Betekintés a népi vallásosság rejtelmeibe

Az ismert szakember előadásában tisztázta a népi vallásosság mibenlétét, bemutatta jelenségeit, és arról is beszélt, milyen kapcsolatban áll ez a hivatalos, egyházi intézmények és azok képviselői által hirdetett vallásossággal. Ez azért érdekes kérdés, mert néhány, a nép körében meglevő gyakorlatot különféle korokban különféle okokból nem néztek jó szemmel az egyházi tisztségviselők.

A csángó népi imádságok értéke például ma vitathatatlan, azokat néprajzkutatók összegyűjtötték, s ma nyelvi, néplélektani, népszokásbeli dokumentumok, bár egyes fordulatok, gondolatok inkább pogány emlékeket idéznek, mágikus elemeket mutatnak, mintsem a katolikus dogmatika világát.

Tánczos Vilmos beszélt arról is, hogy a hagyományos paraszti világkép rendszerszerűen működött, s benne a vallás és mágia szinkretizmusa a teljes világképet lefedi. Az előadó érzékeltette a népi vallásosság jellegét, és saját kutatói dilemmáiról is beszélt, hiszen gyakorló katolikusként és egyben néprajztudósként nem mindig egyszerű az észlelt jelenségeket elhelyezni, osztályozni és kezelni.

A néprajzkutató kitért a csíksomlyói Mária-kultusz különböző elemeire, a Babba Mária-kérdésre, s arra, hogy a kereszténység nyilvánvalóan egy korábbi pogány vallásosságra épült, annak elemeit is beolvasztva a maga gyakorlatába: ez nemcsak magyar, de minden nép esetében megtörtént, és ez a keresztény vallás életképességét, hatékonyságát is bizonyítja. Mindez mutatja a ma követendő helyes irányt a népi vallásosság jelenségeit észlelve, amelyeknek mai változatait is megfigyelheti az értő szemlélő például a vallásos tartalmú elektronikus körlevelek esetében, amelyek a hivatalos tanítással összhangban levő tartalom esetében is tartalmaznak egy mágikus mozzanatot: a továbbküldésre vonatkozóan.

Az előadó szerint amíg ez a mozzanat nem romboló jellegű, tolerálása indokoltabb üldözésénél: ha a mindennapi élet minden enyhén mágikus elemét a teljes racionalitással akarnánk helyettesíteni, nemcsak lehetetlen vállalkozásba kezdenénk, de a nagyon steril, elvont, az élő elemektől megfosztott világnézet végül a hit mozzanatát is kiszűri: látható ma, hogy a spiritualitás elevenségére nyitottak az emberek, ám a formáktól, a túlzott racionalizálástól és szabályozottságtól irtóznak.

A nép gyermekei – mutatta példáiban is Tánczos Vilmos – ragaszkodtak Istenhez, miközben tudományos szemszögből nézve akár babonásnak is tekinthető gyakorlatokat is végeztek: számukra e kettő nem volt ellentétben, ugyanakkor ragaszkodásuk és hitük – mint azt a csángók esetében is látjuk – sok viszontagságot képes átélni, kevésbé sérülékeny és erősebben gyökerezik Istenbe, mint a pusztán egy lábon álló, a ráció lábára támaszkodó hit esetében.

Az előadást másnap, március 21-én délután szemináriumi alkalom követte: Nóda Mózes segítségével az érdeklődők (akik közt volt nyugdíjas és diák egyaránt) a szentmise formavilágában mélyedtek el.

Magyar Kurír