Növényi ornamentikája a magyar honfoglalás kori ötvösség motívumait idézi. Díszítőelemei alapján historizáló mű; leveles-indás mintázatában az ősi magyar életfamotívum jelenik meg, a páva szimbólum megjelenítésével pedig ókeresztény stílusjegyeket is visel. De a kereszt nemcsak egy – a történelmi múltunk stílusvilágát magán hordozó – egyedi ötvösmunka, hanem ereklyetartó is. Középpontjában, ezüst tokban Szent Kereszt-ereklye van elhelyezve, melyet a leveles díszek fordulataiban magyar szentek ereklyéi vesznek körbe.
A keresztet a 2007-es Budapesti Városmissziós Napok alkalmával állították fel először, majd az esztergomi bazilika északi kereszthajójában nyert végleges elhelyezést. Az azóta eltelt időszakban fémrészei erősen oxidálódtak, így szükségessé vált felújítása. A tisztítási, konzerválási munkálatokat Szabó János ötvös és fémrestaurátor végezte, aki – munkatársként – jelen volt az alkotás megszületésénél is.
A bronzborítás helyszíni eltávolítása után a munka az ötvösműhelyben folytatódott. A restaurálás során öblítéssel, ecseteléssel, csiszolással, polírozással sikerült eltávolítani a korróziós réteget. Végül a megszárított részeket légzáró lakkal ecsetelte végig a restaurátor, így a bronzdíszek több évig őrizni fogják fényüket.
A helyszíni visszaszerelés során újabb öt magyar szent, illetve boldog – Szent Márton, Boldog Gizella, Boldog Romzsa Tódor, Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán – ereklyéivel gazdagodott a városmissziós kereszt. Az alkotásba így tájékoztató táblája szerint a következő szentek ereklyéit foglalták bele:
Forrás és fotó: Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház, Esztergom
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria