Bemutatták a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Mária-tiszteletét dokumentáló Mária-enciklopédiát

Kultúra – 2017. május 6., szombat | 15:37

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár kiadásában jelent meg 2016 nyarán a főegyházmegyében 1850–1950 között élő Mária-tiszteletet bemutató „Mária-enciklopédia”. Lakatos Andor és Lakatos Adél, a levéltár vezetője és munkatársa tartottak könyvismertető előadást Budapesten, a Párbeszéd Házában május 5-én.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Mária-enciklopédia keletkezésének és megjelenésének körülményeit,a kötet felépítését Lakatos Andor mutatta be: 1950 augusztusában a római Nemzetközi Mária Központ (Centro Mariano Internazionale) kezdeményezésére világszerte elindult a Mária-tisztelet felmérése. Magyarország a püspöki konferencia támogatásával csatlakozott a felhíváshoz, és körlevélben arra kérte az egyházmegyék és szerzetesrendek vezetőit, hogy gyűjtsék össze és mutassák be az egyházközségeikben élő Mária-kultuszt.

Az előadó rámutatott a kezdeményezés jelentőségére: a felmérés időszakában Magyarországon a csúcson van az újkori Mária-tisztelet. 1400 évvel az efezusi zsinat után újra Mária-dogmák születnek, 1947-ben Boldogasszony-évet ünnepelünk, Baján 70–80 ezer fő résztvételével megtartjuk a Nemzeti Mária-kongresszust, és átütő erejűvé válnak a kegyhelyekre irányuló zarándoklatok is. 

A felkérés terjesztésében, a hírek közvetítésében a Magyar Kurír is közreműködött. Jámbor Dezső akkori főszerkesztő 1950. november 30-án az egyházmegyéknek küldött levelében vállalta, hogy az adatgyűjtés anyagát a Magyar Kurír egyházmegyénként, folytatásban közölni fogja.

Az adatgyűjtés elindításában a Kalocsai Főegyházmegyét csak a Győri Egyházmegye előzte meg, e két helyen 1950 novemberében, illetve decemberében indult meg Papp Kálmán győri püspök és Grősz József érsek felhívására a munka.

A Mária-tisztelet feltérképezése során számba vették egy-egy plébánia területén a Szűz Mária tiszteletére épült templomokat, a Szűz Mária életének mozzanatait megjelenítő oltárképeket, templomi festményeket, szobrokat, a Mária-kultusz fejlesztését célzó műveket, énekeket, és a Mária-kultuszhoz tartozó ájtatosságokat, búcsújárásokat.

A jelentést beküldő helyek aránya Kalocsán végül mintegy 80 százalékos volt, a felmérés eredménye tehát összességében jelentősnek és jellemzőnek nevezhető. Az anyag magyarországi sorsát a kommunista hatalom egyházellenes tevékenysége megpecsételte: az iratanyag a fiókban maradt, mint ahogy az egyházmegye szervezetét ismertető sematizmus kézirata is, melyet Gyetvai Péter mint érseki irodaigazgató állított össze. 

A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár ezt a két kéziratot vette elő, dolgozta fel, és tette 2016-ban közzé Mária-enciklopédia, Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár címmel. A közölt forrásanyag 65 év távlatából is érzékeltetni tudja, milyen gazdag volt a kultusz, milyen kiterjedt és erős a helyi közösségeket gondozó egyházszervezet.

A kötet sokoldalú adatállománya megerősíti, hogy a 18. századi alapokon egy új korszak köszöntött be a Mária-tisztelet terén az 1850 és 1950 közötti száz évben az Kalocsai Főegyházmegye területén. A kultuszt gazdag tárgyanyag, megújuló képi világ, új szokások, társulatok, egyesületek jellemzik, e korszak öröksége vált meghatározóvá a 20. század számára. 

A forráskiadványban az egyes plébániák történeti-statisztikai adatai keretet és kiegészítő hátteret adnak a Mária-tiszteletről írt jelentések szövegéhez. A kötetet a közelmúltban készült, gazdag képanyag teszi szemléletessé, a tájékozódást és a további kutatásokat a bevezető tanulmányon kívül Mária-naptár, művészettörténeti áttekintés, részletes képjegyzék és bibliográfia is segíti.

Lakatos Adél, a Kalocsai Főgegyházmegyei Levéltár munkatársa a kötet művészettörténeti anyagáról adott tájékoztatást. Az enciklopédia összeállításakor felkeresték az adatközlő településeket, hogy képekkel illusztrálva teljes áttekintést adjanak a Mária-tiszteletről. Ez a terepbejárás a múlt és jelen közti kapcsolat lehetőségét is jelentette. Az előadó korszakok, művészeti ágak és alkotók szerint mutatta be a gazdag anyagot. A művészettörténész arra mutatott rá, a Mária-tisztelet hangsúlyos szerepe révén remek modell, hogy megértsük a kor művészeti folyamatait.

Lakatos Andor elmondta, bár a római kezdeményezés a világ Mária-tiszteletének feltérképezésére álom maradt, de reményét fejezte ki, hogy Magyarországon a Győri és Szombathelyi Egyházmegye után Kalocsán is kiadott enciklopédia további követőkre talál. 

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria