Vissza a gyökerekhez – Nincs gazdaság etika nélkül

2017. február 24. péntek, 12:13

Könyvbemutatót szervezett a KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány február 23-án a Magyar Tudományos Akadémián. Stefano Zamagni közgazdász, Ferenc pápa gazdasági tanácsadója és Paul Dembinski, a Freiburgi Egyetem közgazdászprofesszora folytattak vitát a polgári közgazdaságtan megítéléséről.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány gondozásában jelent meg Antonio Genovesi Értekezések a kereskedelemről avagy a polgári gazdaságról című könyve válogatott részleteinek magyar fordítása. Magyarországon hamarabb olvashatjuk 18. századi olasz filozófus, közgazdász, katolikus pap gondolatait, mint az angolok és a franciák, a magyar fordítás ugyanis közvetlenül a spanyol, a portugál és a német után látott napvilágot.

Genovesi munkássága Nápolyban ugyanarra az időszakra esik, amikor Adam Smith Angliában megírta a nyugati közgazdaságtant meghatározó nagy műveit. A kötet bemutatása alkalmából nyilvános vitát szervezett a domonkos nővérek és az ÉrMe Alapítvány együttműködésével létrejött Oikonomia, hogy ezzel párbeszédet kezdeményezzen a magyar közgazdász-társadalomban a Genovesi gazdaságszemléletét meghatározó polgári, erényetikai közgazdaságtan és az Adam Smith neve által fémjelzett politikai gazdaságtan képviselői között. A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadás a nagy érdeklődésre való tekintettel a tervezett konferenciaterem helyett a mintegy 300 főt befogadó nagyelőadóban kapott helyet.


A rendezvényt a védnökséget vállaló Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete nyitotta meg. Személyes példáján keresztül mutatott rá, miért érték egy édesanya számokban nem mérhető gyermeknevelő munkája.

A gazdaság erényetikai megközelítésében kulcsszerepet játszik az ember. Belső motivációját, alkalmazkodóképességét, kreativitását nagymértékben a családban kapott nevelés alakítja – emlékeztetett az ötgyermekes édesanya a gyerekek mellett végzett munka racionalitását hangsúlyozva.

Lévai Anikó szerint fontos, hogy a polgári és a politikai szemlélet között létrejöjjön a párbeszéd, hiszen elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a változást abban a világban, ahol „az emberiség egyik része éhezik, a másik plasztikai műtétekkel faragtatja le a felesleget”. Van alternatíva, rajtunk áll, hogy készek vagyunk-e szembemenni a profit maximalizálására törekvő uralkodó szemlélettel.

Baritz Sarolta Laura OP bevezetőjében azt fejtette ki, miért sarokkő a polgári gazdaságtan történetében Antonio Genovesi 18. században írt munkája. Rámutatott, a hazai gazdaságtörténeti értekezések túlnyomó hányada a haszon maximalizálását tekinti kiindulópontnak, így Genovesi szemlélete komplexebbé, árnyaltabbá teheti a közgazdaságtant.

Genovesi könyve az erényetika szellemében íródott, a 15–18. századi latin nyelvű Európa civil gazdasági gondolkodásának jegyében. A katolikus pap a nápolyi egyetem tanszékvezető tanára volt. Könyve, elvei és státusza alapján hiánypótló helyet foglal el a közgazdasági elmélettörténetben – fejtette ki Baritz Sarolta nővér.

Barcza György, a rendezvényt és a könyv megjelenését támogató Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója méltatta a KETEG tevékenységét a gazdaság erényetikai szemléletének terjesztésében.

Horváth László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint nem Adam Smith szemlélete áll szemben Genovesi erényetikai megközelítésével, hanem az, ahogy későbbi korok leegyszerűsítették és értelmezték a főáram emblematikus alakjának elméletét. A docens kifejtette, mennyit változott Adam Smith emberképe két műve – az 1759-ben megjelent Az erkölcsi érzelmek elmélete című írása és a későbbi, 1776-ban napvilágot látott A nemzetek gazdagsága között. Míg az elsőben az embert az önzetlenség fogalmával jellemezte, addig a másodikban az önérdek dominanciáját mutatta be.


Stefano Zamagni, a bolognai egyetem közgazdászprofesszora, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának tagja, Ferenc pápa gazdasági tanácsadója bár kimondta, hogy a két paradigma – a politikai és a polgári gazdaságtan – szemben áll egymással, ugyanakkor Adam Smith és Genovesi gazdaságszemléletét bemutatva a meghatározó különbségek mellett számos közös pontra is felhívta a figyelmet. Zamagni szerint, látva korunk problémáit, a polgári közgazdaságtannak egyre nagyobb szerepet kell kapnia. Bár a mai helyzetet leírva válságról beszélt, mégis bizakodóan szólt a változás lehetőségeiről, köztük a szemléletformálást elősegítő KETEG-képzést is kiemelte. Az olasz közgazdászprofesszor megfogalmazta, hogy 25-30 év, és a polgári szemlélet nyújtotta perspektíva előtérbe fog kerülni, mert a globalizáció, az erőltetett növekedés próbára teszik az utilitarista paradigmát.

Az előadó arra is rámutatott, a két közgazdász antropológiai kiindulópontja közötti eltérés az első meghatározó különbség: míg Adam Smith szerint az ember természeténél fogva legfeljebb barátságot érez a felebarátja iránt, addig Genovesi testvériségről beszél. A Smith-féle szemlélet szerint el kell vágni minden kapcsolatot az etikával és a politikával, Genovesi viszont e kapcsolat fenntartásának fontossága mellett foglal állást. A politikai gazdaságtan a profit maximalizálása okozta negatív környezeti következményeket elfogadja, megoldásukat a politikára bízza, ezzel szemben a polgári szemlélet a moralitás elsődlegességét hirdeti. Adam Smith a „totális jó” mint cél mellett érvel, mely természetszerűleg kiszelektálja a gyengébben teljesítőt, a kevésbé hatékonyt, Genovesi felfogása viszont a közjót tekinti célnak, soha el nem fogadva azt, ha bárkit is kizárnak belőle.

Végül korunk és jövőnk válságjelenségeire reflektált Stefano Zamagni, szólt az egyenlőtlenségek kiéleződéséről, a munkaerő 30-40 százalékát kiváltó intelligens robotok hozta változásról, az Easterlin-paradoxon (a folyamatos gyarapodás nem növeli az ember boldogságérzetét) jelenségéről. Gondolatait összegezve Rabindranáth Tagore egyik verséből idézett: „Ha lemegy a nap, ne sírj, mert könnyeid függönyén át nem látod meg a csillagokat.”

Paul Dembinski, a Freiburgi Egyetem közgazdászprofesszora, pénzügyi szakember szerint ma rabjai vagyunk a tranzakciós folyamatoknak, és az a jövő fő kihívása, lesznek-e terek körülöttünk, ahol a személyesség elve, a kapcsolatok érvényesülnek.

Míg a tranzakció a hatékonyság jegyében jön létre, a hasznosság elvét követi, és nincs jövő előtte, addig a kapcsolat az időben valósul meg, van múltja és jövője. Egy olyan folyamat, mely soha nem egyenlítődik ki, amit a személyesség, a bizalom táplál. Ami a hatékonyságot illeti, erőforrásaink végére értünk, jövőteremtő a kapcsolatok építése lehet – vélekedett a pénzügyi szakember. – A közgazdaságtannak, bár önálló tudomány, vissza kell térnie a gyökerekhez, a 18. században lerakott alapokhoz, amikor bátran támaszkodott az etika és metafizika alapvetéseire. 

Antonio Genovesi Értekezések a kereskedelemről avagy a polgári gazdaságról című könyve a Kairosz Kiadónál jelent meg.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Hazai
Vezető híreink - olvasta már?
zenari-biboros-budapesten-keresztenyek-irgalmas-szamaritanusok-sziriai-foldi-pokolban
Zenari bíboros Budapesten: A keresztények irgalmas szamaritánusok a szíriai földi pokolban

Mario Zenari bíboros, szíriai apostoli nuncius január 21-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében beszélt a szíriai nép, különösen a gyermekek szenvedéseiről. Bemutatták a magyar kormány által támogatott kórházi programot is, amely a szegények kezelését teszi lehetővé.

12:53
jakubinyi-gyorgy-ersek-kiterjeszti-csiksomlyoi-bucsut-papalatogatas-napjara-is
Jakubinyi György érsek kiterjeszti a csíksomlyói búcsút a pápalátogatás napjára is

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek január 21-én ünnepi körlevelet adott ki a pápalátogatással kapcsolatban.

08:01
Seregély István: Útravaló – 2019. január 22.

Seregély István: Útravaló – 2019. január 22.

Seregély István nyugalmazott egri érsek szívügyének tekintette, hogy nyugdíjas éveiben elmélkedéseket írjon az Adoremusba. A múlt esztendő utolsó napján elhunyt főpapra emlékezve napról napra minden reggel közreadjuk a 2019. januári számba Útravaló címmel írt... »

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. január 22.

Mai evangélium – 2019. január 22.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 2,23-28

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle