KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Az épület átadási ünnepségén a Katolikus Karitász piros mellényét viselő önkéntesek fényképeket mutattak, hogyan festett felújítása előtt az egykori rendőrőrs. A bejárattal szembeni átjáró fölött, ahol most Krisztus keresztje függ, kettétört gerenda ütötte át a vakolatot. Az onnan nyíló mellékhelyiséget kizárólag a WC-tartályról lehetett beazonosítani. A mostani fogadószobától jobbra, a jelenlegi raktár helyén, egyszerű priccseket zsúfoltak egymás mellé. Az egyik ágyneműtartóban Marx Károly méretes portréjára bukkantak az önkéntesek.
Többen, még az ünnepség kezdete előtt, adományokkal érkeztek. A szatyrokból jó állapotú ruhaneműk kerültek elő. Így már felkészülten várja a rászorulókat a körülbelül háromszor négyméteres raktárhelyiség. Legfelül, dobozokban a nyári ruhák, mint a gondos feliratok elárulják, az alsóbb polcokon téli holmik, típus szerint válogatva.
Tampu-Ababei József, a Budapest-Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya Plébánia plébánosa köszöntötte a megjelenteket, köztük Écsy Gábort, a Katolikus Karitász igazgatóját, Ríz Leventét, Rákosmente polgármesterét és Rózsahegyi Pétert, Rákosliget önkormányzati képviselőjét.
A plébános röviden ismertette a katolikus segélyszervezet helyi csoportjának történetét: 1990-től működnek a városrészben, s az eltelt huszonöt esztendő alatt a rákosligeti plébánia hívei mellett más kerületek közösségei is bekapcsolódtak a segítő munkába, a Jóisten gondoskodó szeretetének közvetítésébe. Állandó épületük azonban nem volt, ezért az elmúlt negyedszázad során arra kényszerültek, hogy raktárukat és a rászorulók fogadására alkalmas helyiségüket időről időre új helyszínre költöztessék. József atya hangsúlyozta: nem kizárólag a rákosligetiek, de a XVII. kerület minden lakója előtt nyitva áll az ajtajuk, legyen katolikus vagy bármely más felekezet híve.
Ríz Levente polgármesterként és a rákosligeti katolikus közösség tagjaként adott hangot örömének, amiért a karitászcsoport végre saját otthonra lelt.
Rákosmente kilencvenezer lakójának jelentős része szociális problémákkal küzd – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: az önkormányzat mint hatóság szociális ellátórendszert működtet. A polgármester szerint rendkívül fontos, hogy a hatósági ellátórendszernek legyenek partnerei, melyekkel karöltve minél több embernek tudnak segíteni. Ebben a munkában a kerületi keresztény egyházak a legfontosabb partnerek közé tartoznak. Példaként említette a hagyományos ételosztásokat, amelyekben állandóan közreműködik a Katolikus Karitász is.
Végezetül megköszönte József atya és az önkéntes segítők áldozatos munkáját, ami nélkül nem újulhatott volna meg a romos épület. Adni jó, a másokon való segítés pedig a legszebb hivatás – zárta beszédét Ríz Levente.
Écsy Gábor szép ajándéknak nevezte, hogy megalakulásának negyedszázados évfordulóját a karitászcsoport ezen a felújított helyen ünnepelheti.
Ne feledkezzünk meg azokról, akik ez alatt az idő alatt a karitászban dolgoztak, akik csendben végezték segítő munkájukat – emlékeztetett a katolikus segélyszervezet magyarországi igazgatója. Kiemelte: egy jubileum alkalom a hálaadásra a Jóistennek, amiért bennünket, embereket használ fel arra, hogy kezeként felemeljük az elesettet, szemeként észrevegyük a rászorulót, füleként meghalljuk a sírót.
Ezzel az épülettel hatékonyabb eszközök lehetünk az Úr kezében – fogalmazott Écsy Gábor, majd áldást kért az itt dolgozókra és az ide betérőkre. Ezt követően megáldotta a házat, amely a későbbiekben Szent Erzsébet nevét viseli.
Fotó: Lambert Attila
Ditzendy Attila/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria