Új rektor az AVKF-n: katolikus pedagógusképzés roma hangsúllyal

Belerázódott már a rektori munkába?

Több mint tíz éve tanítok az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán, s nagyon szeretem. Látom ennek a munkának a nehézségeit, szépségeit és örömeit. Vezetőként is sok örömteli, szép lehetőség van benne, bár nyilván ez más jellegű feladat, mint tanítani.

Milyen tervei vannak új rektorként?

Ma egy felsőoktatási intézményben fontos az, hogy a vezetés kreatív legyen, s megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével életben tud maradni az intézmény. Korábban fedezni lehetett a felmerülő költségeket az állam által biztosított normatívából, ma ez nincs így, egyre inkább a piaci igényekhez kell alkalmazkodni, és piaci forrásokat kell találni. A pedagógusképzés, amellyel mi elsősorban foglalkozunk, olyan képzés, amely mindig érdeklődésre tart számot. Szükség van arra is, hogy olyan másoddiplomás és kiegészítő képzéseket tudjunk indítani, amelyek piacképesek, és lehetővé teszik, hogy a már pályán lévő pedagógusokat is elérjük és bekapcsoljuk hallgatóként a főiskolán folyó munkába. Emellett igény van a nemzetközi kapcsolatok bővítésére is, szívesen mennek külföldre a diákok például az Erasmus-ösztöndíj segítségével. A jövő tanévtől reményeink szerint olyan angol nyelvű kurzusokat tudunk majd ajánlani a külföldi diákoknak, amelyek vonzóak és teljesíthetőek lesznek, így már nem csupán a mi diákjaink mennek majd külföldre, hanem fogadni is tudunk hallgatókat. Megújult oktatói karunk segítségével hamarosan az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán már jelenleg is magas számú oktatói külföldi kapcsolatok továbbiakkal bővülhetnek majd.

Mennyien járnak ide?

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolának kétezernél is több hallgatója van, és ebben az évben a normál felvételi eljárásban ugyanannyi jelentkezőt tudtunk felvenni, mint korábban, a pótfelvételire egy kicsit kevesebben jelentkeztek, de összességében nem olyan jelentős a visszaesés, mint máshol.

Milyen arányban vannak helyiek és máshonnan jövők?

A Dunakanyarból, Vácról és környékéről rengeteg hallgatónk van, de Budapestről is, ez körülbelül fele-fele arányban oszlik meg. Sokan választják a mi intézményünket katolikus jellege miatt más budapesti lehetőségek helyett. De az ország távoli pontjairól és Erdélyből is fogadunk diákokat. A határon túliak nagy érdeklődést mutatnak a pedagóguspálya iránt. Ezeken a területeken nemzeti elhivatottságot jelent magyar nyelven oktatni.

A főiskola büszke a német és roma nemzetiségi pedagógus képzésére, ami a specialitása. Miért fontos ez?

Ez főiskolánk egyik specialitása. Ezekre a képzésekre nem jellemzőek a magas létszámok, de aki jelentkezik, általában könnyebben talál állást a későbbiekben, mint más pedagógusok. Ezek a diákok nemzetiségi óvodákban illetve a mostanában divatossá vált két tannyelvű iskolákban helyezkednek el. De német nyelvterületen is szívesen fogadják a magyar tanítókat.

A romaképzésnek mik a specialitásai?

Nálunk volt először az országban romológia tanszék és lovári nyelvi képzés. Hamarosan akkreditálnak főiskolánkon egy lovári nyelvvizsgaközpontot is. Egyébként ezen a szakon nem csak romák tanulnak, hanem érdeklődő nem romák is.  Azt hiszem, az értelmiségivé válás leginkább elérhető útja a romák számára, ha pedagógusképzésre jelentkeznek. Aki sikeresen érettségizett és szívesen választ pedagóguspályát, az számára a társadalmi mobilitás első lépcsőfoka, de a szociálpedagógiát is szívesen választják a roma hallgatók.

Végzés után hazamennek dolgozni?

Mi is arra számítottunk, hogy a saját településükre, vagy legalábbis roma közösségbe mennek vissza oktatni, de a tapasztalat épp az ellenkezőjét mutatja. Szívesebben választanak városi iskolákat, ahol többségében nem roma gyerekek tanulnak. Úgy érzik, hogy ha visszakerülnek a saját kulturális közegükbe, akkor kevesebb tekintélyük lesz, ezért inkább más lehetőséget keresnek.

Mit emelne még ki a főiskola képzési kínálatából?

Fontos, hogy a főiskola katolikus. Ez konkrétan azt is jelenti, hogy minden tantárgyunkba beépítjük a katolikus pedagógiai, pszichológiai és egyéb szaktárgyi ismereteket. A tananyag 15-20 százaléka ilyen szakirodalmat tartalmaz. Ez a fajta értékorientált képzés idén indul, felmenő rendszerben vezetjük be. A végzősök kapnak majd egy betétlapot a diplomájukba, amely tanúsítja, hogy értékorientált képzésben részesültek. Erre, azt gondoljuk, a katolikus óvodákban és iskolákban van igény, hiszen sokszor nem találnak a keresztény értékrend átadásához megfelelő ismeretekkel rendelkező munkatársakat. Így ez a diploma kiegészítő betétlap a mi hallgatóinknak előnyt jelenthet az elhelyezkedésnél. Mindezzel párhuzamosan, ennek szellemében jelentősen kicserélődött az oktatói karunk. A jövő tanévtől több új képzést is el szeretnénk indítani, de ezek még nem konkretizálódtak. Még kiemelném, hogy nem csak az oktatást, hanem a nevelést is értéknek tartjuk. Különösen azért, mert pedagógusképző intézmény vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy ne csak ismereteket, hanem szellemiséget is kapjanak a hallgatóink a tanáraiktól. Emellett a családot elismerjük értéknek, és igyekszünk, hogy ezt érzékeljék a hallgatók. Támogatjuk a nagycsaládokat: vannak nagycsaládos diákjaink a levelező tagozaton. Számukra a szombati konzultációs napokon szakszerű gyermekfelügyeletet biztosítunk. A nagycsaládból érkező diákoknak is biztosítunk kedvezményeket.   

Mennyire vesz részt a főiskola a tudományos életben?

Egy átlagos főiskolánál jóval intenzívebben publikálnak az oktatóink, és ez a jövőben tovább erősödik majd, hiszen több kutatócsoportot is létrehoztunk, ezek keretében is születnek majd publikációk. Új munkatársaink fiatal, ambiciózus tanárok, akik már úgy kapcsolódnak be a közös munkába, hogy rendelkeznek PhD fokozattal.

Milyenek a nemzetközi kapcsolatai?

Az Erasmust már említettem. A visegrádi négyek irányában is több országban van jó kapcsolatunk katolikus intézményekkel. Így például közös folyóiratunk van a Lublini Katolikus Egyetemmel, a Katolikus Pedagógia. Ott ezt már több éve megjelentetik, itthon magyarul eddig két számot adtunk ki, most van előkészületben a harmadik. Igényes, színes folyóirat, általában négyszáz oldal terjedelmű egy-egy szám. Az itt megjelenő publikációkat többszörösen minősítik. Erre a folyóiratra nagy igény van a pedagógusok között, örömmel tapasztaltuk, hogy nem csak a szűk szakmai érdeklődők olvassák. Jelentős példányszám fogy el belőle, az első magyar nyelvű számból nem tudtuk kielégíteni az igényeket, maradtak megrendelések, amelyeket már nem tudtunk teljesíteni. Emellett gondolkodunk azon, hogy milyen közös képzéseket alakíthatnánk ki a külföldi katolikus felsőoktatási intézményekkel a szláv és német nyelvterületen, illetve a francia nyelvterület irányában is elkezdődtek az egyeztetések több intézménnyel.

A hazai katolikus felsőoktatási intézményekkel milyen a kapcsolatuk?

Rendkívül jó a kapcsolatunk a Pázmánnyal, a hitoktatásról intézményközi együttműködést is kötöttünk a teológiai karral. Más katolikus felsőoktatási intézményekkel is törekszünk minél intenzívebb szakmai kapcsolatok kialakítására.

Kapcsolódó cikkek:
Szuromi Szabolcs Anzelm: a katolikus egyetem komoly nevet vívott ki magának
PPKE BTK: bölcsésznek születni kell
PPKE VJK: akik tanítónak jönnek, azokban van hivatástudat
PPKE ITK: laboratórium egy chipben
PPKE HTK: nem csak a munka miatt tanulunk
PPKE JÁK: egyedülálló műhelyek
Sapientia: szerzetesi sokszínűség

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!