Ferenc pápa a teremtésvédelem apostola – előadás a kolozsvári Katolikus Akadémián

A Laudato si’ Ferenc pápa első önálló enciklikája, címét Assisi Szent Ferenc Naphimnuszából kölcsönözte. A már magyarul is olvasható enciklika az első olyan pápai dokumentum, amely a katolikus egyházban ilyen magas fórumon foglalkozik a teremtésvédelemmel. Elsősorban a teremtett világ megóvására szólít minden embert. Nemcsak Földünk aktuális gondjaival foglalkozik, hanem a problémákra megoldásokat is ajánl. Az enciklika megjelenése után – a téma merész megközelítése miatt – nemcsak elismerést, hanem bírálatot is kapott, de ami talán mindennél fontosabb: széles körben felfigyeltek rá, a világi sajtó is számos alkalommal cikkezett róla, illetve a felelős döntéshozók, a klímaváltozás problémáit tárgyaló csúcstalálkozók résztvevőinek is az asztalára került, nem egy alkalommal utalnak rá.

Az enciklika tavalyi megjelenése óta nem merült feledésbe, továbbra is irányt mutat, hiszen a teremtett világ védelme állandó odafigyelést, törődést igényel. A téma aktualitása késztette arra az előadót, hogy ne csak felelevenítse a tavaly júliusban Kolozsváron, még a magyar fordítás megjelenése előtt tartott, s a Keresztény Szó 2015 szeptemberi számában is olvasható értekezését, hanem továbbgondolja a témát.

A környezetvédelemnek nincs önálló intézménye a Vatikánban, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa foglalkozik a kérdéssel. Ferenc pápa már szolgálata kezdetétől számos alkalommal jelezte, hogy enciklikát készít a teremtésvédelemről. Nem csak a névválasztásban vagy címválasztásban követte Isten szegénykéjét, Assisi Szent Ferencet, hanem az enciklika szellemisége is ennek tanúja. Előadásában Kovács Sándor elhelyezte a dokumentumot Ferenc pápa eddigi működésének kontextusába, így jobban érthető a Szentatya szellemisége és maga az enciklika. A Laudato si’ ökológiai enciklikának is nevezhető, benne a pápa beszél az emberiséget, a Földet fenyegető ökológiai válságról, szerinte ez szoros összefüggésben áll az általános emberi és mély gazdasági válsággal, ezeket együtt kell orvosolni. „A globalizációs folyamat során a talaj- és a vízszennyezés okai és közvetlen hatásai jobban ismertek, mint az etikailag és a hatósági eszközökkel is gyengén ellenőrzött, bonyolult befektetési, ipari és pénzügyi folyamatok környezeti hatásai. Megdöbbentő, de igaz, hogy a környezetkímélőknek tűnő, jóindulatú kezdeményezések is igen károsak lehetnek, ha csak az ellenőrizetlen gazdasági érdekek irányítják” – állapította meg az előadó.

Mivel Ferenc pápa és az enciklika szellemisége oly szorosan összefügg Assisi Szent Ferenc működésével, róla, életéről, világnézetéről is beszélt Kovács Sándor. Nem mulasztotta el azt sem, hogy felhívja a jelenlevők figyelmét Erdély biodiverzitására, arra a számos értékre, természeti szépségre, tisztaságra, amely ott még megtalálható, amelyet az odalátogatók csodálnak, megbámulnak, s melyet meg kell tanulnunk kellőképpen értékelni. A pápai enciklika ebben is megerősít és feladatot ad.

A résztvevők száma arról is tanúskodott, hogy a téma számos embert érint és foglalkoztat. A Katolikus Akadémia következő előadását április 14-én Szőcs Csaba tartja Vessétek ki a hálót! A szó egyháza és az egyház szava az internet korszakában címmel.

Forrás és fotó: Fábián Róbert/Vasárnap

Magyar Kurír