Szeretet és irgalom – előadás Kolozsváron a Keresztény Értelmiségi Kör szervezésében

Bereczki Silvia segítő nővér az irgalmasság gyakorlatával, lehetőségeivel foglalkozó könyv szerkesztője arra mutatott utakat, hogy az irgalmasság szentévében a keresztény értelmiségi hogyan lehet szerető és irgalmas ember, Isten „sokarcú irgalmának” közvetítője nemcsak a gondolkodás, a ráció, hanem a tettek szintjén és világában is.

Bereczki Silvia Az irgalmas Szentháromság című kisplasztikájának, Caritas Müller domonkos nővér művének értelmezésével és Franz-Reinhard Daffnernek a képhez illő imájával indította előadását: Te, Atyaisten, felegyenesítesz, Te, Fiúisten, Jézus Krisztus, te hordozol a mélységben, Te, Szentlélekisten, a magasságból jövő erő vagy./ Te irgalmas Szentháromság, beléd rejtőzünk, és általad élünk ma és minden nap, a halálunk óráján és az örökkévalóságban.

A segítő nővérek közösségének tagja a következő szándékokra építette előadását: az értelmiségiek elgondolkodtatása, gyakorlati lehetőségekre való rávilágítás, valamint a szeretet és az irgalom gyakorlásának bemutatása a 21. századi Erdélyben.

A Vasárnap felelős szerkesztője a szeretet és az irgalmasság összefüggéséről elmélkedett, többször idézve Ferenc pápát: Mi, emberek, sokszor használjuk a szeret/szeretem/szeretlek szavakat a hétköznapokban: szeretem a fagyit, szeretek úszni, szeretlek, kiskutyám! A kérdés az, lehet-e úgy szeretni a fagyit, az úszást, a kiskutyát, mint Istent? Játszani kell ezzel a gondolattal. Mi lenne, ha a Bibliában a szeretet szó helyett Istent, Isten helyett pedig a szeretet szót használnánk? A szeretet fogalmában fokozatok vannak (C. Sedmak). A szeretet a személyes szeretettel, egy másik személy szeretetével kezdődik. Az igazi szeretet a Szeretet (Isten) iránti szeretet. A szeretet: odafordulás, identitásformáló erő, művészet és életforma. A szeretet irgalmasság, az irgalmasság pedig szeretet.

A szeretet és az irgalmasság elköteleződés és áttörés, gondoskodás (önmagunkról is) és lelkigondozás; különleges felelősségvállalás; otthonteremtés. Ami minket akadályoz az irgalom és a szeretet útján: az önteltség, az elköteleződéstől való félelem, a kimeríthetetlennek az elfogadására való képtelenség, a piactörvény alkalmazása és a jog mechanizmusainak az élet minden területére való kiterjesztése. Mindennek ellenére a keresztény ember és értelmiségi számára vannak járható utak. Nem rendkívüli dolgokat tenni, hanem engedni Istennek, hogy ő cselekedjék (Ferenc pápa). Szentnek lenni azt jelenti: ráhagyatkozni Istenre, az ő irgalmára, engedni, hogy átalakítsa a szívünket (Ferenc pápa). Az irgalmasság szentévének célja, hogy a mindennapjainkban éljük meg az irgalmasságot, mely az Atyától szüntelenül árad felénk (Misericordiae vultus, 25.). Az Atya cselekvésének hatékony jeleivé válni (Misericordiae vultus, 3.). Az egyház jövője azon áll és bukik, hogy hiszünk-e a szeretet erejében. Engedjük, hogy Isten irgalma és szeretete átalakítson, „sült krumplivá” tegyen, „átsüssön”! (C. Sedmak)” – írja Balla Lóránt az előadó gondolatait idézve.

Forrás és fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír