Evangelizáció középkori alkotásokkal – Sarkadi Nagy Emese a Műhelytitkokról

2018. június 21. csütörtök, 13:47

Sarkadi Nagy Emese „Műhelytitkok” című, az esztergomi Keresztény Múzeum mintegy ötven középkori műalkotását elemző „rendhagyó kalauzát” június 18-án, a budapesti Párbeszéd Házában mutattak be.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Isten az, akit a kép mutat neked, / de a kép maga nem Isten. / Áhítattal szemléld, / de lélekben csak azt imádd, / akit rajta felismersz.” E 13. századból való szemlélettisztázó poéma a mottója Sarkadi Nagy Emese Műhelytitkok című kalauzának.

A bemutatón a vendéglátó, Sajgó Szabolcs SJ rövid bevezetőjét követően a múzeumvezető, Kontsek Ildikó mondott köszönetet az album létrejöttében szerepet játszó munkatársaknak, majd Mikó Árpád, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója recenzálta a könyvet.

Átfogó, kritikai igényű felszólalásában „nemzetközi összefüggésbe” helyezte a Keresztény Múzeumot: a Szépművészeti után itthon az esztergomi intézmény büszkélkedhet a legjelentősebb középkori anyaggal, a Magyar Nemzeti Galériát követve pedig a vonatkozó legnagyobb magyar kollekcióval. Az 1948 óta igen jól dokumentált gyűjteményről jeles szakemberek kísérőszövegével 1964-ben, majd 1993-ban jelent meg egy-egy reprezentatív kötet. A középkori magyarországi, valamint a német és osztrák tartományokból származó műalkotásokról szóló, hiánypótló katalógusával a „fonalat felvevő” Sarkadi Nagy Emese ezt a sort folytatja.

A kalauz ötletének közvetlen előzménye, hogy kutatói tevékenysége eredményeként a Keresztény Múzeum tavaly szeptemberben indította el és tette hozzáférhetővé az érdeklődők számára százkét tételt felvonultató internetes katalógusát. A Mudrák Attila kiváló fényképeivel, tűéles, a valót közelre hozó reprodukcióival illusztrált album azonban más formában, más elvek szerint, hat fejezetre bontva – az eredetvizsgálatra, a természettudományos megközelítés eredményeire, a keresztény ikonográfia jellegzetességeire, a stíluskritikára, a történeti háttérkutatásra építve – láttatja a műkincseket, külön szakaszt szentelve a garamszentbenedeki bencés apátsági templom későgótikus berendezésének.

A meghirdetett könyvmustra előtt arra kértem Sarkadi Nagy Emesét, szóljon röviden az immár több éve zajló esztergomi munkájáról, a „rendhagyó kalauz” gondolatának megszületéséről, a szerzői „műhelytitkokról”.

„Egy ösztöndíjnak köszönhetően kutatói státusszal kerültem a Keresztény Múzeumhoz, ennek kapcsán készült el a gyűjtemény közép-európai tárgyainak online katalógusa. Mivel időközben számos tudományos eredmény született, úgy gondoltuk, hogy ezeket érdemes lenne nemcsak szaklapokban közölni, hanem a nagyközönség számára is érthetően elérhetővé tenni.

A kötethez egyúttal friss képek készültek, így minden tekintetben új, magyar–angol kétnyelvű kiadvány született. A könyv a Keresztény Múzeum középkori anyagából válogat, a 16. századig bezárólag, és csak a térségre, Közép-Európára összpontosítva. Tudományos népszerűsítő jellegéből fakadóan az album úgy épül fel, hogy a művekkel együtt a különböző kutatási módszereket is bemutatjuk. Az egyes fejezetek így bepillantást engednek a középkori mesterek műhelyeibe és a művészettörténészek, muzeológusok »műhelytitkaiba«  is. Innen a cím.”

A kérdésre, hogy a tárgyaltak közül melyek voltak számára a legérdekesebb darabok, kettőt emelt ki az örökségvédő múzeumi szakértő. „Az egyik a helyes és a helytelen imát megjelenítő, úgynevezett Evagationes Spiritus, vagyis A lélek tévelygései című táblakép. Korábban nem tudtuk, mi lehetett a funkciója, eredetileg hova tartozott. Nemrég a múzeum gyűjteményében sikerült megtalálni egy oltárelemet, amellyel egyértelműen összeilleszthető. Kiderült, hogy egy szárnyas predella része volt; kinyitották-becsukták a szárnyasoltárokhoz hasonlóan, a »hétköznapi« vagy az »ünnepi« liturgiához igazodva. 

Azért is szeretem ezt a példát, mert témájából fakadóan jól kifejezi a múzeum, illetve a katalógus nem elhanyagolható evangelizációs szándékát is. Tudományos szempontból nagyobb eredmény a bécsújhelyi Mária-templomból származó epitáfiummal kapcsolatos. Sikerült végre helyesen kiolvasni a Mária halálát ábrázoló táblaképen szereplő nevet: kiderült, hogy Stephan Geinperger rendelte meg elhunyt felesége, Dorothea Gerolt emlékére. A név beazonosítását követően a történeti forrásokban ráakadtunk a családra. Számtalan információt szereztünk Geinpergerről, a bécsi egyetem egykori hallgatójáról, tanáráról, az orvosról, Bécsújhely tanácsosáról és többször újraválasztott polgármesteréről, illetve a dúsgazdag famíliából származó, nagy örökséget hozó feleségéről.”

A múzeum méltán világhírű műtárgyairól szólva Sarkadi Nagy Emese megjegyezte: „Kolozsvári Tamás és MS mester alkotásai természetesen nem maradhattak ki a katalógusból. Velük kapcsolatban most nem tudunk újdonságokkal szolgálni, esetükben a legutóbbi kutatási eredményeket foglaltam össze.”

És hogy mit hoz(hat) a jövő? „A Keresztény Múzeum távlati elképzelése, hogy ehhez az anyaghoz hasonlóan a gyűjtemény többi részét is közzéteszi online. Remélhetően később azok is megjelenhetnek nyomtatásban.” Végül a könyv betöltendő feladatával, céljával kapcsolatban két személyes szempontot hangsúlyozott a szerző: a színvonalas, korszerű tudományos ismeretterjesztés igényét, valamint a művészet „közvetítése” által a krisztusi értékek megjelenítését és továbbadását.

Az írás nyomtatott változata az Új Ember katolikus hetilap Mértékadó melléklete 2018. július 1-i számában jelenik meg.

Fotó: Merényi Zita

Pallós Tamás/Magyar Kurír

Kapcsolódó képgaléria

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink – olvasta már?
bognar-tamas-labodi-plebanos-jezus-nem-mosolytalan-egyhazat-alapitott-de-mi-ridegge-tesszuk
Bognár Tamás lábodi plébános: Jézus nem mosolytalan egyházat alapított, de mi rideggé tesszük

Szülei arra tanították, hogy ne „valaki”, hanem egyszerűen csak jó ember legyen. „Tapsi atya” az öröm embere. Vallja, hogy Jézus nem egy rideg, mosolytalan egyházat alapított; mi tesszük sokszor azzá. Bognár Tamással Lőrincz Sándor készített interjút, mely a Somogyi Hírlapban jelent meg.

2019. február 21. csütörtök
az-abu-dzabiban-alairt-dokumentumrol-parbeszed-titka-az-igazsag-kozottunk-folottunk-all
Az Abu-Dzabiban aláírt dokumentumról – A párbeszéd titka: az igazság közöttünk, fölöttünk áll

Két hete, február 4-én sokakat meglepett, hogy Ferenc pápa és a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Abu-Dzabiban megrendezett vallásközi találkozón közös nyilatkozatot írtak alá. Török Csaba teológus, egyetemi tanár írását adjuk közre.

2019. február 21. csütörtök