Csöndes adventi imaiskola Pilinszky Jánossal
Csöndes napok jönnek. Sötét hajnalok, roráték ideje, a várakozás hetei. „Add, Istenem, hogy a világ kisimuljon és elcsendesedjen bennem és mindenkiben...”
Babits Mihály: Miatyánk
1883. november 26-án született Babits Mihály. Egy 1914-ben írt versével emlékezünk, így köszöntjük nagy nyugatos költőnket.
„Király, aki a latrok közé keveredve halt meg” – Pilinszky János a mi királyunkról
1921. november 27-én született Pilinszky János. Születésének évfordulójához közeledve, Krisztus Király ünnepén egy 1971-ben az Új Emberben megjelent írását idézzük fel.
Arany János halálának évfordulójára
1882. október 22-én halt meg Arany János. A gyermeke elvesztése fölött érzett fájdalomban írt verseivel emlékezünk a költőre.
„Bűnről fecseg, ki cselekedni gyáva!” – József Attila a cselédlépcsőn érkezett az irodalomba
József Attila költészetéről, Istent kereső verseiről rendeztek kerekasztal-beszélgetést Jelenits István piarista szerzetes, Molnár Csilla magyartanár és Fándly Csaba színész közreműködésével Kaposváron.
Elhunyt Rónay László
Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában, szeptember 17-én, hétfőn Budapesten elhunyt Rónay László József Attila- és Prima-díjas író, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az Új Ember korábbi főszerkesztője.
„Távolodóban” – Búcsú Kányádi Sándortól
A déli harangszóval érkezett a szomorú hír ma, 2018. június 20-án: meghalt Kányádi Sándor. A költőre és az emberre emlékezünk, akinek egyszer vendégei lehettünk.
„A Szentháromság a szeretet győzelme” – Pilinszky János gondolatai Szentháromság vasárnapján
1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János. Halála évfordulóján, mely idén egyúttal Szentháromság vasárnapja, a költő egy, 1962-ben az Új Emberben megjelent írásával emlékezünk.
A költészet napja – József Attila születésnapjának köszöntése
113 évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született József Attila. Születésnapja 1964 óta a költészet napja hazánkban. A magyar lírát ünnepeljük a 20. század egyik legnagyobb magyar lírikusának születésnapján.
Arany 200 – Tamburás öreg úr a karácsonyfa alatt
„Az öreg úrnak van egy tamburája, / S mikor az ihlet s unalom megszállja, / veszi a rozzant, kopogó eszközt / S múlatja magát vele négy fala közt.” Ilyen önarcképet rajzolt magáról Arany János egy bizonyos „kapcsos könyv” oltalma alatt 1877 „áldott nyarán”.
Pilinszky János a „várakozás szentségéről”
A költő 1975 decemberében íródott soraival kívánunk áldott adventet, áldott várakozást.
Elhunyt Vasadi Péter költő, író
„Amikor a repülés megszakítatlan lesz, a misztikus hallgatásba belevész a szó is, az öröm is. Ez a hallgatás már nem hagy nyomokat” – írta Vasadi Péter. A Kossuth- és József Attila-díjas író, költő és irodalomkritikus, a nemzet művésze november 24-én hunyt el, 91 éves... »
„Őrizd Uram, a lélek útjait” – Vörösmarty Mihály és Szabó Magda halálára
November a ködök, a kiteljesedő, télbe változó ősz, a halottainkra való emlékezés hónapja… Ezen a napon, november 19-én halt meg irodalmunk két nagy alakja, Vörösmarty Mihály és Szabó Magda. Rájuk emlékezünk.
Arany 200 – Az istenes versekről
A 2017-es esztendő egyik legfontosabb „születésnaposa”, Arany János éppen a reformáció születésének háromszázadik esztendejében látta meg a napvilágot. Költészetében az „aranypor-szitálás” türelmes módszerével juthatunk hitvalló versek, versrészletek birtokába.
Arany 200 – Arany János profetikus négysorosa
135 évvel ezelőtt, 1882. október 22-én halt meg Arany János. Ugyanebben az évben márciusban, 65. születésnapjára „Sejtelem” címmel profetikus négysorost írt. Nyugodjék békében!
„Mit felelsz, ha választ kér a kor?” – 100 éve született Szabó Magda
A száz évvel ezelőtt, 1917. október 5-én született Szabó Magdára emlékezünk.
„A LÉLEK ÉL...” – Arany János születésének 200. évfordulójára
„Arany János és a magyar nyelv valahogy ugyanazt jelentik” – olvassuk Szerb Antal Magyar irodalomtörténetében. Kosztolányi Dezső hasonlót fogalmaz meg egyik Arany Jánosról írt esszéjében: „Ő maga a magyar nyelv”. A kétszáz évvel ezelőtt, 1817. március 2-án Nagyszalontán... »
Irgalmasság a magyar irodalomban – Jelenits István Arany, Babits és Kosztolányi egy-egy művéről
Az irgalmasság szentévében vagyunk. Vajon hogyan jelenik meg az irgalmasság a magyar irodalomban? Jelenits István piarista szerzetest, Széchenyi-díjas tanárt, irodalomtörténészt kérdeztük.
A költő, „ki Krisztust kiált” – Jelenits István előadása Sík Sándorról
A pap költő 127. születésnapján és a magyar kultúra napjához kapcsolódva Jelenits István piarista szerzetes tartott előadást rendtárs elődje, Sík Sándor életútjáról és költészetéről a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban január 20-án.
Vörösmarty Mihály halálának 160. évfordulójára
1855. november 19-én halt meg a magyar romantika legnagyobb alkotója, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály.
