Vasváron rendezték a IV. Fraknói Nyári Akadémiát

2018. augusztus 9. csütörtök 15:14

Immár negyedik alkalommal rendezte meg augusztus 2–5. között a Fraknói Nyári Akadémiát a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen működő Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport és a Kubinyi András Történész Műhely. A programnak ez évben a Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény adott otthont.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Idén a kutatócsoport tagjai mellett az akadémia megrendezését támogató Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Pécsi Tudományegyetem oktatói és hallgatói, továbbá más intézményekből érkező történészek és levéltárosok is részt vettek. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Fraknói Nyári Akadémia kurátorai Tusor Péter és Gárdonyi Máté, igazgatója pedig Kanász Viktor volt.

A kurátorok rövid megnyitója után Szovák Kornél nyitóelőadása következett, amely egy középkori iratgyűjtemény, az esztergomi formuláskönyv kiemelkedő forrásértékét mutatta be, rávilágítva arra, milyen értékes adatok találhatók benne a papnevelésre, a búcsúengedélyekre és az esztergomi delegált bíráskodásra vonatkozóan. Az este folyamán Zágorhidi Czigány Balázs, a Vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatója Vasvár egyházi nevezetességeivel ismertette meg a történészeket.

A második napon elsőként Horváth Terézia Szovák Kornél nyitóelőadásának tematikájához csatlakozva szintén azt emelte ki, milyen nagy jelentőségük van a formuláskönyveknek a magyar középkor kutatásában. Őt Orsós Julianna követte A Nyulak-szigeti domonkos rendi apácák jogérvényesítése Nagyváradra menekülésük után című előadásával, melyben elsősorban az apácák birtokaiért folytatott küzdelmeket ismertette.

A délelőtti szekció folytatásaként Madarász Fanni az angol Tudor-dinasztia egyházpolitikájának főbb vonásait ismertette. Kanász Viktor és Szovák Márton Kanizsa várának 1601. évi ostromával és az ott harcoló pápai hadsereggel kapcsolatban osztották meg új kutatási eredményeiket. A szekció zárásaként a Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport jelen lévő tagjai mutatták be röviden kutatási témáikat.

A délutáni szekciót Fazekas Ibolya nyitotta Az egri egyházmegye állapota Pyrker László vizitációs jelentése alapján című előadásával, melyben a szabolcsi főesperesség legfontosabb 18. századra vonatkozó adatait ismertette. Ezután következett Tóth Krisztina előadása, aki a Szombathelyi Egyházmegye néhány jeles Horthy-korszakbeli egyházi személyiségének nyilvános megnyilatkozásait elemezte. Jonica Xénia a Kolozsváron kialakulóban lévő Szent István Királyról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány levéltárának iratgyűjtési, rendszerezési munkáját ismertette. Az utolsó előadást Nemes Gábor tartotta, aki Pietro Isvalies bíboros magyarországi működését, valamint olasz kíséretének tagjait mutatta be a hallgatóságnak.

Zárásként A papképzés múltja és jelene címmel Török József és Fedeles Tamás tartott kerekasztal-beszélgetést Gárdonyi Máté moderálásával. Fedeles Tamás a papképzés és papszentelés középkori körülményeit, feltételeit, míg Török József saját szemináriumi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Ezt követően a domonkos rendtörténeti gyűjtemény épületét, levéltári és muzeális értékeit tekintették meg az érdeklődők a házigazda, Zágorhidi Czigány Balázs vezetésével.

Szombaton a résztvevők Bejcgyertyánosra tettek gyalogtúrát, ahol a Szovák család vendégszeretetét élvezve járták be a települést, itt rendezték meg a hagyományos egyháztörténeti vetélkedőt is.

Utolsó nap az egyházmegye székhelyén, Szombathelyen folytatódtak a nyári akadémia programjai, ahol a püspöki levéltár gyűjteményét is megtekinthették Rétfalvi Balázs igazgató, a Fraknói Kutatócsoport doktorjelöltje vezetésével. Ezt követően Székely János megyéspüspök fogadta a résztvevőket. A még Mikes János püspök által berendezett palotában ő és Rétfalvi Balázs kalauzolta a történészeket. A IV. Fraknói Nyári Akadémia zárószentmiséjét Székely János celebrálta. Prédikációjában többek között arra buzdította a katolikus egyetemi ifjúságot, hogy a szépet és igazat szem elől soha nem tévesztő történeti kutatásaikat a „splendor veritatis”, az igazság ragyogása hassa át.

Az előadásokon túl – melyeket rendszerint vita és építő jellegű hozzászólások zártak – a fennmaradó időben természetesen folyamatos lehetőség volt a szakmai párbeszédekre, melyek során a jelenlévők további ismereteknek köszönhetően bővíthették tudásukat, erősíthették katolikus identitásukat.

A Fraknói Nyári Akadémia célja most is a professzionális akadémiai kutatás, az egyetemi oktatás és a katolikus éthosz funkcionális egységének megteremtése volt, mintaképző jelleggel. Az előző évek alkalmait a Lendület program keretében a Magyar Tudományos Akadémia támogatta, az idei rendezvényt már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Forrás: Horváth Terézia/Fraknói Kutatócsoport

Fotó: Varga Mátyás, Kollár Levente, Kanász Viktor

Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
papi-szolgalat-kommunizmus-idejen-varju-imre-atyaval-beszelgettunk-20181022155222
Papi szolgálat a kommunizmus idején – Varjú Imre atyával beszélgettünk

Varjú Imre azok között a papok között volt, akik 1956-ban a kórházakban segédkeztek, iratokat sokszorosítottak, majd a megtorlás idején börtönbe kerültek. A súlyos történelmi pillanatokban átélt tapasztalatairól kérdeztük őt. A 2014-ben készült interjúnkat olvashatják nemzeti ünnepünk alkalmából.

12:00
az-eucharisztia-az-egyhaz-eletenek-forrasa-egyhazmegyei-eucharisztikus-lelkinap-oroshazan
Az Eucharisztia az Egyház életének forrása – Egyházmegyei eucharisztikus lelkinap Orosházán

A második előkészületi évre meghirdetett mottó jegyében szerveztek egyházmegyei lelkinapot október 20-án a Békés megyei Orosházán. Az eseménynek a város Jézus Szíve-temploma adott otthont, melynek szomszédságában áll az egyetlen olyan kültéri emlékmű, melyet az 1938-as kettős szentévben állítottak.

2018. október 22. hétfő