, van meseműsor, de mondjuk az alkoholistáknak is adás, drogmisszió. Egy hónapban az imaműsorok nélkül is 150 önálló műsorelem van, ami meglehetősen soknak mondható.

Mielőtt elindultunk, féltem, hogy a különböző harcos vallásos elképzelések harci tereppé fogják változtatni a rádiót, támadni fognak bennünket, mert nem az ő szavukat mondjuk. Nem történt ilyen, hál Istennek, és azzal együtt, hogy katolikus rádió vagyunk, más egyházaknak is teret adunk, ha nem a vita céljából jönnek. Például Gyökössy Bandi bácsinak, a reformátusok talán legnagyobb lelki vezetőjének az előadásai már tíz éve minden héten mennek folyamatosan.

– A Mária Rádió örömöt, örömhírt sugároz, hogy látják, mennyire van a ma embere erre kiéhezve?

– A magyar társadalom nagy része nem vallásos, abban az értelemben, hogy nem találkozott a vallás élményével, legfeljebb annak lesajnálásával, kifigurázásával. Azt tapasztalom, hogyha rátalál a rádióra, nem megy el, mert amit hall, az igaz. Lehet, hogy nem így él, de a nálunk hallottakat el tudja fogadni igaznak. A másik, ami gyakorlatias: nálunk nincs reklám, nincs politika, nincs benne az a hír, amit mindenütt lehet hallani, és a rádió zenéje is különleges és nem bosszantja az embert. Emiatt a nem vallásos emberek is széles körben hallgatják a rádiót, sőt egy halom történetünk van a megtérésekről.

A műsor szerkezetét tekintve én is aggódtam, hogy két óra rózsafüzér nem lesz-e sok naponta. Erre a legnagyobb válasz az, hogy a 15 órás irgalmasság rózsafüzére a leghallgatottabb műsorunk interneten. Márpedig az internet nem a jó halál kegyelmére felkészítő felület.

– A Mária Rádió révén nemcsak az önkéntes munkatársak, de a hallgatók is egyfajta közösséget alkotnak.

– A Mária Rádió csapata koncentrikus körökből áll: van az egyesület 20-30 tagja, a hét alkalmazottat jelentő törzs és az általuk koordinált ezer önkéntes. De nagyon erős a futárok 300 fős közössége is, akik a negyvenezres példányban megjelenő havi hírlevelet viszik ki hallgatóinknak, ők vannak velük személyes kapcsolatban, a legtöbb visszajelzés rajtuk keresztül érkezik. Nyolc helyen van vidéki szerkesztőségünk, azt látjuk, hogy a stúdiók hozzájárultak az ottani keresztény közösségek újjászerveződéséhez. Emellett tudatosan keressük, mit lehet a közösségépítésben tenni, például különböző versenyeket rendezünk, most éppen szakrális színjátszó versenyt, de hirdettünk korábban Mindszenty-versenyt vagy zeneszerzőversenyt is. Ugyancsak emiatt is szervezünk, támogatunk zarándoklatokat.

– A Mária Rádió Világhálózatának többi tagjával milyen a kapcsolatuk?

– Annak idején tizenötödikként csatlakoztunk a hálóhoz, amely ma már több mint hetven taggal rendelkezik. Ezen belül van egy magyar család, amelynek a magyarországi adón kívül tagja a délvidéki, az erdélyi és a felvidéki önálló magyar Mária Rádió. Ezekkel nagyon szoros, napi szintű az együttműködés, rengeteg a műsorcsere, sok a közös program. Délvidéken az a veszély fenyegetett, hogy megszűnik az adás, mert önmaguk nem tudják finanszírozni, és a világcsaládnak is nehezére esett. Az itthoni közönség segítségét kértük, akik egy hétvégi gyűjtésen végül fél évnyi működési költséget adtak össze. Erre a kiállásra óriási szükségük volt a külhoniaknak.

A magyarországi tízéves fennállása alkalmából Erdő Péter bíboros hálaadó szentmisét mutat be a Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templomban január 16-án, szombaton 12.30-tól a rádió munkatársainak, önkénteseinek és hallgatóinak jelenlétében.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink - olvasta már?
papszentelest-unnepeltek-hajduboszormenyben
Papszentelést ünnepeltek Hajdúböszörményben

Kocsis Fülöp érsek-metropolita Szent Anna elhunytának ünnepén, július 25-én áldozópappá szentelte Boros András diakónust szülővárosában, Hajdúböszörményben.

2016. július 26. kedd
bojte-csaba-szent-kristof-vezessen-minket-az-irgalom-es-josag
Böjte Csaba: Szent Kristóf vezessen minket az irgalom és jóság partjára

Szent Kristófra emlékezve a zarándokok, utazók és a járművek megáldásával ünnepeltek az egybegyűltek Szántódpusztán július 23-án. A búcsún a Csillagösvény elnevezésű missziós körutat járó Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar énekelt, a szentmisét Böjte Csaba mutatta be.

2016. július 24. vasárnap