A rózsafüzér húsz titokkal – Szent II. János Pál gondolatai alapján

2018. június 30. szombat 11:01

II. János Pál pápa szentté avatása alkalmából jelentette meg a Csornai Premontrei Apátság a rózsafüzér imádkozását segítő füzetet, amelynek első kiadása a néhai Szentatya által meghirdetett rózsafüzér évében látott napvilágot.

II. János Pál pápa 2002. október 16-án, megemlékezve arról, hogy huszonnégy évvel korábban, 1978-ban ezen a napon a bíborosi konklávé pápává választotta, hálát adott Istennek csaknem negyedszázados péteri szolgálatáért, és ismételten Isten anyjának kezébe tette le az Egyház és a sokat szenvedő emberiség életét, valamint saját jövőjét. „Hitünk középpontjában Krisztus, az ember megváltója áll, Mária nem homályosítja el sem őt, sem pedig üdvözítő művét. A Szűzanya, aki felvétetett testével és lelkével a mennyekbe, volt az első, aki megízleli Fia kínszenvedésének és feltámadásának gyümölcseit. Ő az, aki a legbiztosabb úton vezet el bennünket Krisztushoz, aki egész létünk végső célja” – mondta a pápa, majd arra buzdította a híveket, hogy szüntelenül szemléljék Krisztus arcát, és ebben legyen mindenki számára tanítómester Mária.

A Szentatya ennek a kívánságának két jelképes gesztussal adott nyomatékot: a pompeji Mária-szentély híres kegyképe előtt – amelyet erre az alkalomra hoztak el a Szent Péter térre – aláírta Rosarium Virginis Mariae kezdetű új apostoli levelét, és a dokumentummal együtt bejelentette, hogy a 2002 októberétől 2003 októberéig terjedő időszakot a rózsafüzér évének nyilvánítja. Pietro Principe, a vatikáni államtitkárság akkori munkatársa, prelátus Rózsafüzér II. János Pál gondolatai alapján főcímmel és „Húsz titokkal” alcímmel írt imádságot, melyet az Új Ember adott ki 2003-ban, Somorjai Ádám OSB fordításában, majd II. János Pál pápa szentté avatása alkalmából a Csornai Premontrei Apátság jelentette meg. A kiadványt Somorjai Ádám mellett Henczel Szabolcs, a Nyugat-Magyarországi Egyetem lelkésze gondozta.

Pietro Principe bevezetőjében emlékeztet rá, hogy a rózsafüzér vagy más néven szentolvasó a „rózsacsokor füzére”, imádságos elmélkedés Jézus Krisztus életéről, anyjával, Szűz Máriával való kapcsolatáról, néhány evangéliumi jelenet a „titkok” tükrében. Ahogy azt II. János Pál megfogalmazta fent említett apostoli levelében: „A rózsafüzér mondása ugyanis nem más, mint Krisztus arcának szemlélése Máriával.” Évszázadok óta olyan imádság, „amelyet sok szent szeretett, és a tanítóhivatal buzdít imádkozására.”

Principe atya imádságához forrásként felhasználta a Szentírást, a Katolikus Egyház Katekizmusát és II. János Pál pápa apostoli levelét, hangsúlyozva, hogy „így maradunk hűségesek a hitletéteményhez.” Az imádság szerzője rámutat, hogy II. János Pál a szentolvasóba beépítette a krisztológiai dimenziót, amikor hozzáfűzte a „világosság titkait”, amelyek Krisztus életének néhány eseményére irányítják figyelmünket: Megkeresztelkedése a Jordán vizében (Mt 3,16–17); A kánai menyegző, amelyen kinyilvánította isteni erejét (Jn 2,1–5); Isten országának a meghirdetése (Mk 1,15); Amikor a Tábor-hegyen meghirdette Isten dicsőségét (Mt 17,1–2); Amikor az eucharisztiában nekünk adta magát (Mt 26,26). Így azt is mondhatjuk, hogy a rózsafüzér az „Evangélium kicsiben”.

II. János Pál apostoli levelében ezt írja: „A rózsafüzér Mária tapasztalatából kiindulva kifejezetten szemlélődő imádság.” Ha megfosztanánk e dimenziótól, természetét vesztené, amint VI. Pál hangsúlyozta: „Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, és mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz.” Pietro Principe hozzáteszi: a szentolvasó ismétlődésével előfeltételezi a Megváltó és a Szűzanya iránti élő hitet és őszinte szeretetet. A szerző emlékeztet rá, hogy a második évezredben több pápa vette oltalmába a Mária-ájtatosságot: XIII. Leót, a „rózsafüzér pápáját” követően mindegyik egyházfő ajánlotta ezt az imádságot, és szent búcsút is engedélyezett mondásával kapcsolatban. II. János Pált pedig mindig is jellemezte a hangsúlyos Mária-tisztelet, címerében megtalálhatók a Szűzanyának tett önfelajánlás kezdő szavai (Totus tuus – Egészen a Tiéd). Mindig magával hordta a szentolvasót és rendszeresen imádkozta azt. A rózsafüzérről írt apostoli levele megörökíti ezen imádság iránti megbecsülését.

Pietro Principe kiemeli, hogy a rózsafüzér Jézus és Mária életének húsz „titkából” (fontos eseményeiből) áll, amelyet a Rosarium Virginis Mariae alapján négy olvasóra (koronára) oszt. Az első az örvendetes titkokat tartalmazza (hétfőn és szombaton), a második a világosság titkait (csütörtökön), a harmadik a fájdalmas titkokat (kedden és pénteken), a negyedik a dicsőséges titkokat (szerdán és vasárnap). Az imádság szerzője a rózsafüzér elmélkedéséhez minden „titokhoz” két szöveget ad: az elsőt a Szentírásból, a másodikat a Katolikus Egyház Katekizmusából.

A szövegek mellett többek között Boldog Fra Angelico, Giotto, Raffaello, Leonardo da Vinci, Verocchio, Caravaggio evangéliumi témájú képeit láthatjuk, melyek „megvilágosítják a titkokat fürkésző tekintetünket”.

A Csornai Premontrei Apátság által kiadott könyvecske ismerteti a Rábaközi Boldogasszony történetét is: a csornai premontrei prépostsági templom Szűz Mária kegyképét 1757 táján hozta magával a morvaországi Hradiskóból a csornai préposttá megválasztott Schrábel Tádé. A képet először a templom északi oldalán épült Szent Kereszt-kápolnában helyezték el. 1790-ben a tűzvész a templomot és a kápolnát is elpusztította, a Szűzanya képe azonban sértetlen maradt. A templom újjáépítése után a kép díszes oltárra került. Ezután a nép igen nagy számban kereste fel a képet, mely előtt számos imameghallgatás történt. Közülük kiemelkedik az 1761-ben és 1763-ban bekövetkezett három csodás gyógyulás, melyeket levéltári adatok igazolnak. 1948-ban, az akkori Mária-év során újabb csodás gyógyulás történt. A kegykép és a templom főbúcsúja május utolsó vasárnapján van.

A kiadvány kedvezményes áron megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
erdo-peter-pozna-ban-adjatok-egy-fix-pontot-es-en-kiforditom-sarkaibol-vilagot
Erdő Péter Poznańban: „Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot”

A Lengyel Püspöki Konferencia szervezésében szeptember 22-én Poznańban tartották az Országos Lelkipásztori Fórumot. Stanisław Gądecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnökének meghívására Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével szentmisét ünnepeltek.

2018. szeptember 22. szombat
felkesziteni-az-orok-eletre-nyary-zsigmond-igazgato-25-eves-szent-gellert-iskolarol
Felkészíteni az örök életre – Nyáry Zsigmond igazgató a 25 éves Szent Gellért Iskoláról

Idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját a Budapest-Krisztinavárosban található Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium. Jelenleg 461 diák tanul itt, a tantestület létszáma 48 fő. A negyedszázados jubileum alkalmából Nyáry Zsigmond igazgatóval beszélgettünk.

2018. szeptember 22. szombat