Az Eucharisztia ünneplése 19.

2018. január 14., vasárnap | 12:00

Sztankó Attila liturgikus jegyzetét olvashatják.

Hittétel adatik a keresztényeknek: testbe megy át a kenyér és vérbe a bor. Az úrnapi szekvencia harmincegyedik sorától veszi kezdetét az Eucharisztia titkának dogmatikai magyarázata. Szent Tamás az ujjongó ünneplésre történő felszólítást és az Oltáriszentség alapításának verses elbeszélését követően tisztázza: az Oltáriszentségről szóló hittétel (dogma) a hit rendjében fogható fel (1–2)., filozófiai nyelvezet segítségével tárja fel a látszatok (species) és a rejtetten jelzett valóság közötti különbséget (3.), az egész Krisztus jelen van a kenyér és a bor bármely színe alatt (4–6.), világosan elénk tárja a vétel (szentáldozás) kegyelmi hatásait (7–8.), és a teljes Krisztus jelenlétét a kenyér parányi töredékében is (9–10.).

Azt is mondhatjuk, hogy az Eucharisztiáról szóló hitünk három témáját az Angyali doktor tíz remekbe szedett versszakban fogalmazza meg az ünneplő, ujjongó közösség számára. 1–3: az átlényegülés tana; Krisztus jelenléte a kenyér és bor színe alatt; 4–6., 9–10: az egész Krisztus jelenléte. A szekvencia tizenegyedik versszakában Szent Tamás versbe szedve fogalmazza meg a dogmát: Jézus Krisztus a kenyér és a bor színe alatt valóságosan az átlényegülés révén jelenül meg. 

A dogma szóval, amelyet szerzőnk az addigi kor hagyományainak megfelelően alkalmaz, azokat a tételeket nevezi meg, amelyeket az isteni kinyilatkoztatás alapján vall és gyakorol a keresztény közösség. Más oldalról tekintve, a dogmában ölt megfogalmazható alakot a keresztény hit megvallása. A Summa Theologica IIIa75 nyolc pontba szedve, rendszerezően tárja fel az átlényegülés keresztény tanítását.

Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Ehhez a cikkhez ajánljuk
Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
-lelkem-gyerekkoromtol-igazgatva-volt-isten-az-eg-fele-latogatoban-horvath-gyula-k
„Elégettem az összes könyvemet, a Biblia kivételével” – Látogatóban Horváth Gyula költőnél

Horváth Gyula 1959-ben született a Borsod megyei, kétezer lakosú Alsóvadászon, egy cigánytelepen. Napjaink egyik legnagyobb költője. Tizenhat évesen publikált először, ezután versei rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalomban, a Vigiliában, az Új Írásban, a Tiszatájban.

2019. március 25., hétfő
ferenc-papa-loretoban-ferfi-es-no-hazassagan-alapulo-csalad-nelkulozhetetlen
Ferenc pápa Loretóban: A férfi és a nő házasságán alapuló család nélkülözhetetlen

Március 25-én mintegy tízezer hívőt köszöntött a Szentatya a loretói kegyhely előtti téren, miután misét mutatott be Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, és aláírta az ifjúságnak szentelt szinódus utáni apostoli buzdítását, amelyet április 2-án tesznek majd közzé.

2019. március 25., hétfő