Száz éve tette közzé XV. Benedek pápa az „értelmetlen vérfürdő” ellen írott levelét

A háború az Osztrák–Magyar Monarchia Szerbia elleni hadüzenetével kezdődött, miután meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst Szarajevóban. A gyors offenzívának indult küzdelem végül négyéves totális háborúvá alakult, amelyben 15 millió katona és civil vesztette életét. A háború következményeként teljesen átalakult Európa politikai térképe.

Három évvel azután, hogy felhívásai és buzdításai süket fülekre találtak, 1917. augusztus 1-jén XV. Benedek pápa levelet tett közzé, amelyet a háborúban részt vevő népek vezetőinek címzett. „A polgári világ haláltáborrá süllyed?” – vetette fel a kérdést a pápa. Majd így folytatta: „A dicsőséges és virágzó Európa egy egyetemes őrülettől megszállva valódi öngyilkosságba rohan? A dolgok aggasztó állapota, valamint az emberiség és az értelem hangjának súlyos fenyegetése láttán ismét felhangzik a béke kiáltása, és megújítjuk erős felhívásunkat azok felé, akik kezükben tartják a nemzetek sorsát.”

XV. Benedek nemcsak a konfliktus befejezésére buzdított, hanem nagy gyakorlati érzékkel és bátorsággal konkrét pontokat is megfogalmazott a kormányoknak a megegyezésre. Ezek között szerepelt a fegyverek számának párhuzamos és kölcsönös csökkentése, békítő döntőbíróság felállítása, a tengerek közös használata és a megszállt területek visszaadása. A pápa arra kérte a szemben álló feleket, hogy vegyék figyelembe a népek törekvéseit, összhangot teremtve a saját és az emberiség közös érdekei között. Javaslatot tett Örményország, a balti államok, a régi Lengyel Királyságot alkotó országok helyzetének megoldására. Sajnos minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult: XV. Benedek szeme láttára ment végbe Európa feldúlása, ami húsz évvel később újabb kataklizmához vezetett, a második világháborúhoz.

Az emberiség a 21. században is újra megéli ugyanazt az önzést, a poklot, a könyörgő szavak ismét süket fülekre találnak. Érdemes ebben a tekintetben is újraolvasni Ferenc pápa üzenetét, amelyet július 7-én küldött a hamburgi G20-as csúcstalálkozóra. Ebben így fogalmaz: „Az emberiség története ma is a jelenlegi és lehetséges konfliktusok széles horizontját tárja elénk. A háború ennek ellenére sosem lehet megoldás. Közeledik a századik évfordulója XV. Benedek pápa levelének, amelyet a háborúban részt vevő népek vezetőinek írt. Ez az évforduló arra kötelez, hogy kérjem a világtól: vessen véget ezeknek az értelmetlen vérfürdőknek! Tragikus ellentmondást és következetlenséget mutat az, hogy a közös gazdasági vagy társadalmi fórumokon látszólagos egység uralkodik, ugyanakkor akart vagy elfogadott háborús szembenállás van a felek között.”

XV. Benedek utolsó elkeseredett lépése a konfliktus megállítására és a béke megteremtésére nem járt sikerrel – ezeket az elképzeléseket Európa csak a második világháború után tudta megvalósítani. Erről nyilatkozott Sergio Valzania olasz újságíró és történész a Vatikáni Rádiónak.

„Emlékeztetni kell arra, hogy az első világháború idején az európai vezetés teljesen megvetette az embert és szenvedését – hangsúlyozta az olasz történész. – Ez a hozzáállás meghatározta az európai kultúra bukását. Európa az első világháborúba a világ fölötti hegemóniára irányuló törekvésekkel lépett be, amelyek nemcsak gazdasági és technológiai, de etikai és kulturális jellegűek is voltak. Erkölcsi modellként mutatta fel magát, de aztán mindez semmivé vált, és ez válságot eredményezett a kereszténységgel való viszonyában. Válságba sodorta keresztény gyökereit is, mivel ha belegondolunk, a keresztény üzenet középpontjában a megtestesülés áll. Vagyis ha Isten emberré lesz, minden egyes ember hatalmas méltósággal rendelkezik. Ezt a méltóságot azonban megalázta a háború, ami az európai identitás és Európa világ fölötti elsőségének válságát is eredményezte. Ebből a válságból nem volt képes kilábalni egy-két nemzedék alatt, mert Európa a második világháborút is kirobbantotta. Ez ideológiai szempontból még súlyosabb, mint az első volt. Gondoljunk csak a holokausztra, az atombombára, és az emberiség ellen ipari mértékben elkövetett bűntettekre, amelyek megerősítik az a tényt, hogy a felvilágosodás és a francia forradalom hatására a 20. század elején felkínált megoldási javaslat hamis. Európának vissza kell térnie önmagához, saját gyökereihez, amit eddig nem volt képes megtenni” – mutatott rá Sergio Valzania a Vatikáni Rádiónak adott interjújában.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír